Leggyakrabban villamosok kapcsán szoktam visszatekinteni itt a blogban, hogy hogyan nézett ki egy-egy környék régen, de most inkább szűkebben vett - és villamosokban meglehetősen szegény - hazámban sétálnék egyet a hatvanas években:

A régi balatoni műút felől érkezünk az Osztyapenkóhoz, melyről mindenki tudta, hogy t-vel kellene kiejteni, de ennek ellenére mindenki ty-vel mondta - úgyhogy kérem a kommentelőket, ne is próbáljanak kijavítani :) Azóta kicsit átrendezték a terepet, de körülbelül innen készült a fotó. A kép bal oldalán látható házak ma is megvannak, az út jobb oldala lemorzsolódott az évtizedek folyamán.

A közelmúltban megszűnt buszmegálló magasságában haladunk a belváros felé a Budaörsi úton. A jobb oldali épület szerintem még a nyolcvanas években is megvolt, a balra látható ház viszont még áll, csak hozzáépítettek a tűzfalas oldalához. A fakabát a bal szélen nem tudom, mire volt használva: akkoriban volt itt posztos rendőr?

Az én időmben itt már kétszer három, később kétszer négy sáv húzódott, úgyhogy nagyon furcsa nekem ez a keskeny, hullámzó utca a domboldalba belemarva. A terepviszonyok hatvanas évek első felében való rendezésének egyik jele, hogy a balra látható sorház ma egy támfal tetején áll. 

A Budaörsi út ezen szakaszán nincsenek értékes épületek - ezt az egyet kivéve.  Egykor az angol John Fowler & Co. székházának épült, nem teljesen értem, hogy miért pont ide. Egyszerűen semmihez nem passzol ezen a környéken! Az 1896-ra (!) elkészült épületről itt olvashattok bővebben. És itt jegyezném meg, hogy nem az angol vállalat névadója a leghíresebb John Fowler, hanem Csülök a Rejtő Jenő-féle légiós könyvekből :)

Ma már ez a villa sem áll itt, pedig gyerekként imádtam. Volt még pár hasonló épület a környéken, de már akkor is értettem, hogy hiába szép valami, ha lakóhelynek alkalmatlan.

Természetesen beljebb is keskeny volt a Budaörsi út: ez a fotó a Zólyom köz után készült, itt a ma kifelé vezető sávok helyén futott az utca. Ami tanulságos, hogy végig ki volt hagyva a hely a szélesítésnek; ma is számos hasonlóan kiszabályozott, de teljes szélességben meg nem épített utcát látni a városban, a legtöbbet talán Zuglóban.

Elértük a BAH-csomópontot, mely a közüti felüljáró 1976-os átadásával kapta meg jelenlegi forgalmi elrendezését. A háttérből még hiányzik (mondjuk nekem nem annyira) a Novotel, de az itt látható épületek ma is állnak.

A benzinkút magasságából, körülbelül a mai felüljáró alól nézünk visszafelé, arra, amerről jöttünk. Mai ésszel felfoghatatlan, hogy 1960-ban mennyire nem volt közúti forgalom itt!

Ezt a sarkot már mutattam egyszer egy régebbi bejegyzésben: utunkat a Hegyalja út keresztezi. Egyenesen a még keskeny Alkotás utcát láthatjuk, ...

...mi viszont jobbra kanyarodunk, a Hegyalja útra. Ez az utcarész tulajdonképpen ma is megvan, csak elnyomja a tőle balra húzódó közúti felüljáró.

A Hegyalja utat '67-ben kezdték el kiszélesíteni az Erzsébet híd és a BAH közt, de a mai, (viszonylag) széles, autópálya-ki/bevezető útvonal csak a felüljáró 1976-os átadásával jött létre.

A Mészáros és az Alsóhegy utca közti részen ezt a jókora ide-oda kanyart részben kiegyenesítették a szélesítéskor, de a képen látható házak így is megmaradtak.

A kurfli az Alsóhegy utca torkolata felől nézve is izgalmasan nézett ki. Annyira kisvárosias, főleg ezekkel a kátránnyal lekent fa oszlopokkal!

És itt a "célegyenes": mai szemmel nézve szokatlan ezen az 1960-ban készült fotón, hogy még nincs ott az (új) Erzsébet híd. Ez az útvonal egyébként alapvetően az első hídnak köszönheti létezését, mert annak forgalmát vitte a hegyvidék felé - de csak a Tabán harmincas évekbeli lebontása után, azelőtt ugyanis mindenféle kisebb, girbe-gurba utcácskákba torkollott a Sánc utca vonalában véget érő - akkori nevén - Budaörsi út. A ma is látható szélesítést pedig az új híd miatt kezdték el. Aki bővebben kíváncsi az útvonal történetére, ezt az oldalt mindenképp nézze meg!

És ezzel meg is érkeztünk célunkhoz, hiszen az előző képen látott  - az erkély miatt kicsit minaretszerű - kémény a Rácfürdőhöz tartozott! Manapság kicsit nagyobb forgalom zajlik itt.

A bejegyzés végén érdekességképp nézzünk meg azt is, hova érkeztünk: ezen az 1959-es fotón balról jöttünk, és jobbra kellene a hídnak lennie. Furcsa, hogy olyan, mintha soha nem is lett volna ott híd: csak járda, kerítés, és pár fa...