Említettem, hogy nemrég Wachauban jártam - nem is akárhogy: Nohab-vontatással! Igaz, élményvonattal mentünk, ami azt jelenti, hogy nem a szerelvény összeállítása vagy a vontatójármű számított, hanem az úticél, ez pedig azzal járt, hogy nem nagyon lehetett fotózni.

Mindössze két megállásnál, a verőfényben úszó Dürnsteinben és az alkonyati árnyékba búvó Spitz an der Donauban vettem elő a videókamerát, amíg a mozdony körbejárt, fényképet pedig még kevesebbet készítettem (már hogy a vonatról, mert a tájat és a településeket azért körbekattintottam).

A helyiérdekű jelleggel épített Wachauer Bahnt egyébként 2010-ben bezárták, egy évvel később azonban Alsó-Ausztria saját közlekedési cége, a NÖVOG részlegesen újraindította a forgalmat: április és október közt turisztikai jelleggel közlekednek vonatok Krems és Emmersdorf közt. A sziklaomlások által gyakran érintett vonal magyar fogalmak szerint nincs rossz állapotban, de a mi vonatunk egy kicsit nagynak tűnt ide, csak úgy recsegett-ropogott az ívekben :)

Spitzben egyébként az osztrákok Majestic Imperator nevű különvonatával kellett osztozkodni a szűkös vágányhálózaton, ezért is volt szükség némi tili-tolira. Amikor megérkeztünk, direkt hátracaplattam megnézni, milyen mozdonyuk van, de csak egy metrans-os Hercules duruzsolt ott, ehhez képest másnap láttam mások fotóin, hogy később előkerült egy 2050-es...