Ismét belemerülünk a hetvenes-nyolcvanas évek budapesti utcáinak forgatagába Ab van Donselaar képei segítségével. A válogatás apropójaként az akkor még közlekedő ikerkocsikat szeretném bemutatni.
Ikerkocsi alatt olyan, forgalomban nem megbontható szerelvényt értek, melynek tagjai, azaz az egyes kocsik önmagukban nem tudnak közlekedni. A gyakorlatban ez legtöbbször azt jelentette, hogy egyetlen motorkocsi villamosberendezéseit dobták szét két kocsira - kényszermegoldás volt ez olyan vonalakra, ahol a szóló kocsi kevés lett volna, pótkocsival fordulni viszont nehézkes lett volna hurokvágány híján. A végeredmény egy kicsit lomha, de egyszerűen kezelhető szerelvény lett, és ez a megoldás elég jellemző volt a magyar villamosüzemekre, különösen Budapestre.
Az újpesti Baross utcában járunk 1976. augusztus 2-án, az egyvágányos 8-as villamos egyik kitérőjében, ahol rögtön két 1700-as ikerkocsit is láthatunk. A BKVT 1907 és 1909 közt gyártott, favázas "S" sorozatát az ötvenes évek elején kezdték ikresíteni, eleinte a két kocsi két-két motorját megtartva, majd a bevezetőben említett módon csak egy-egy motorral. A helyszínről csak annyit jegyeznék meg, hogy a Vasminiszter nevével fémjelzett helyek és a villamos nem fértek meg jól: itt is megszűnt a villamos, akárcsak a pesterzsébeti és a józsefvárosi Baross utcában, illetve a nagytétényi Baross Gábor telepnél...
1976 októberében már igazi őslénynek számított a képen látható "lőrinci ikerkocsi" is, ezeket ugyanis 1911-12-ben építették, és a '20-as évek második felében ikresítették. A helyszín Közvágóhíd végállomás.
És az iménti ború után következzék egy napsütéses kép az Árpád útról! Itt egy 2000-es ikret láthatunk, melyet két 2700-as motorkocsiból állítottak össze 1964-ben. Igazi budapesti tuja kinézete van: nyitott, lecsapható ajtós peronok, kis szellőzők az oldalablakok fölött, pantográf-rács a kocsik közt! Szintén jellegezetes, ahogy a szélső tengelyek felé bólintanak a kocsik, azokon volt ugyanis a motor; valószínűleg a nagyobb tömegtől hamarabb elfáradtak a laprugók, mint a belső, motor nélküli tengelyeken, ezért lógtak ennyire látványosan.
Egy másik 2000-es ikret látunk itt, még mindig az Árpád úton. Ennek a párnak később acélvázasították a tagjait, ezért másként néz ki a kocsiszekrény: a szélvédő fölött kis árnyékoló trónol, afölött pedig két szellőzőkopoltyú, melyeknek köszönhetően már nem volt szükség a szellőzőnyílásokra az oldalablakok fölött. Ja, és már nem nyitott a peron, rácsok helyett tolóajtó van.
És hogy még jobban belekavarodjunk az acélvázasítás katyvaszába: ez is egy 2000-es iker, nyitott peronnal, de szellőzőablakok és kopoltyúk nélkül, viszont széles napellenzővel a szélvédő fölött. Akit pedig ezek a részletek nem fognak meg, gyönyörködjön a kiskockaköves járdaszigetben, az aszfaltcsíkkal javított nagykockaköves úttestben, a kettős megálló ("MM") táblájában, vagy éppen a baloldalt a távolban látható Ikarus-AVIA 553-asban. A helyszín a Flórián tér, jobbra a Flórián Áruház sarka látható.
A 2500-as sorozatot ránézésre nem nagyon lehet megkülönböztetni a 2000-estől, mert az alapjuk is hasonló volt: őket a 2700-asok elődjéből, a 2500-as motorkocsikból ikresítették a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. A kép a Máriássy utcában készült.
Újabb 2500-as iker, ráadásul egy olyan, melynek mindkét kocsija megvan még: a 2573-as Szegeden 314-esként, a 2572-es pedig Debrecenben 1984-esként üzemel, egy-egy 2500-as nosztalgia ikerkocsi egyik feleként. Ami még érdekes a fotón, az az, hogy még megvan a régi villamosmegálló-tábla, de már ott van előtte az új, ma is használatos. A régi kivitelű tábla piros alapszíne egyébként azt jelezte, hogy ez egy biztonsági megálló, ahol minden járműnek meg kell állnia.
És ha már ebben a megállóban vagyunk, megvárjuk ezt az 1900-as ikret is. Ezeket 1000-esekből és azokkal rokon HÉV motorkocsikból alkották át, bár a képen látható párosnak pont mindkét tagja villamos volt eredetileg is. Két dolgot lehet ezen a képen látni: az egyik az, hogy ezek egy oldalablakkal hosszabbak voltak a 2000-es és 2500-as kocsiknál, illetve hogy itt már csak az egyik kocsin volt áramszedő.
És most ugorjunk a Gubacsi út és a Timót utca sarkára, ahol egy szép 2900-as ikret láthatunk Közvágóhíd felé tartani. A BVVV 1913-ban gyártott "L" sorozatát a hatvanas években ikresítették, és az utolsó példányok egészen 1980-ig járták Ferencváros és Pesterzsébet utcáit. Ez a páros nekem már csak azért is tetszik, mert az oldalablakok fölötti szellőzők még megvannak rajta, ...
... ellentétben mondjuk ezzel a 3000-es ikerrel. Ahogy az a hasonló kinézetből sejthető, rokon sorozatról van szó, a BVVV egy évvel a 2900-asok után szerezte be őket, és végig hasonló utat jártak be azokkal, 1980-ban tűnve el végleg a forgalomból. Kár, hogy ezekből a látványos szerelvényekből egyet se tartottak meg, igazán budapesti látványt nyújtanának ma is!
Érdekes egyébként, hogy a később párosával közlekedő UV és Tatra kocsikat is ikernek hívják, holott ezek alapvetően működőképesek külön is. Persze ezt az újabb közvágóhídi képet nem ezért tettem be, hanem mert nagyon tetszik a látvány, különösen a jobbra látható 13-as villamos.
A régi fényképekért köszönetet szeretnék mondani a fotósnak, Ab van Donselaarnak, és Tim Castricumnak, aki bescannelte őket! A képek szerzői jogai a készítőt illetik, újraközlésük csak az ő engedélyével lehetséges.
Ha tetszenek a képek, ajánld ezt a bejegyzést ismerőseidnek! Ha egy-egy képet megmutatnál másoknak, akkor is kérlek, tiszteld meg annyival a fotóst, hogy nem törlöd le a nevét a képről és nem teszed rá a saját vízjeledet! Köszönöm!
Ez megy most