HamPLÓ

Gyerekkoromban a balatonszemesi volt számomra a kikötő. Persze ezen kívül csak a földvárit ismertem, szóval nem sok összehasonlítási alapom volt :) Akkoriban a személyhajók még a másik oldalon álltak meg, ott, ahol ma a vitorláskikötő sűrűje van:

Ez a fotó még bőven a születésem előtt készült a régi helyén levő hajóállomásról, de nem bírtam nem idetenni, mert kedvenc Keszthely vízibuszom látható rajta kikötés közben

És így néz ki körülbelül ugyanez a hely ma

Nem mintha valaha is hajóztunk volna innen, de gyakran kijöttünk nézelődni, én meg a korláton és a partra tett beszállóhídon tornáztam, vagy a móló végében az akkori viharjelző rendszert tanulmányoztam, azaz a piros kosarat és az ágyút. Akkoriban a széljelzés ugyanis úgy nézett ki, hogy fellőttek egy tűzijátékrakétát, aminek a durranására mindenki reflexből felnézett, és látta, milyen színnel világít. A sárga volt az elsőfokú jelzés, a piros a másodfokú (vihar), a viharjelzés lefújását pedig mintha zölddel jelezték volna, de erre nem mernék megesküdni, lehet, hogy csak álmodtam. Az említett piros kosarat a ma is meglevő csíkos oszlopra húzták fel viharveszély idején, ez azoknak szólt, akik nem figyelték a "tűzijátékot". Rettentő izgalmas volt ez egy kisgyereknek - sokkal izgalmasabb, mint az, hogy ma egy fénypont a távolban negyvenötöt vagy kilencvenet villan egy perc alatt :) 

Ez a kép a régi hajóállomástól a nyugati oldali móló fele nézve készült, ahol  a menetrend szerintiek helyett csak mindenféle munkagépek álltak, itt például a Balaton nevű kutatóhajó

Megint egy kis déli part - északi part júniusból. Bézézni is volt szerencsém ezen a hétvégén, de azt kihagytam a videóból, csak a "nagyvadak" maradtak. A videóhoz szokásosan magyarázó feliratot is írtam, tessék olvasgatni :)

BTW, valaki nem tudja ennek a szemesi lépcsőkorlátnak a történetét? Először azt hittem, hogy túl sokan ültek rá, de az alsó rúdjai is görbék, meg kicsit olyan, mintha direkt csinálták volna ilyenre:

Érdekes, hogy a youtube-on a nemtetszés jele a lefelé mutató hüvelykujj. Ugyan a régi rómaiak valószínűleg nem ezt használták erre a célra az amfiteátrumokban, az európai kultúrkörben mégis úgy emlékszünk a kézmozdulatra, hogy ezzel jelezte a császár (vagy az egyéb előkelőségek, esetleg a nézősereg - nem tudom, nem voltam ott:), hogy a vesztes gladiátornak pusztulnia kell. Recipe ferrum, fogadd a vasat! Tehát nem arról szólt a dolog, hogy "nem tetszett, ahogy a gládiuszt tartotta, úgyhogy nem akarom többet az ajánlások közt látni", hanem hogy "öld meg!". Ma meg azt jelzik vele a nézők a statisztikában, hogy "ne hajós videókat rakjál fel, hanem villamososakat, mint régen" :) De most akkor is hajós videó következik - a szokásos magyarázó feliratokkal:

Külföldi villamosüzemek meglátogatásakor a normál forgalom kipróbálása mellett igyekszem megkeresni a helyi tömegközlekedési múzeumot is, vagy legalább feljutni valami nosztalgiamenetre. És van, hogy eleve valamilyen régi villamosokkal kapcsolatos esemény miatt megyek valahova:

Egy itt egy 1910-ben épített, maximum forgóvázas berlini motorkocsi a lichtenbergi remizben. Bár a régi berlini villamosokhoz legtöbbször a törtfehér/elefántcsont/bézs színt társítjuk, a harmincas években épp ez a sárga volt divatban.

Az imént említett "maximum forgóváz" egy aszimmetrikus szerkezet, melyben a nagyobb kerekű tengely hajtott, a kisebb kerekű pedig az ívben állást segíti, illetve a kocsi súlyát is hordja (részben). Egy időben sokfelé kísérleteztek ilyesmivel, még Budapesten is, de csak néhány helyen, például Berlinben és Münchenben terjedt el. A kép a berlini közúti vasúti közlekedés 150 születésnapján készült.

A zürichi villamosüzem 1940-től több sorozatban szerzett be négytengelyes motorkocsikat. Ezek egy részét az itthon ismerthez hasonló tekerős menetkapcsolóval vezérelték, ezek volt a "kurblisok", más részét lábkapcsolóval, ezek voltak a "pedálosok". Ez a két típus volt az alapja a később más városok számára is épített "svájci standard kocsinak". A képen egy 1949-ben épült "pedálost" láthatunk, mely épp a zürichi villamosmúzeum felé tart.

Egy korábbi bejegyzésben több képet is mutattam a DÜWAG szóló- és csuklós villamosairól, illetve azok licenszben gyártott változatairól. Ez itt fent egy innsbrucki motorkocsi, amit 1960-ban a bécsi Lohner cég gyártott. A fotó a Tiroli Múzeumvasutak vezetett túráján készült.

A balatoni retró hétvége során utazgatva leszálltam Révfülöpön a Füred fele tartó vonatról, és le akartam kapni, ahogy a Csörgő üvöltő motorral továbbindul, de a késés miatt áttették ide a zánkai keresztet, úgyhogy kisvártatva megérkezett a szembejövő vonat, amit az egyik klasszik Szergej vontatott. A vonat, amivel jöttem, ezután továbbment, de a Szergej maradt, mert neki meg a következő szembejövőt kellett itt bevárnia, úgyhogy volt időm felmenni a felüljáróra, és onnan nézni, ahogy végül elindul. Azt nem tudom, hogy miért állt meg száz méterrel később, de így legalább két indulást is meg tudtam egy csapással örökíteni :)

Városnéző szárnyas? Fényhajó? Gellért térről induló BKV járat, mint a régi időkben? 2024-ben ezek mind voltak, de nekem speciel a mindennapi pillanatok is tetszettek.

Azt vettem észre, hogy villamost fotózni egy ideje unalmasabb számomra, mint hajókat. A mostanában érkező CAF-okat leszámítva gyakorlatilag minden villamostípust lefotóztam már mindenhol, mindenféle időjárásban, úgyhogy kevéssé érdekfeszítő ez a hobbi. A hajók viszont más ügy, akárhányszor ki bírok menni a Lánchídra. Mindig jön valami: egy újonnan érkezett hajó, egy átfestett hajó, valami réginek tűnő, valami látványosan új. Gyakorlatilag csak igaziból régi hajó nem jár a fővárosban :(

Ezen az oldalon 2024 második felének néhány pillanatát próbáltam megörökíteni, elsősorban képeken, másodsorban videókon, a villamosos életképekhez hasonló stílusban:

Budapesti hajós életképek: 2024 nyarától karácsonyig
A vízen mindig változik valami!

Ragyogó napfényes délelőtti, és fakó koraesti felvételek a Duna budapesti szakaszáról; többször felbukkan rajtuk nagy kedvencem, az Attila ex-csavargőzös, és a sárga "vízi busz" is. A videóhoz jó sok magyarázó feliratot írtam, remélem, lesz, aki végigolvassa őket :) A "CC" gombbal lehet bekapcsolni őket, már ha nincsenek eleve bekapcsolva. Az ott olvasható információk egy része a hajoregiszter.hu oldalról származik, ezúton is meg szeretném köszönni a munkájukat!

Többször emlegettem már a blogban a Sky Channel, Super Channel, Felej Csenel (© Hofi) szentháromságot, de ezeken kívül is komoly élet volt a gazdagréti lakótelep kábelrendszerén. Az adó annyira a helyi lakosok életének része volt, hogy a "25 éves Gazdagrét" című filmecske konkrétan a kábeltévé inzertjével indul, és a gyerekek egy rövid ideig énekelnek is róla. Meg a telefonról, ami szintén központi téma volt, hiszen szinte senkinek nem volt: ha telefonálnunk kellett, a házzal szemközti fülkét néztük, hogy van-e sor előtte. És emlékszik itt még valaki a telefonkötvényre?

1984-ben költöztünk a telepre, és erős túlzás lenne azt állítani, hogy félkész volt minden, mert még félig sem volt kész. Épp csak megindult a 153-as busz, ami sárba lerakott betonlapokon fordult a telep alsó végében. Nem voltak boltok, évekig Őrmezőre és az Oszt(y)apenkónál levő ábécébe jártunk bevásárolni. Gyerekként irtó izgalmas időszak volt ez: éveken át építési árkokat átugorva játszottunk kalandfilmesdit, felhalmozott betoncsövekre másztunk fel, néztük, ahogy kék MAZ-ok tréleren hozzák a paneleket, amiket aztán a helyükre daruznak. "Betonnomád" életet éltünk, de a kommunális funkciók hiánya ellenére a kábeltévé még abban az évben elindult. Nem is tudom, honnan tudtuk meg, hogy létezik, valószínűleg kitacepaózták a ház kapujára. A stúdió az egyik sorház földszintjén volt a Regős közben, néha láttuk is a műsorvezető "bácsit". Ekkor már találkoztam személyi számítógéppel, úgyhogy sokáig találgattam, mivel csinálják a csatornán adásszünetben látható karaktergrafikákat - a fentebbi kép megtalálásakor derült ki számomra, hogy Spectrummal. A felirat többször változott, bennem leginkább a "GKTV" karaktersorozat maradt meg, úgysmint Gazdagréti Közösségi Televízió. 

A fentebbi filmhiradó már '87-ben készült, és még mindig félkész állapotú a telep. De vissza a kábelhez: nem tudom, mikor, de a "sima" csatorna mellett hamar megjelent a mozicsatorna is, amin hetente néhányszor leadtak egy-egy filmet, sokat ismételgetve őket - ami praktikus volt, mert még nem volt videónk. Ezen a csatornán láttam először az István a királyt, illetve a Fény a redőny mögött című kémes valamit, melynél csodálkozva konstatáltam, hogy az akkoriban a Lindában szereplő Pécsi Ildikó régen milyen szép volt. Még nagyon gyerek voltam, de ezt azért észleltem :) Ja, és itt adták le a Gyalog-galoppot is, ami teljesen átformálta a humorérzékemet. Új filmekért akkor is valódi moziba kellett menni, de rengeteg olyan régebbi alkotást láttam itt, amit egyébként valószínűleg sose láttam volna: Az erőd, Hét tonna dollár, Az oroszlán ugrani készül, ilyesmik.

A hétfőkön (a "királyi" tévében akkor nem volt adás) élő műsorral jelentkező közösségi csatorna tényleg közösségi volt, egyszer apu is bement valami illetékes elvtárssal veszekedni. És itt preview jelleggel hamarabb láthattuk a később (szerintem érthetetlenül) kultikussá váló Szomszédok első részének végét is, amit emlékeim szerint a rendezővel készült interjú végén adtak le, és amit a műsorvezető hölgy nem nagyon értett, hogy kik ezek a emberek, és miért érdekes, amit csinálnak. A fene se gondolta, hogy akkora szám lesz a sorozat, hogy még ma is emlegetik! Évekig együtt éltünk a panellakók eposzával, annak ellenére, hogy több házsorral a képzeletbeli Lantos utca alatt laktunk: Lenke néni például éveken át a "lenti ábécében" dolgozott. A telepen eleve soha nem volt elég parkolóhely, ami a forgatásokkor még rosszabb lett, mert minden tele volt az MTV teherautóival :) A kábeltévét üzemeltető társaság, - ami egy időben Global majd TV11 néven futott - gyorsan kinőtte magát: külön stúdióépületük lett a "felső iskola" mellett, a tévén kívül pedig egy ideig zenés kábelrádiót is csináltak, amit aztán elmosott a Rádíó Dánúbiusz és a Sky Channel (a mozicsatornát pedig az HBO):

Jó múltkorában már bemutattam az északi part újdonsült mozdonyait, a német Henschel által gyártott Nohab-leszármazottat, úgyhogy most csak egy képet és egy rövid videót mutatnék róluk:

Nemrég egy hajózós túra elején Fonyódon, a végén pedig az északi oldalon kaptam el néhányat közülük. Egyik találkozást se terveztem, sőt, az elsőn meg is lepődtem, mert nem tudtam, hogy a Tapolca és Pécs közt közlekedő Fenyves expresszre is ráteszik. Pedig ráteszik, mert múlt hétvégén is láttam, csak már nem hatott rám akkora újdonságként, hogy mindent eldobva odarohanjak lefényképezni :)

Minimalista formatervük ellenére nekem tetszenek a svéd cégtől bérelt, amerikai motorral Németországban gyártott, Dániában használt dízelmozdonyok. A hangjuk különösen: erőt sugárzó dübörgés, de nem olyan hangosan üvöltős csörömpölés, mint a Csörgőé.