Tudom, hogy a magyar közlekedésbarátoknak csak a Faros és a kétszázas Ikarus számít busznak, most mégis másfélék következnek, a Vasfüggöny túloldaláról.

Aki járt Nyugat-Németországban, vagy legalábbis látott ottani utcaképeket, észrevehette, hogy meglehetősen egyforma buszok népesítették be az utcáikat. Nem véletlenül: a Közösségi Közlekedési Vállalatok Szövetségének, a VÖV-nak köszönhetően a gyártók többé-kevésbé azonos kivitelű és tudású járműveket ontottak ezerszámra. Megpróbáltak mindent előre kitalálni: az egységnyi tömegre jutó minimális motorteljesítménytől kezdve az ideális fordulókörhöz szükséges tengelytávon, és a sofőr munkahelyének kialakításán át a kilátást zavaró tükröződést csökkentő domború szélvédőig. Irányított utasáramlás, a mi Ikarusainknál húsz centivel alacsonyabb padló, hely két babakocsiknak, stb, stb, stb. Ezek tulajdonképpen csak ajánlások voltak, de 1967-től kezdve a Büssing, a Magirus-Deutz, a MAN, a Daimler-Benz és mindenki más is igyekezett alkalmazkodni hozzájuk - még a mi Ikarusunk is szállított százötvenvalahány ilyen jellegű buszt Hamburgba! A képen látható MAN/Göppel SG192-est 1972-ben helyezték üzembe Brémában, és '90-ig használták különböző helyeken; manapság nosztalgiajármű. Mi egy remiz sarkában kaptuk le: az egyik "Tour de Trams" során egy villamosvégállomásnál láttunk egy remizt; bekopogtam az irodába, hogy be lehetne-e menni, pár perc alatt kerestek valakit, aki körbekísért, és annyit fotóztunk, amennyit akartunk. Egy hasonló látogatáshoz a BKV-nál előzetes írásbeli engedély kell, amit több nap várakozás után kaphat csak meg az ember, de velem már az is előfordult kétszer, hogy az Akácfa utcai pecsétes papírommal előzetes telefonos időpontegyeztetés után se engedtek be. Hiába, a németek közismerten utálják a rendet és a szabályokat :-/

Ezzel a Mercedes O 305G-vel ugyanazon túránk során találkoztunk Hannoverben. Ő egy kései VÖV I-es standard busz: 1984-es gyártású. Számomra az volt a meglepő, hogy a régi kinézet ellenére az ajtók automatikusan visszazáródtak, ha senki nem használta őket, hisz a fűtött utasteret csak mifelénk divat szellőztetni. Az egyedi nyitás Budapesten a kilencvenes években terjedt el, a visszazáródást pedig második nekifutásban csak most próbálják bevezetni a villamosoknál - a németek viszont már régen se voltak elég gazdagok ahhoz, hogy az utcát fűtsék. Tolócsuklósról van szó, tehát a motor a hátsó részben van: ők '77/78-tól készítettek ilyet, az Ikarus a nyolcvanas évek első felében mutatta be a hasonló elven működő Ikarus 284-est (de komoly sorozatban csak a '85-től gyártott 435-ösben alkalmazták). Ennek a busznak egyébként szerintem elég buta "arca" van, nem? :)

A standard VÖV buszok előtt elég nagy káosz volt az NSZK-ban is, mindenki megpróbált valami újat kitalálni. Ilyen volt az ötvenes években elterjedt "másfél emeletes" építési mód, ahol a kis alapterülethez képest nagyobb befogadóképesség volt a fő előny, a rendes emeletesekhez képest alacsonyabb összmagassággal. Ráadásul az emelet miatt lesüllyesztett far miatt a hátsó ajtó mai kifejezéssel "low entry" volt! Vicces módon VÖV standard kinézetben is léteztek másfélemeletesek, bár a képen látható példány nem ilyen, ráadásul egész kései: '72-ben gyártották Krefeld számára Mercedes alvázra, Ludewig felépítménnyel - utóbbi cég találta ki a megoldást 1949-ben.

És ez is egy standard, csak holland: ezt a formát több ottani karosszálócég (Den Oudsten, Verheul, Hainje) is építette, különféle alvázakra - ha jól tévedek, a képen egy MB200-ast látunk DAF alvázon, DAF motorral. Hogy Szegeden 2005-ben ilyen buszt menetrend szerinti helyközi járaton lehetett látni, az akkora döbbenet volt számomra, hogy majdnem elfelejtettem lefényképezni. De csak majdnem :)

És a végén egy bécsi klasszikus: a Gräf&Stift/Steyr LU200 M11, amit az osztrákok a hetvenes évek közepén fejlesztettek ki, többek közt a bejegyzés elején látott VÖV Standard I alapján. Régies kinézetük ellenére (első blikkre az Ikarus 180-as kortársának tűntek) '78-tól egészen '92-ig gyártották őket; az utolsót 2007-ben vonták ki a forgalomból. A kezdetektől fogva BROSE kijelzővel, automata bemondással és dízel- helyett gázmotorral készültek, tehát elég korszerűnek számítottak.