... már tudniillik a Balatonfüredig villamos vontatással közlekedő vonatok megindulása előtt leugrottunk IC-vel (aki nem vonat, hanem egy vasútbarát) az északi part érintett szakaszára dízeleket nézni egy utolsó (?) alkalommal. Mivel nem szeretném, ha a kommentszekció a vasutas fórumokhoz hasonlóan dízelesek és nemdízelesek csataterévé változna, kérem, senki se akarja itt kifejteni a véleményét arról, hogy szerinte kell-e madzag ide, vagy nem kell. Ez csak egy rövid bejegyzés lesz négy képpel és egy videóval, semmi több.
Káptalanfüreden emlékeim szerint egy általános iskolai osztálykiránduláson jártam először és utoljára, úgyhogy kitaláltam, hogy itt is akarok fotózni egyet. A felsővezeték oszlopait ugyan "fényképészetileg" nem a jó oldalra rakták, de azért így is lett egy ilyen Bzmotos fotóm. Pardon: 117-es sorozatos fotóm :)
Valamivel korábban láttunk egy Balatonfüreden fekve maradt Desirót, aztán egyszercsak azt mutatta az EMIG, hogy Székesfehérvár felől lefelé vágtat egy magányos remot Szergej. Könnyen kitalálható volt, hogy a Desirót jön elvontatni, és lám: a mozdony elején a hagyományos csavarkapocsra rá volt szerelve a Desiróhoz szükséges Scharfenberg szükségcsatlás! Szerintem ilyet még nem láttam élőben.
Az amerikai szívű (CAT motor került bele) szovjet elvtárs hátulról, az új szabványú, "homokóra alakú" zártárcsákkal. Igazából már elég régen bevezették ezeket a tárcsákat a régi, kerek helyett, csak én nem szoktam meg őket :)
És végül itt egy kép egy (amúgy szintén remotorizált) Csörgőről Csittényhegy előtt. A nap itt már nem abból az irányból sütött, mint akkor, amikor kinéztük magunknak ezt a fotóhelyet, de nem volt erőnk elhagyni az árnyékot a hatszáz fokos hőségben...
Ugyan vittem magammal állványt, de valamiért végül nem volt kedvem a szokásos "a videókamera a statívon dolgozik, amíg én kézből fényképezgetek" módihoz, úgyhogy csak akkor videóztam, amikor épp nem volt kedvem fotózni.
Ez megy most