Hároméves koromban nagyi elvitt hajózni: Balatonföldvárról Tihanyba mentünk, majd az apátság megnézése után vissza. Szervezett kirándulás lehetett, mert úgy emlékszem, hogy a vállalati üdülő többi lakójával mentünk - még az is lehet, hogy bérelt járatok voltak. Túl kicsi voltam ahhoz, hogy ezeket a dolgokat értsem, nagyon megmaradt viszont az egyik jármű, amivel utaztunk. Odafelé valami régi hajóval mentünk, az nem fogott meg, visszafele viszont egy szokatlan valami állt a kikötőben, amit csak azért nem neveztem csillagrombolónak, mert még nem tudtam, hogy az mi.
Hipermodernnek tűnt, számos az Ikarus buszokról ismerős részlettel! A felnőttek mondták, hogy ez egy katamarán, és hogy ez a szó azt jelenti, hogy az utasszállító rész két kis hajótesten nyugszik. Belülről inkább az érződött, hogy hatalmas az egész: az utastér hosszú és széles, bőven volt hely rohangálni, amit a régi hajón, amivel előtte mentünk, nem lehetett megtenni.
Mivel ez az utazás 1978-ban történt, ma már tudom, hogy a hajó a három balatoni katamarán közül csak a Siófok lehetett, mert a többi még nem létezett. A Siófokot viszont 2016-ban alaposan átépítették, úgyhogy nem igazán hasonlít arra, amit kisgyerekként láttam; ha 2023-ban ahhoz hasonlóval akartam utazni, a legjobb választás az egy évvel később forgalomba helyezett Badacsony volt.
Szinte biztos vagyok abban, hogy eredetileg nem ezekkel a székekkel készült a hajó, de az Ikarus-szerű ablakra és az ablakok előtti parapetre nagyon emlékszem, utóbbira állandóan fel is másztam.
A hajóból minden szempontból hiányzik a szépség, de valamiért mégis tetszik. Egy úszó kockaház, de teljesen más, mint bármi a tavon! Eredetileg gyorsnak szánták, de gyengére sikerült, a Z-hajtás miatt viszont viszonylag mozgékony - főleg a helyben fordulás megy neki nagyon. Gyorsan hozzáteszem, hogy ezt nem én mondom, csak megismétlem egy hajós barátom szavait :)
Ha szépet akartam látni az utazás során, akkor kifelé kellett nézelődnöm. Volt is mit figyelni, ez itt például a Sirocco, egy 75-ös cirkáló a negyvenes évekből. Ha valaki izgalmas pályafutásról akar olvasni, nézze meg a hajó wikipedia oldalát! Én csak azt tudom, hogy első látásra megtetszett, Mariann pedig megdicsért, hogy jó ízlésem van, mert ez egy cirkáló. Ami a jelek szerint a Balaton Maseratija: vannak nála gyorsabbak és praktikusabbak, de elegánsabbak és szebbek nem nagyon.
Ha jól tévedek, ez is cirkáló, csak 50-es - a szám a vitorla négyzetméterben kifejezett méretét jelzi. A "cirkáló" kategória nem ugyanannak a típusnak a kisebb-nagyobb változatait jelzi, tehát nem csak a vitorla mérete más - ha jól azonosítottam a típust, akkor látható, hogy ez a hajótest öblösebb, több hely van benne. És ha jól értelmeztem a nyár folyamán látottakat, olyan is előfordul, hogy egy valamekkora cirkálóra egy másik méretű cirkáló vitorláját rakják. Feltehetőleg azért, hogy az olyan zöldfülű spottereket, mint én, megzavarják :)
Az ilyenkor szokásos videó most is feliratozva van további információkkal, reményeim szerint érdemes bekapcsolni. Mivel a hajó haladása nem igazán látványos, a legérdekesebb talán az, hogy menet közben mennyire felnyomja az orrát: az egész utastér hátrafelé lejt! Viszont nagyon kényelmesen lehetett váltani a hatalmas nyitott, és a szintén nem kicsi belső rész közt, attól függően, hogy az ember mennyire érezte úgy, hogy elpárolog az agya a napsütéstől :)
Ez megy most