Az egyik legjópofább tömegközlekedési eszköz, amivel valaha utaztam, a Lausanne-i Métro Lausanne – Ouchy volt. Ez 1877-ben egy részben föld alá épített siklóként kezdte pályafutását, aztán 1879-ben két sikló lett belőle. Pontosabban másfél: a legforgalmasabb szakaszon a meglevő vágány mellé építettek még egyet, amin a másiktól függetlenül ingázott egy kocsi. 1954 és 1958 közt mindkettőt fogaskerekűvé építették át, a kétezres évek második felében pedig teljesen átépítették az egészet: egy vezető nélküli, gumikerekű metróvonal része lett. Én 2006 elején jártam itt, még pont elcsípve a fogaskerekű utolsó napjait:
A fentebbi képen hátul a felső végállomástól (Flon) egészen a Genfi-tó partjáig (Ouchy) lemenő vonal szerelvénye látható a vasútállomás (Gare CFF) alatti megállóban, hozzánk közelebb pedig a fentről csak idáig lejövő "sűrítő" ingajárat vágánya, mely itt rögtön véget is ért. A két sínpárt két külön vonalként használták: a "Métro - Gare" (a pályaudvari járat) és a "Métro - Ouchy" (a hosszabbik viszonylat) nem voltak egymáshoz hangolva, bár egy üzemi vágánykapcsolat azért volt köztük kocsiszíni menetekhez. Az itt látható magasságkülönbség nem volt gond, hiszen nem volt átszálló forgalom.
Ez a kép a felső végállomáson (csak ismétlés jelleggel: Flon) készült: jobbra a vasútállomási ingajárat - mely egy szóló motorkocsi volt - közeledik felénk, balra a távolban pedig a tópartról felmászó szerelvény fényeit láthatjuk. A teljes viszonylat 1,4 kilométer hosszú volt, 106 méternyi magasságkülönbséget hidalt át, a maximális meredekség 116 ezrelék volt. A pályaudvari járat 318 méter hosszú volt, és 37 méternyi magasságkülönbséget hidalt át.
Aki nem érti, miért volt szükség fogaskerekű vasútra a város kellős közepén, az nézze meg ezt a képet, mely a vasútállomástól felfelé induló sétálóutcát mutatja. A döbbenet folytatódott, amikor a felső végállomásnál a felszínre liftezve egy völgyet láttam, melynek túloldalán folytatódott a belváros:
A ma már befedett Flon folyó által kivájt völgyecske alján egy munkagödröt láthatunk egy alagúttal: ma arra megy tovább az átépített és meghosszabbított vonal. Miután a régi vasutat leállították, és elkezdték gumikerekű metróvá átépíteni, az eddig mutatott régi alagutat összekötötték a lent látható új alagúttal kezdődő új vonalrésszel. Az így kapott vonalat 2008-ban a város kettes számú metrójaként (M2) adták át. Az egyes metró (M1) belső végállomása is itt van, és hogy még tipikusabban svájci legyen a történet, 2000-ben egy méteres nyomtávú elővárosi vasutat is bevezettek ide. A biztonság kedvéért megismétlem: alapvetően egy domb tetejéről beszélünk :) Egykébként ez a hely nem volt mindig elegáns: az ötvenes-hatvanas-hetvenes években egy teherpályaudvar működött odalent, melyen a sikló/fogaskerekű és egy iparvasút közti átrakás zajlott.
A tóparti járat nem végig alagútban ment: másfél kilométeres útja során nagyrészt a szabadban haladt egyetlen sínpáron, Montriond állomásnál egy kitérővel, hogy egyszerre két szerelvény is járhasson - itt kerülték ki egymást. Ahogy látható, ezen a járaton komolyabb járművek közlekedtek, melyek egy kétkerekű SLM fogasmozdonyból és két hajtás nélküli kocsiból álltak. Sajnos ezek nem maradtak meg: bár a vonal bezárása után valaki megvásárolta őket, végül szét lettek vágva.
Érdemes megfigyelni, hogy a két vágányt úgy helyezték el, hogy a járművekre magasperonról lehessen beszállni: a lefelé menőről a másik, magasabban fekvő, burkolt vágányra lehetett leszállni, a felfelé menőnek pedig külön peronja volt kicsit feljebb. Valószínűleg valami ilyesmi módon kellene átépíteni a budapesti 2-es villamos Vigadó téri megállóját is! Az előbb egyébként múlt időt használtam, ugyanis a gumikerekű metróvá átépítés során ez a kitérő megszűnt; épült helyette két új megálló, az immár kétvágányú pálya (csak egy rövid szakasz maradt egyvágányú) nagy részét pedig befedték.
Még 2021-ben próbálgattam egy upscaler programot, hogy mit tud, melyik AI modellel mit lehet kihozni a kamera helyett fényképezőgéppel, kis felbontásban felvett, maximum 30 másodperces snittekből. Akkor lett egy rakás videófájlom, amivel nem kezdtem semmit. Most rámjött, hogy nem kellene kidobni őket, úgyhogy összevágtam belőlük egy két és fél perces videót, hogy mozgásban is láthassuk azt, amiről a fentebbiekben írtam. A videónak magyarázó feliratozása is van, amit a "CC" gombbal lehet bekapcsolni:
Ez megy most