HamPLÓ

Nemrég azt próbáltam bemutatni, miért is néz ki a berlini Potsdamer Platz úgy, ahogy, most  egy még kevésbé ismert - utólag szinte komikusnak tűnő, de igazából véresen komoly - epizódról szólnék. Ahhoz, hogy megértsük, mi vezetett odáig, előbb meg kell néznünk azt, hogyan működött az átjárás Berlin keleti és nyugati szektorai közt a Fal felépítése előtt. Szerencsére a Flickr-en számos fotót találunk erről. Kezdjük 1959/60-ban: a későbbiekhez képest döbbenetesen lazának tűnik a helyzet - bármilyen határhoz, nem csak ahhoz a helyhez képest, ahol később emberek százait lőtték le:

Balra "kelet" van, jobbra "nyugat": a határt a jobb oldali fehér korlát jelzi, illetve az aszfalt-kockakő változás. No meg a tábla, mely arra figyelmeztet, hogy 19 méter múlva vége "Nagy-Berlin demokratikus szektorának". Jól látható, hogy a villamos már nem jár át a két oldal közt, a közvetlen kapcsolatot még '53-ban felhagyták. De jár a föld alatti S-Bahn, mely megáll a tér alatt - félig itt, félig ott. Az aluljáró lépcsőinél azért éberség volt, a Népi Rendőrség (és valószínűleg a Közlekedési Rendőrség, plusz az Állambiztonság) figyelt és ellenőrzött szúrópróbaszerűen:

A kép készítője osztálytársával járt itt: ő nyugati területről fényképezett, barátja viszont kicsit átlógott keletre (pár méterről beszélünk), így az ő fényképezőgépéből kiszedték a filmet. A képen látható lépcső az egyik  azok közül, melyek a Berlini Fal ezen szakaszáról készült képeken rendszeresen láthatóak (aki egyébként figyelmesen keres, a háttérben megtalálhatja a Brandenburgi kaput is). Természetesen a közúti forgalmat is ellenőrizték:

Aki tavaly lemaradt a Li-2-esről, annak itt a súgó, hogy mikor hol kell lennie ;) a www.li-2.hu weboldalról. Ezek természetesen tervek, felelősséget nem tudok vállalni értük, a programok szervezői fenntartják a programváltozás jogát:

Április 1., vasárnap: A HA-LIX idei első repülése a budaörsi repülőtérről.
Április 22., szombat: A Gold Timer Alapítvány nyílt napot tart a budaörsi repülőtéren. Vendég a Rákosmenti Veterán Autóklub több mint 30 oldtimer gépjárművel. Sétarepülésre is  lehetőség lesz Li-2 és Po-2 repülőgépekkel.
Május 12., szombat: Sétarepülés a budaörsi repülőtérről Li-2, Po-2 repülőgépekkel.
Május 18., péntek: A repülőgép Siófok-Kilitire látogat.
Május 19-20.: A repülőgép Jakabszállásra látogat.
Május 25-26.: A repülőgép Krakkóba látogat.
Június 2., szombat: Sétarepülés  külföldi csoport részére a budaörsi repülőtérről.
Június 9., szombat: A repülőgép Slavnicába látogat.
Június 23., szombat: Sétarepülés lesz a Budaörsi repülőtérről Li-2, Po-2 repülőgépekkel.
Július 21., szombat: Sétarepülés lesz a Budaörsi repülőtérről Li-2, Po-2 repülőgépekkel.
Augusztus 18., szombat: Sétarepülés lesz a Budaörsi repülőtérről Li-2, Po-2 repülőgépekkel.
Augusztus 25-26.: A repülőgép Plzenben tart bemutatót.
Szeptember 9., vasárnap: A repülőgép Börgöndre, a repülőnapra látogat.
Szeptember 13-16.: A repülőgép Berlinben, az ILA-n lesz látható.
Szeptember 22., szombat: Sétarepülés a budaörsi repülőtérről Li-2, Po-2 repülőgépekkel.
Október 27., szombat: Sétarepülés a budaörsi repülőtérről Li-2, Po-2 repülőgépekkel.

Jelentkezés a programokra, további információk: info@goldtimer.hu

Aki nem tudja, miről van szó:

Update:

Update: Módosult a nyílt nap dátuma a www.li-2.hu-n, április 21.-ről 22.-re, tehát most úgy néz ki, hogy április 22-én vasárnap lesz a Gold Timer Alapítvány nyílt napja a budaörsi repülőtéren, vendég a rákosmenti veterán autós klub lesz 30 járművel. Sétarepülési lehetőség is lesz a Li-2-essel és a Po-2-essel, amelyre előtte e-mailen kell majd bejelentkezni.

A semmittevéssel relaxálással eltöltött szombat örömére szóljon egy szám, aminek se a mai naphoz, se a hangulatomhoz nincs köze, egyszerűen csak tetszik :)

Csillaggarázs, ideiglenes ráhajlításon visszafogó (ez egyébként magyarul van, csak jól álcázom) kék villamosok, kiágazás (még) a semmibe, bontás és építés, sok busz alakú fényfolttal a leendő sínek környékén. Az szerencsére nem látszik a képeken, hogy milyen hideg volt :)

Debrecen: elkezdődött a 2-es villamos építése

A HÉV korábban nem igazán volt az én világom, bár a nosztalgia járműveiket (és vendégeiket), illetve azok szállítását természetesen csíptem, a szentendrei telepen sorsuk jobbra fordulására váró járműveket pedig annak idején olyan alaposan körbefotóztam, hogy szerintem azóta is emlékeznek rá(m) kísérőim. Mostanában, talán azért, mert lassan az összes budapesti villamost mindenütt lefotóztam már ;) elkezdtek jobban érdekelni a zöld kukacok. Csak hát úgy tűnik, ők továbbra se szeretnek engem... Jellege miatt a HÉV-et eleve nehezebb megörökíteni, nekem meg sose volt szerencsém velük: valahogy mindig akkor tudtam kimenni, amikor nem jó irányból sütött a nap, vagy éppen elment, fátyolfelhős volt... szóval nem nézett ki igazán szépen a jellegzetes zöld szín a járműveken.

Mostanában viszont gyakran esett egybe a napsütés és a szabadidő - fény jó szögből, felhő sehol, úgyhogy megkíséreltem elkapni a gödöllői vonal 100. születésnapjára átfestett, azóta a csepeli vonalon közlekedő M IX A szerelvényt. Hát... sikerélményileg kihívásokkal küszködöm :) Ha jó volt a fény, akkor fújt a szél, tönkretéve a hangokat, pedig az öreg jószágok egyik legnagyobb vonzereje a jellegzetes, morgó motorhang. Ha nem volt nagy szél, akkor viszont egy másik szerelvény takarta el a témát. Vagy épp teherautó jött a képbe. Vagy egy laza fuvallat majdnem kifújta a kezemből a kamerát (de tényleg). A legszebb a minap történt: se szél, se autó, tökéletes szögből sütő nap... erre a gép lefagyott, és az addig felvett videót se mentette el. Na, ekkor döntöttem úgy, hogy nem érdekel, felhagyok a kísérletezéssel, és abból vágok össze egy videót, ami addig összejött:

Egyébként a múltkor valaki kérdezte, hogy a Taurusok szolmizálása nem zavaró-e a mozdonyvezető számára - engem az érdekelne, hogy vajon a HÉV járművezetők mit gondolnak a nekik rendeltetett zajkulisszáról. Mert hát sajnos ezek a vasak már öregek (az M IX A-k lassan ötvenévesek), és igazából új korukban se voltak jók - viszont hangosak igen. Ráadásul manapság mindegyik típus ugyanazon a borzasztó forgóvázon fut, mely szerintem a német vasúti járműépítés egyik mélypontja volt.

Az előző, repülőmúzeumos bejegyzés nem keltett nagy visszhangot, úgyhogy ennyi erővel hallgathatunk akár zenét is komoly blogbejegyzés helyett :)

Egy jó kis táncházas produkció (legalábbis az a riff 0:39-nél - és az összes ismétlődésnél - valahogy ír népzenés feelinget kelt bennem) a Thin Lizzy utolsó lemezéről.

Nemrég bemutattam (jó)párat a berlini Német Műszaki Múzeum gumi- és vaskeréken gurulói csodáiból, most következzenek a levegő ászai!

A Deutsches Technikmuseum repüléstörténeti kiállítása

Harmadik hó harmadikán idén már harmadszorra látogattam Szegedre - de persze nem a számmágia miatt, hanem mert aznap volt az új 2-es villamos első üzemnapja (az ünnepségek, bevezető ingyenmenetek még előző nap megvoltak, azokról lemaradtam).

Korábban már lelkesedtem egy sort itt a blogban a vonallal kapcsolatban, most is csak ezt tudom tenni, mert például a több kilométernyi füvesített pálya innen Budapestről nézve bizony sci-finek tűnik.

Weird Al Yankovic-ot a legtöbben parodistaként ismerik. Pontosabban a legtöbben valószínűleg egyátalán nem ismerik, pedig a fickó teljesen nem normális dolgokat hoz ki slágerekből, jellemzően felejthetetlen klipekkel még ütősebbé téve a hatást. Szerintem ezeket elég sokan ismerik az internetről, legfeljebb a nevét nem tudják (pedig a Csupasz pisztoly filmekben többször is említették, amikor épp magát játszotta). A legszebb viszont az, hogy a saját - nem "feldolgozás" - számai közt is vannak kimondottan jók. A kedvencem a "When I was your age" című opusz, melyben egy öregember meséli a fiatalnak, hogy nekik még mennyivel nehezebb volt gyerekkorukban. A szöveg zseniális, de szerintem maga a szám is lehetett volna sláger. Jó kis rock, hangosan hallgatandó - klip sajnos nincs hozzá, csak a szokásos lemezborító (ami maga is paródia):

Tudom, gyerekes vagyok, de nem tudok ráunni a Taurusos videókra. Már vagy egy órája vágtázom a YouTube-on, és úgy gondoltam, pár videót megosztok veletek. Most tehát a Siemens EuroSprinter mozdonycsalád néhány tagja következik: 1116-osok, 1216-osok, 1047-esek, 182-esek - melyik vasút hogy ismeri őket.

Korábban már láttunk elinduláskor szolmizáló mozdonyokat, most hallgassuk meg, hogyan szól a masina, ha valami miatt nincs állandó tapadás, és a gép minden tengelyen változtatgatja a teljesítményt, hogy megmaradjon a vonóerő:

Amikor 0:23-kor megindul a többszólamúság, az olyan, mintha orgonakoncertet hallgatnánk, nem? Máskor meg inkább egy félresikerült metálgitár impróra hasonlít a hangsor - aztán sajnos magára talál mind a négy motor: