25 éves a közlekedéses weboldalam, ünnepelgetem egy picit
Tudnivalók
Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, hajókra, zenékre. Meg minden másra.
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad, mondjuk link formájában! Köszönöm! A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve.
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.
toto92:
A felirat a gőzös szerkocsiján a különvonat miatt volt? Mert nagyon idegenül mutat rajta...
Nagymaros-Visegrádon még ... (2025.07.23. 10:40)Négy gyors vasúti életkép
nyelv-ész:
@Hamster: Ne add fel a minőséget a mennyiségért. Ez nem a marxizmus-leninizmus, hogy a mennyiségi mutatók átcsapjanak ... (2025.07.20. 14:21)Szép hajók, jó hajók... meg az új katamaránok :)
Hamster:
@gigabursch: A nézettségi számok is elenyészőek. Legtöbbször szó szerint napok kellenek, mire a százon túljut egy-egy ... (2025.07.20. 10:46)Szép hajók, jó hajók... meg az új katamaránok :)
Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje
A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll:
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
Őszintén szólva magam is meglepődtem azon, hogy sikerült rászánnom magam a 2000-ben útjára indított "fotózzunk mindennapi tömegközlekedési életképeket"-sorozat (viszonylag) aktuális részének elkezdésére. Nem mintha ne lett volna elég kép félretéve a megfelelő folderbe, de már nem érzem olyan értékesnek ezt a munkát, mint régebben. Ugyanakkor még mindig érdekes egy nagyváros életének eme szeletének alakulását megfigyelni... hátha másnak is hiányozna, ha nem csinálnám:
Hóó, hóóó, hát ez meg mi itt fent? Nos, ez egy Búvár, csak jól álcázza magát. A ruttkai parádén láttam, félretolva, mivel inkább formatervezési műtárgyról van szó, mint használható mozdonyról.
Általános iskolás korunkban körbejárt a haverok közt egy fura akciófilm, amiben mindenféle őrültek karddal kaszabolják egymást, és akinek sikerül levágnia a másik fejét, abba belecsap a villám, sokszor. Én először csak azért néztem meg, mert részben a Queen csinálta a zenéjét, és bevallom, kellemesen csalódtam benne (ellentétben a Flash Gordonnal, amiben tényleg csak a zene volt - viszonylag - jó). Jól megcsinált, látványos ponyva volt, jól eltaláltan eltúlzott szereplőkkel, és bár az ilyesmire nem szoktam odafigyelni, a vágás, a kameramozgások, és az áttűnések kiemelten tetszettek. Sokszor olyan volt ez a mozi, mint egy videóklip - amiből akkor még nem láttunk olyan nagyon sokat, hiszen szinte csak a Zenebutikban adtak ilyesmit rendszeresen!
Sok évvel később (tudom, mindig így szoktak az ilyen bejegyzéseim kezdődni, de ez az igazság) tudtam meg, hogy ez azért volt így, mert a rendező Russell Mulcahy alapvetően videóklipek készítéséből élt, mielőtt filmre vitte a halhatatlan kardozókat. És nem is kispályásan csinálta ezt, például ő készítette az első videóklipet, ami a Music Television műsorán lement (és melynek a végén rövid időre Hans Zimmert is láthatjuk).
Jóval moziszerűbb volt a "Total Eclipse of the Heart" - igaz, a zene méltóságteljessége adta magát ehhez, és a jelek szerint Russell szeretett alkalmazkodni, tehát komoly számhoz komoly (de azért elég értelmetlen) klip, ...
... dilis ugribugri számhoz viszont dilis ugribugri (és ugyanúgy értelmetlen) videóklip járt :)
A vatikáni Szent Péter teret mindenki ismeri, legalább képről. A biztonság kedvéért megmutatom, róla lenne szó:
A világ egyik legismertebb építészeti egysége lenyűgöző látvány; annál furcsább, hogy az innen a Teveréhez vezető sugárút milyen dísztelenül ér véget a folyónál:
Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen nagy hatalmú, gazdag állam/entitás ennél reprezentatívabban zárja le a kvázi "főutcáját"!
Ez a gondolat azonban már csak azért is téves, mert a Via della Conciliazione ("Kiegyezés útja") nem a Vatikán területén húzódik. Régen persze ez is a pápai állam része volt, de azok az idők 1929-ben hivatalosan is véget értek.
By Uncredited. - Charles B. McClendon, "The History of the Site of St. Peter's Basilica, Rome", Perspecta, Vol. 25. (1989), pp. 32-65., Public Domain, Link
Maga az út pedig még ennél is újabb: Mussolini 1936-ban kezdte építtetni, és csak a második világháború után fejezték be. Ahogy az a fentebbi képen látszik, a létrehozásához...
Aaaannyira imádom a fényképezőgépek és kamerák automatikáját: sötétben ha nem sikerül fókuszálni való objektumot találniuk, akkor beállnak 1-2 méterre. Nem ám végtelenre, ami a legtöbb helyzetben jó lenne, hanem közelre, mert biztos valami láthatatlan dolgot akarunk fotózni közvetlenül magunk előtt, nem a távolban álló vonatot. Tudom, olyan fotóapparátot kell venni, amin az ember az objektíven tud fókuszt állítani, de mi van, ha nem olyan van, hanem sok gombnyomásos, amiben a pittyegéssel értékes időt lehet veszteni? A videókamerán meg igazából azt se tudom, hogyan kell kézi fókuszt kapcsolni. Vajon ki találja ki az ilyen hülyeségeket? Mindenesetre amíg minden általam használt berendezés ilyen buta, addig én nem vagyok hajlandó a gépek lázadásától rettegni. Vagy ez a fotótönkretevés már a lázadás része? :)
Tavaly októberi Sankt Pölten-i látogatásomról már mutattam gőzmozdonyt, síntraktort és önjáró tolópadot, most pedig mutatnék pár további érdekességet. Láthatunk kétállásos dízelmotor-próbapadot üzemben, Herculest és Desirót, egy lift és egy targonca szerelemgyerekét - a legjobb pedig az a páternoszter-szerű polcrendszer, ami itthon is nagyon jól tudna jönni a kacatjaim tárolásánál:
2014-ben egyszer már jártam a Deutsche BahnNürnberg Hauptbahnhof közelében levő múzeumi telephelyén, de 2016-ban ismételten eljöttem ide. Eredetileg nem terveztem ilyesmit, csak a vonatból kiszúrtam, hogy mintha más járművek állnának a szabadtéri kiállítási területen, mint régen, és meg akartam őket közelebbről nézni. Leginkább egy 103-as mozdony tűnt fel; két évvel korábban egy ilyen gép volt itt, de az benn állt a csarnokban, ez meg kint volt az udvaron. Természetesen nem ugyanarról a masináról volt szó: régen a prototípus volt itt, de azt átvitték Koblenzbe, helyette érkezett egy sorozatpéldány. Időm nem sok volt, és az időjárás se volt különösebben fotózásra alkalmas, de azért egy gyors kör belefért:
Ez a fal nem holmi mesterséges díszlet volt, vagy tűzfal, amely mögül eltűnt a ház, hanem az Aurelianus-féle római városfal egy része, annak egyik kapuja, a Porta Maggiore közelében:
A harmadik században épült falnak egy része ma is áll, és annyira a város része, hogy nem is igazán kezelik turisztikai látványosságként: a Porta Maggiore is csak úgy ott van - ha akarsz, odamész hozzá, ha nem akarsz, akkor nem. A közút és a villamosok pedig konkrétan körüljárják, többször áthaladva rajta:
A tavaly tavaszi vasútfotós offenzíva (melynek során egy hét alatt háromszor is jártam Szlovákiában) egyik kiemelkedő pontja volt a Rušňoparáda, amit a kassai dízel fűtőháznál rendeztek meg. A nemrég bemutatott villanygépeket ugyan csak távolról nézegethettük, de ez nem zavart senkit, hiszen bőven volt más látnivaló:
Elég régen nem szerepeltek már budapesti tuják a blogban, ideje változtatni ezen! Persze nem csak sárga síndöcögényeket láthatunk itt lentebb, hanem egy Ikarus 55-öst, Gellért-hegyről videózott Váci úti metrópótlókat, és kékre fényfestett Erzsébet-hidat is:
Ez megy most