Egy hete a Moszkva téren mutattam pár ezres villamost, de lássuk be, ezek az öreg tuják nem ott mutatták legjobb formájukat, hanem a hegyvidéki vonalakon, ...
... ahol Pascal Pontremoli 1976 januárjában minden jel szerint több órát eltöltött a megörökítésükkel. Itt például Nagyhíd megállónál járunk, a líraszedős 1041-es szólóban kapaszkodik Hűvösvölgy felé.
A Völgy utca még vadregényesebb volt akkoriban, mint manapság. Érdekességképpen megemlíthető, hogy ennek az ezresnek nem líra, hanem pantográf áramszedője van. De mindegy is, nem szeretném ezt a bejegyzést szakbarbár szövegeléssel elrontani, inkább élvezzük csendben az öreg villamos látványát! Aki utazott vele, esetleg elmesélheti, milyen hangok kíséretében állt meg egy ilyen villamos :)
Indulásra váró kocsik az akkor még meglevő hűvösvölgyi hurokvégállomáson. A két villamos állapota egész hasonló, bár az elöl levőn még régifajta sugárvető van, a hátsón már fényszóró. Meg persze az áramszedők is különböznek, és - bár az árnyék és az éles téli napfény kombinációja csak sejtetni engedi - lehet, hogy a sárga festés árnyalatai is.
Ezt a motorkocsit már láttuk; ezúttal a régi végállomási felszállóhelyen áll bent. A fa szerkezetű csarnok igazi régimódi hangulatot sugároz.
De nézzünk rá kicsit a másik itteni járatra is, a Zugligetbe közlekedő 58-asra! Az elágazásnál, Budagyöngyénél szerencsére még ma is áll a régi megállóbódé. Sőt, a képen látható villamos is megvan: a zugligeti camping bejáratánál ő áll a bal oldalon. Mondhatni, a vonal megszűnt, de ő a helyén maradt.
Az 58-as felső végállomása gyakorlatilag ma is megvan, csak a villamosok hiányoznak előle 1977. január 17. óta. Csodálatos hangulata lehetett ennek a vonalnak, sajnálom, hogy nem utazhattam vele!
Persze gyalog jártam itt néhányszor; a legutóbbi emlékem az, hogy a sínek helyén jégpálya van, a végállomási épületben pedig isteni lángost és forró teát adnak. Remélhetőleg ez a fajta használat megmaradt, és ma is van, aki vigyáz erre a kis kincsesdobozra!
Az imént láttunk már egy túlélő kocsit, az 1043-ast, most itt egy másik: az 1074-essel ma is utazhatunk, őt alakították vissza favázassá 1991-ben. A kép egyébként azt mutatja, amit számos bezárás előtti fotón látni: ürességet, kihaltságot. Valahogy hiányoznak róla az emberek. Persze a közelben lakókon kívül lehet, hogy nem sokan akartak ide jönni akkoriban, inkább leszálltak egy megállóval hamarabb, a Libegőnél.
És ismét lent vagyunk Budagyöngyén, és megint az 1041-es kocsit láthatjuk. Nekem a piros megállótábla tetszik, mely a biztonsági megállóhelyre figyelmezteti a járművezetőt: itt mindenképpen meg kellett állni, nem lehetett átrobogni akkor se, ha nem volt utas (a hóseprőnek vagy egyéb üzemi járműnek szintén meg kellett állnia). A sima megállótáblák ekkor kékek voltak, a feltételesek pedig sárgák.
Olyan aranyos kis bumfordi dobozok voltak ezek a villamosok, nem? :) A nyomtávtartó rudakon, a szétdobált cseresíneken, és az első középoszlopon sejthető sebességkorlátozó táblán látszik, hogy nem volt éppen kiváló állapotban ez a vonal akkoriban!
És végre egy eddig nem látott kocsi: az 1028-as. A Völgy utcában járunk, de lehetne akár valamelyik HÉV vonal is, annyira nem városias a látkép.
És búcsúzóul még egyszer az 1073-as, ezúttal Hűvösvölgy alatt egy kicsivel. Jó lenne néha ezt a típust ebben a formájában újra itt látni, biztos nem csak én örülnék neki :)
A fényképekért köszönetet szeretnék mondani Ernst Plefkának, aki a rendelkezésemre bocsátotta őket!
Ha tetszenek a képek, ajánld ezt a bejegyzést ismerőseidnek!
Ez megy most