HamPLÓ

Nem gondoltam volna, hogy valaha is látni fogom Ostravát; egyszerűen nem volt rajta a "meglátogatandó helyek" című képzeletbeli listámon, se turisztikai, se villamosmániás szempontból. Aztán amikor kiderült, hogy a város nemzetközi repterén rendezett "NATO Day 2012" című rendezvényen repülni fog az amerikai légierő B-52-es bombázója, kiderült, hogy a repülőnap + villamos + "útközben esetleg vonatfotózás" kombó elég vonzerő ahhoz, hogy Interszitivel és Jazzcoollal hárman költséghatékonyan útra keljünk:

Ostrava: kék-fehér villamoskavalkád
Tatrák és társaik...

Valami blogkommentben olvastam évekkel ezelőtt, hogy "a redbull észvészre azért járnak az emberek, hogy hátha lezuhannak vagy összeütköznek", akkor született ez a kockavázlat. Kitenni nem akartam, épp elég anyázás volt az eseményről alkotott véleményem miatt, de most ennek is eljött az ideje :)

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
Kattint. Most.

Antwerpen elég kedves hely ahhoz képest, hogy Európa egyik legnagyobb kikötője ott található. Ennek a belvárosban persze nem sok látszata van, hiszen a város nem közvetlenül a tengerparton van - viszont ha az ember kisétál a Schelde folyóhoz, egy mesebeli váracskán túl pár régi hajót is talál:

Ha már épp arra jártam (ez 2002-ben volt), lekattintottam őket. Az M477-es hadi rendeltetésűnek tűnt, és a net szerint valóban erről van szó: aknaszedő volt leánykorában.

Mellette az Amical, az utolsó gőzüzemű kikötői vontató Belgiumban. Nem is tudom, mi a helyes szó rá - reflexből boxert írtam volna, aztán rájöttem, hogy a/ nem vagyok biztos abban, hogy ez a jó fordítása, b/ azt se tudom, honnan ismerem egyátalán ezt a szót :) Mindenesetre ezt a kis vontatót 1914-ben építették, és '86-ban vonták ki a forgalomból.

Amikor Geoffrey Tribe 1969-ben Budapesten járt, nem csak a villamosok közül csíphetett el néhány olyat, ami a hetvenes évek közepétől idejáró külföldi villamosfotósok képein már nem szerepelhetett, de a budapesti HÉV vonalai is komoly változások előtt álltak.

Akkoriban például a szentendrei vonal még a Margit híd budai hídfőjétől északra végződött, a felszínen, nagyjából ott, ahol ma lemegy az alagútba. Érdekes, hogy az alsó rakparton földhalmokat látni, és nincs kocsiforgalom - aki élt akkoriban, hogy emlékszik: egyátalán nem is jártak erre autók akkoriban, vagy csak az építkezés miatt zárták le?

Értelemszerűen a mai, alagutas megoldás jobb, de a felső rakparton heverő sínek látványa azért érdekes (persze egy csonkavágány ma is van ott, de az nem ugyanaz). Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a hasonlóan végződő csepeli vonalat is tervezték egy időben, hogy a Lónyay (akkor még Szamuely) utca alatt behozzák a Kálvin térre, de ez valamiért elmaradt. Az ötös metró - pontosabb nevén az észak-déli regionális gyorsvasút - talán majd megoldást hoz erre, de gyanúm szerint nem holnap.

A soroksári/dunaharaszti/ráckevei vonalat még régebben tervezik, hogy behozzák a belvárosba (gyakorlatilag a megindítása óta szó van erről - az eredményből ítélve sajnos nem túl komolyan), de változás végül csak annyi történt, hogy a közvágóhídi végállomást a térség északkeleti oldaláról áttették a délnyugatira, megspórolva egy közút-vasút kereszteződést. Itt még a régi állapotot látjuk, balra a régi végállomási épülettel.

A képen egy dízel motorkocsit látunk, amit 1938/39-ben egy elektromos motorkocsiból alakítottak át, hogy az akkor még villamosítatlan, emiatt gőzösökkel üzemeltetett ráckevei vonalon járassák. Érdekessége, hogy Budapest ostroma elől nyugatra menekítették, a BHÉV csak '52-ben kapta vissza Németországból. A ráckevei vonal teljes villamosítása, illetve a Taksony-Szigetszentmiklós szárnyvonal bezárása után a járműre már nem sok szükség volt, végül '85-ben selejtezték.

A múltkor említettem, hogy 1970-ig a gödöllői HÉV a Keleti mellől indult, és volt neki egy Rákosszentmihályra betérő betétjárata is. Ez a kép egy ezen a viszonylaton közlekedő vonatot ábrázol, valahol a mai Aréna pláza, az akkori Ügető mellett. A sínek helyén ma a belváros felé tartó 2+1 közúti sáv van. Viccesen néztek ki ezek a kéttengelyes HÉV kocsik a rengeteg kábellel és csővel, ami közé még odazsúfolták a fényszórókat és a pályacsengőt is, illetőleg odaakasztották a vonat végét jelző zártárcsát. Az esztétika nem nagyon volt szempont, amitől persze az egyszeri vasútbarát számára valahogy még izgalmasabbnak egy ilyan jármű... nem?

A fényképekért ezúton is köszönetet szeretnék mondani Geoff-nek!

Ha tetszenek a képek, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm!

Már írtam arról, hogy milyen klassz "kelet és nyugat találkozik" hangulata van a Keleti pályaudvarnak. És most nem arra gondolok, hogy mit érezhetett egy német turista, ha betévedt a külső-komszomolenszki vokzált idéző csomagmegőrzőbe, hanem hogy itt nem csak kék-sárga mozdonyokat és piros-fehér motorvonatokat lehet látni, hanem mindenféle mást is.

Olyat, hogy az osztrák szövetségi vasút RailJetjei mellett csehszlovák mozdony áll (szlovák színekben, cseh kocsikkal), már régóta lehet látni...

... a román államvasút mozdonyai viszont csak december óta jönnek el Budapestig. Régebben a megegyező áramnem ellenére nagyon komolyan volt véve, hogy a határon mozdonyt cseréltek, de most váltottak.

Van egyfajta hangulata a jószágnak, tessék csak megfigyelni a csipkefüggönyt a vezetőfülke ablakain! A gép alapvetően svéd eredetű: kezdetben az ASEA, majd licensz alapján az Electroputere építette. Ez a konkrét alsorozat egy modernizált változat, bár kinézete ezt jól titkolja :) Állítólag "Delfin" a beceneve, szerintem a "kólásdoboz" találóbb lenne...

Mindeközben felbukkannak orosz hálókocsik is a vágányokon, ezekben gyanúm szerint széntüzeléses bojlerek dolgoznak, kellemes füstillatot árasztva. A vonat többi kocsija közt volt magyar és szerb is, de fogalmam sincs, hova mentek, én leragadtam ott, hogy forr a szamovárban a víz, lehet teázni :)

Ha már ott voltam, lefotóztam az elején látott (cseh)szlovák mozdony tesóját is, ami 001-es számot, és másfajta festést viselt. Amennyiben van valaki, aki tudja, mi az oka a többféle festésnek, szóljon! Balra mögötte a V43-as mögött meg ismét egy cseh kocsi látható, csak hogy erősítse az internacionalitást :)

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
Kattint. Most.

Tudom, hogy mindenki unja már a telet, de én azért élveztem, hogy múlt héten végre pótolni tudtam az elmaradt hóban csavargásokat:

Kutya idő után kutyaszobor, az Izabella utcából:

Ez a földszintes ház csak úgy szembejött velem, az ember nem is gondolná, hány ilyen van még a közepesen szűken vett budapesti belvárosban:

(Ha már megkérdeztem: nem sok.)

Geoffrey Tribe 1969 júniusában két hétre jött Magyarországra, vakációzni. Néhány budapesti villamosos képet már láttunk tőle, de az első hét során, a Balatonnál szintén fényképezett - vonatokat.

Ezt a 324-est Balatonfüreden örökítette meg. A hozzáértők biztosan el tudnák mondani, hogy mikori gyártású, milyen kazánú járműről van szó, sőt, milyen víztisztítót vagy szerkocsit láthatunk rajta, hogy milyen lövettyűt vagy éppen toronyórát (lánccal) építettek rá, de sajnos én csak annyit tudok róla, hogy csodaszépen néz ki, ahogy valami teherkocsikat tol. Hiába, a gőzmozdony az nem hőerőgép, hanem művészet :)

Természetesen "a" magyar klasszikusból, 424-esből is megfordult néhány Geoff objektívje előtt. Pedig saját bevállása szerint óvatosan, és emiatt ritkán fényképezett, hiszen mégiscsak "nyugati" állampolgár volt, a hidegháború meg hidegháború...

Ez talán egy áthaladó vonat Balatonarácson - a lámpaoszlop miatt messze nem tökéletes kompozíció, mégis örülök, hogy bescannelte és elküldte nekünk. A helyszíneknél egyébként Geoff eredeti listájára hagyatkozom, mert nem ismerem eléggé a 29-es vasútvonalat, de erről a képről nekem is Arács ugrott be elsőre.

Ez akár ugyanaz a vonat is lehet? Ahogy elnézem, a személyzet előtt nem maradt rejtve a peron kellős közepén ácsorgó fotós :) Ha viszont már itt tartunk, érdekelne, ki mit gondol: mozog ez a vonat? Épp lassít? Vagy esetleg az előző fotón még gurul, de ezen már áll (ahogy én gondolom)?

Zseniálisan sikerült nap volt: "gothai" kéttengelyessel kezdődött, aztán faros Ikarusszal folytatódott, majd elveszett síneken guruló lóvasúttal, régi és még régebbi tujákkal modellként és élőben, végül mozdonyvontatta vonattal Buckow-ban. Sok képpel és videóval körített élménybeszámoló itt:

Hármas túra: Berlin környéki villamosvasutak
Woltersdorf, Schöneiche, Buckow

Sokszor olvasom, hogy Lipcse "semmi különös". Hogy szerintem igenis van szép és érdekes Lipcsében, azt már korábban jeleztem, a belvárosi utcákról, a Tamás-templomról és a monumentális főpályaudvarról szóló írásaimmal. Ez a mostani bejegyzés viszont nem annak az irányvonalnak a része ;)

Ezúttal ugyanis a modern és még modernebb építészet érdekes spontán gyűjteményét szeretném megmutatni, amit a térkép Augustsplatz néven jelöl. Az I. Frigyes Ágost szász királyról elnevezett tér eredetileg természetesen nem úgy nézett ki, mint most, de a világháború és az azt követő idők elsöpörték az itt lentebb látható összképet:

Tulajdonképpen még a második világháború előtt elkezdett megváltozni az összkép, amikor a gazdasági erősödés jeleként elkezdtek modern épületek megjelenni a városképben:

Ezen az 1940-es képen balra az előző rajzon is felismerhető egyetemi főépület látható, a hozzá tartozó Pál-templommal. Jobbra viszont már áll az 1928-ban átadott, egy bankár számára épített Kroch-toronyház is, tetején a velencei ihletésű harangjátékkal.

A tizenkét emeletes épület már az égbe törő jövőt idézi, pedig felső négy emeletét eredetileg csak álhomlokzatként húzták fel - véglegesen akkor engedték megépíteni, mikor kiderült, hogy nem teszi teljesen tönkre a városképet. Tudom, most sokan késztetést éreznek arra, hogy hozzátegyék: "nem teljesen, de azért eléggé", de szerintem ez nem egy rossz épület - a mellette álló két házzal együtt kifejezetten érdekes együttest alkot!

A drezdai Operaház a második világháborúban elpusztult Új Színház helyén épült fel 1960-ra. Nekem kicsit "se hús, se hal" épületnek tűnik: részben felidézi az itt állt színházépület formáit, viszont igazából semmit se ad a térhez. Az előtte tátongó ürességgel ráadásul elég kietlen látvány, nem illik egy gazdag kereskedőváros mozgalmas főteréhez.

Ha azt írtam, hogy az Opera nem mutatott semmi eredeti formát, a Kroch-torony pedig csak előszele volt a magasba törésnek, akkor az 1968 és 72 közt épült City-Hochhaus (becenevén a "Bölcsességfog") mindkét vonatkozásban pótol. A 34 emeletes felhőkarcoló a saját műfajában - főleg az NDK-hoz képest - szerintem nem rossz!