HamPLÓ

Februárban a városligeti állatkertben (a.k.a. FÁNK) jártunk családilag, és úgy vettük észre, az állatok pont úgy érzik magukat ezidőtájt, mint mi. Persze kókatagságukban is aranyosak voltak:

Ez a perzsa leopárd ugyanazt a gondterhelten fáradt fejet tudta produkálni, mint bármely kisbaba vagy kismacska két hétnyi folyamatos semmittevés után. Szinte már féltettük: el ne aludjon ott álltában, mert még lebucskázik, és beüti azt a szép fejét :)

A jegesmedvék voltak az egyetlen aktív élőlények, aminek persze örültem, mert melegebb időben látogatáskor elég nehéz őket megkülönböztetni a vasbeton szikláktól (úgy lehet megismerni őket, hogy ami néha legalább egy kicsit mozog, az a vasbeton:). Most ellenben nagy játszadozás volt: a kisebbik jegimaci nem hagyta, hogy a nagyobbik elvegye a játékát, egy öreg autógumit. A környező hangokból hallható, hogy mindenki nagyon élvezte a játszadozását:

Jegesék rokona, a lompos-loncsos-bozontos-piszén-pisze barnamackó ellenben olyan passzív volt, hogy az ember legszívesebben odabújt volna mellé aludni:

Nem édes, ahogy kilóg a tappancsa? Naaagy melegbundás alvómaci :) Vele szemközt az állatok igazi királya, a tigris szomorkásan bámult maga elé, míg társa ágyelőt játszott egy kevésbé elérhető helyen:

Az előbb, amikor azt írtam, hogy a jegesmedvék voltak az egyetlen aktív lények a kert területen, kicsit lódítottam, mert a nutriák is igen távol áltak a szplínes kómázástól:

A jelek szerint most ők pótolták a törpevidrákat és mosómedvéket, akikből nem láttunk egyet se. Elég jól csinálták, mindenkiből előhozták a gügyöghetnéket :)

Ma már a magyar járműgyártás egyfajta sóhajtozással emlegetett emléke csak a Ganz Villamossági Művek 1985/86-ban - többek közt DÜWAG és Kiepe fődarabok felhasználásával - gyártott és leszállított, harminc darabos sorozata Egyiptom  második legnagyobb városa számára. Bár időnként jár arra magyar turista, képet mégis baromi ritkán látok ezekről a jószágokról. Most is egy német közlekedésbarát küldött párat:

 
 
Alexandria Ganz villamosai
René Felgentreu fényképei 2010 februárjából

A téli szünetből egy napot Szegedre szántam, abban a reményben, hogy vagy jó idő lesz (lásd még: "a Napfény Városa"), vagy havazás (amit alapból szeretek). Nos, sikerült a kettő közé belőni az időpontot - nyirkos loccs-poccs volt: hűvös, de a hó már olvadt. Azért persze jó volt:

 
 
Villamosüzem kényszerű téli álomban
Szeged 2009 decemberében

Mindenkinek kell valami hobbi... És egyesek néha félrenyúlnak közben ;)

Régen apu el-elvitt úttörővasutazni, a minap pedig én vittem el őt gyermekvasutazni. Na jó, ez kicsit leegyszerűsítése a dolgoknak, a lényeg, hogy összegyűlt pár kép az elmúlt egy évből a témakörben:

 
 
A Gyermekvasút télen
Képek és rövid videók gőzösökről és dízelekről (és gőzösökről:) + pár egyéb kép

Csak úgy:

Egyszer valaki szóvá tette, hogy miért nincsenek képek a weboldalamon a Kiskörút felújításáról. Hát, most már vannak :)

 
 
A Kiskörút felújítása I-II.
A Szabadság hídtól a Károly körútig

A múltkori, Budai Várban készült fotók után turkálás közben kerültek elő Pécsett készült utcaképek is a fiókból, most ezeket mutatnám meg. Nem valami különleges alkalomkor  készültek, hanem csak úgy, turista tempóban, de talán még az előzőeknél is több kocsi látszik rajtuk. Igaz, cserébe viszont kevesebb van belőlük :)

Pécs számomra mindig egy véletlenül egy tengertől távoli középhegység oldalára tévedő mediterrán középváros szürreális, ám nagyon barátságos látomásával  (ez de hülye költői kép:) volt egyenértékű. Jó az idő, jókat lehet enni, nagyokat sétálni, jó a hangulat,  és senki sem rohan sehová. Apuék is mindig  ifjúkoruk nagy bulijait emlegették a város kapcsán... Ezen diák alapján Pécs nem volt kihalt szellemváros akkor sem: ahhoz képest, hogy a hetvenes évek első felében vagyunk (ráadásul nem Budapesten vagy a Balatonon), meglepően színes a kocsikavalkád. Persze kevés kivétellel keleti járgányokat látunk: függőleges hátsó lámpás Nagypolszkit, ezerkettes Zsigulit, Skoda 1000MB-t, Zastavát (bár az már majdnem nyugatinak számított), Trabantot, Nysát, és még egy rejtőzködő Skoda mikrobuszt is. És persze az egész mögött ott trónol Gázi Kászim pasa dzsámija, no meg a Misina - hogy ne csak a pléhkasztnikat figyeljük.

Annak idején imádtam a Hadtörténeti Múzeum udvarát, ahol mindenféle nagyobb darab haditechnikai cuccok voltak kiállítva, kézzelfogható közelségbe hozva azokat a dolgokat, melyekről az akkori hazai ismeretterjesztő irodalom is bizony a tárgyszerűség néminemű mellőzésével írt csak. Ott sorakoztak a mindenféle MiG-ek, és pár rakéta is volt. Aztán bezárt ez az udvar, és nem is nyílt meg újra, valamiféle romokat találtak a helyükön - én pedig szomorkodtam, hiszen alapvetően pacifista beállítottságom ellenére csíptem a haditechnikát. Igaz, melyik gyerek ne csípné? Persze vannak fontosabb dolgok az életben (pláne egy kamaszéban), de azért néha jó meglapogatni egy naaagy páncélozott izébigyót! :)

Néhány (jónéhány!) évvel ezelőtt aztán jött a hír, hogy Kecelen a Pintér Műveknél megnyílt egy haditechnikai park, ahová a Hadtörténeti dolgai is kerültek. Nosza, elugrottunk oda - tavaly ősszel. Van ez így :) Sajnos a park szemmel láthatólag pénzhiánnyal küzd: némi takarítás-festés-kalapálás ráférne a kiállított dolgokra, no meg rendes táblák, hogy a hozzám hasonló kocaérdeklődő is tudja, mit néz éppen. Ennek ellenére még így is lenyűgöző a gyűjtemény, mind méretét, mind sokszínűségét tekintve! Fotózni csak mérsékelten sikerült, egyrészt az időjárás, másrészt az exponátumok elhelyezése miatt, de reményeim szerint azért így is sikerül kedvet csinálnom másoknak egy látogatáshoz:

 
 
A HM és a Pintér Művek haditechnikai parkja, Kecel
MiG-ektől ZiL-ekig, gőzmozdonytól a rakétákig...

Mivel a múltkori, hetvenes évekbeli utcaképes bejegyzésből autómán beszélgetés lett, úgy döntöttem, folytatom korábbi sorozatomat, a villamosfotózás közben mintegy melléktermékként készült autós képeim mutogatását. Kezdjük talán ezzel a könnyed SUV modellel:

Halvány lila segédfogalmam sincs, hogy ez a LIAZ mikori lehet, hiszen az ötvenes évektől kezdve sokáig gyártották ezt a formát. Kukásautóként már leváltották a Bedfordok, majd Mercik, de más formában még velünk van. A felsővezeték-javító tornyoskocsi felépítmény miatt eleve érdekes jószág, de az állapota miatt egyenesen csoda ez a pöfögény! (Bár a hűtő fölötti töltőcsonkot körülvevő dombor-fémlemez kicsit fura.)

Az előzőhöz hasonlóan ő is csehszlovák eredetű: egy Praga alapú autódaru - ha jól sejtem, ezt a teherautót hívják V3S-nek? Turcsi orra miatt nagyon bírtam kiskoromban, és nem hittem volna, hogy harminc évvel később még mindig lehet munkában látni belőle!

Picit szakadjunk el északi (ex-)szomszédunktól, és ugorjunk vissza 2002-be, az Október 6. utca és az Arany János utca (?) sarkára:

Ez a Moszkvics szerintem évekig parkolt itt, mire - az egykori Október 6. utcai villamosvonal nyomainak kutatása közben - rászántam magam, hogy lefotózzam. Legközelebb, amikor arrajártam, már nem volt ott, szóval szerintem jól tettem. Jól sejtem, hogy ő egy 403-as? Esetleg 407-es? Hogy lehet ezt ránézésre megmondani?