Amikor júliusban elmentem megnézni a Kékszalagot, azt reméltem, hogy olyasvalamit fogok látni, mint néhány héttel korábban, amikor viszonylag spontán módon Szemesről Tihanyba akartam áthajózni a menetrend szerinti járattal. Valahol Földvár után egyszercsak azt láttam a vonatból, hogy egy rakás vitorlás tart nyugat felé.
A szemesi kikötőből nézve továbbra is úgy nézett ki, hogy nyugat felé tartanak a vitorlák, bár még mindig elég messze voltak. Ekkor már tudtam, hogy jó útirányt választottam, mert a hajónk pont el fog menni a mezőny mellett, ...
... és ez így is történt. A Boglár motoros vezetője igyekezett minél gyorsabban félreállni a vitorlások útjából: kiálltunk a szemesi kikötőből, és ezerrel tepertünk a túlpart felé, hogy utat engedjünk a parthoz közelebb haladó színes gyülekezetnek.
A kép nem adja vissza, hogy milyen szép volt a sok színes vitorla! Sajnos a Kékszalagon nem sikerült ennyit elcsípnem egyszerre :(
És csak jöttek, jöttek és jöttek! Nem tudom, hányan lehettek, de sokan. A dátum alapján kiguglizva a Mihálkovics Kupáról lehetett szó, mely a Földvár - Szemes - Révfülöp távon zajlott.
Sajnos - ám teljesen érthető módon - a mezőnytől némi távolságot tartva fordultunk Tihany felé, és úgy is tettük meg az út hátralevő részét. Azért persze fennmaradtam a felső fedélzeten.
Nagyon kellemes kis meglepetés volt ez a verseny: biztos vagyok benne, hogy ha direkt próbáltam volna rászervezni a kirándulást, nem láttam volna ilyen sokat belőle. Továbbra is úgy vagyok vele, hogy semmi késztetésem sincs vitorlásra szállni, de nézegetni nagyon szeretem őket!
Ez megy most