Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Saját zene

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  3. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  4. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  5. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  6. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  7. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  8. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  9. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  10. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...

Címkék

103 (7) 1233 (5) 125év (7) 2624 (13) 2806 (6) 41-es (7) 424 (8) abszurd (26) Ab van Donselaar (40) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (87) autók (73) bach (5) balaton (29) Balt Korthals Altes (5) basel (7) bbc (8) bécs (43) belgium (11) bengáli (19) berlin (155) berlini fal (20) bkv (46) blog (28) brno (9) budai vár (25) budaörs (39) budapest (743) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (74) búvár (9) c50 (10) c64 (16) caf (10) city lights (70) class 56 (7) commodore (17) csak egy kép (36) csak egy videó (251) csehország (31) csehszlovák (9) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) demó (6) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (5) doctor who (42) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (32) életmód (6) elveszett (31) énblog (373) énzene (18) építészet (66) építkezés (22) épület (15) érdekesség (18) erfurt (7) esti városkép (8) ezres (6) fan fiction (12) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (31) film (11) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (15) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (31) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (59) gibson (9) gitár (34) gmap (13) gmunden (5) goldtimer (6) gondolatok (11) gőzmozdony (24) gyermekvasút (25) haditechnika (13) hajó (41) hampage (298) hamster (5) hangok (5) hangszerek (11) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (11) hév (26) híd (29) (31) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (27) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (14) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kassa (8) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kelet-berlin (5) kép (6) képek (768) képregény (94) kérdés (8) kirándulás (11) kisföldalatti (11) kiskörút (5) kisvasút (43) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (34) kölni dóm (5) közlekedés (335) kritika (71) kulfoldi szemmel (69) lánchíd (7) lanovka (6) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (6) lhbs (25) linz (9) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (7) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (41) miskolc (24) mittudoménmi (9) mk48 (5) MOD (7) morál (11) morgás (125) mozdonyok (15) mozi (6) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (46) nagypolszki (6) németország (303) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (43) nosztalgia (212) nosztalgiabusz (21) nosztalgiavillamos (66) nürnberg (20) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (13) nyugat-berlin (6) NZA (8) olaszország (26) oldtimer (80) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (6) pályahiba (6) pályaudvar (30) panoráma (108) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (16) popkultúra (116) pozitívum (12) pozsony (24) prága (11) programajánló (26) púpos (13) queen (14) r.i.p. (12) rádió (5) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (124) repülőgép (42) repülőgépek (71) repülőnap (34) repülőtér (18) retró (32) rock (72) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (13) semmering (9) sky channel (5) SNL (15) sorozatok (15) soundcloud (12) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (20) szliács (5) szlovákia (70) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (193) társadalom (5) tatra (13) taurus (7) technika (52) technikatörténet (40) tehervonatok (10) tél (13) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (14) tömegközlekedés (342) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (59) trolibusz (51) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (17) utazás (296) utcakép (159) uv (35) vár (11) várnegyed (8) város (383) városkép (86) városliget (8) vasút (417) vélemény (13) vicinális (13) vidám park (5) videó (704) villamos (626) vlog (7) vonat (5) wachau (5) woltersdorf (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (258) zene (186) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Legyen Budapest is "eposzi jelzős" város!

2009.07.14. 21:03 :: Hamster

Az imént egy fórumban véletlenül sikerült megfogalmaznom azt, hogy mit szeretnék Budapest kapcsán látni, úgyhogy gyorsan leírom ide is: hogy legyen egy állandó, mondhatni eposzi jelzője, amit az is hozzá társít, aki még sose járt itt. Mert ez különbözteti meg az igazán nagy turistavonzó helyeket a többi nagyvárostól - hogy közismert márkának számítanak, nem csak helységnevek a térképen:

Róma például örök.

Párizs romantikus. (Tudom jól: "A Fény Városa". De ki megy ezért oda, és ki azért, mert kézenfogva akar sétálni a párjával a Szajna-parton, a Latin negyedben, vagy egymást lefotózni az Eiffel-torony előtt, stb, stb?)

Amszterdam bulis. Ha egy amerikai filmben valaki azt mondja, hogy "most jöttem Amszterdamból", azonnal a buliélményeit kérik rajta számon.

Barcelona lüktet, él.

New York sose alszik.

Arra kellene ráérezni, hogy mi is valamilyenek legyünk - lehetőleg olyanok, mint senki más. Ne csak egy épület, egy képeslap-beállítás, ne egy koncertsorozat, egy étel vagy ital definiáljon bennünket! Párizsba nem csak az Eiffel-torony miatt mennek, Rómában sem csak a Colosseumot keresik...

Persze kellenek vágóképek, cégérnek, hogy mégis mire számíthat az, aki idejön, de lássuk be, hogy a "szebb fekvésű, mint Bécs, eklektikusabb, mint Prága, tisztább, mint Szófia, és vidámabb, mint Birmingham" nem elég az egészséges önkép kialakulásához.

Nem tudom, mi lehet az, amivel pontosabban "pozicionálni" tudnánk magunkat a világ turizmusában, de hátha egyszer rájövünk! A mosolygós közlekedési lámpák - annak ellenére, hogy politikusok gyorsan le akarták nyúlni őket - például egész jó kezdet lehetnek (mondom kezdet... nem kész produktum!). A "kutyagumis", "büdös", "élhetetlen", és egyéb örök negatív jelzőket pedig kérem a kommentekben hanyagolni, mert bár ezek tartalmazzák az igazság bizonyos szilánkjait, akkor is csak szilánkok maradnak ;)

UI.: Természetesen úgy gondolom, hogy nem egy jelzőt, azaz egyetlen szót kellene kitalálnunk, hanem azt, hogy milyenek szeretnénk lenni, vagy hogy milyennek szeretnénk, ha mások gondolnának. Világhírű példák mutatják, hogy pusztán a zaj, a kosz, a káosz önmagában még nem akadálya annak, hogy egy hely sokak álmává váljék!

Előzmények:
Változzunk turistává Budapesten!
Mit kellene jobban megbecsülni Budapest(b)en?
Miért akarjuk mindig újra kitalálni Budapestet?
Mit szeretsz Budapest(b)en? 

Előzetes eredményhirdetés:
A jelek szerint Budapest eposzi jelzője: "a város, amit leginkább imádnak gyalázni a lakói". Ezzel nem tudok vitatkozni, lehet, hogy kár volt felvetni az egész kérdést :(

222 komment

Címkék: budapest turizmus város idegenforgalom patriotizmus

Hogyan legyünk turistanembarát város

2009.07.13. 20:50 :: Hamster

Ha van turistabarát város, akkor van turistanembarát is. A bejegyzés címe amúgy kérdésnek tűnhet, de nem az, mert Budapest nem kérdez e témában, hiszen magától is jól tudja, hogyan lehet rosszul élni az adottságokkal. Ez most egy ilyen negatív hangulatú bejegyzés lesz, pedig elvileg a "Miért akarjuk újra kitalálni Budapestet?" témát szerettem volna folytatni...

Nem az is igazán nagy, már-már megoldhatatlannak tűnő (de legalábbis annak mondott) problémákról szeretnék beszélni, tehát nem a Belváros legfrekventáltabb pontjain a saját nedvükben fetrengő hajléktalanokról, és nem is arról, hogy ha Budapesten egy házat nem lehet szállodának vagy apartmanhouse-nak eladni, akkor az 90%-os eséllyel (na jó, talán nem annyival, de ha belegondolok, mennyi ideig omladozott a Gresham, a New York Palota, a fél Klotild palota-pár, a Kodály Körönd, stb, stb, vagy hogy hogyan néz ki a Várbazár ma is...) szétrohad, hanem az egyszerű dolgokról. Mert a turisták nem a társadalmi problémákat nézik: mindenütt vannak nyomornegyedek, részegek, koldusok - ők azt keresik, mi az, ami más, mint más nagyvárosokban.

Például viszonylag kevés helyen találkozhatnak olyannal, hogy ha véletlenül akad egy maximálisan a turisták számára tervezett tér, és az azon levő épületek még csak nem is romosak, akkor azokat gyorsan elrejtik, nehogy teljes szépségükben le lehessen fotózni őket:

Szép munkamegosztás: amit nem fed el a visszafogott méretű - és rendkívül informatív (mi a túrót ábrázol?) - molinó, azt az eléparkolt buszok kitakarják. Hülye turista, te csak ne akard a Műcsarnokot fotózni! 

35 komment

Címkék: budapest turizmus kritika város képek gagyi utcakép morgás városkép ratyi beleszarás

Nie ma céklaleves :(

2009.07.12. 13:30 :: Hamster

Úgy egy éve említettem, hogy Riannával teljesen véletlenül felfedeztünk egy éttermet a Mammut 2-ben, ahol valami eszement jó céklalevest adtak. Kisvártatva azt is, hogy az Arénában is van ilyen. Még kicsivel később, Felső-Sziléziában azt, hogy ez valójában egy lengyel étteremlánc, ennek örömére ott is tudtam ilyet enni. Aztán többször zárva találtuk a Mammut-ban levő éttermet. Majd hirtelen nyitva, de a céklaleves már nem volt ugyanolyan jó. Aztán ismét sokszor zárva találtuk a helyet, legutóbb tán már az is ki volt írva, hogy nem nyílik újra.

Ehhez képest a héten azt hittem, rámtalált a szerencse: véletlenül az Arénában járva kiszúrtam, hogy az ottani éttermük nyitva van. Gyorsan leül, pincérnek rendelést lead...na. Mert jött a meglepetés:
-Céklaleves nincs.
-Tessék?
-Levettük az étlapról.

Sajnos íly módon rendelés nélkül távoztam. A többi kajájuk se volt ehetetlen, de teljesen egyedi módon isteninek csak a céklalevest találtam. És mivel más helyet nem is ismerek Budapesten, ahol ilyesmit lehetne enni (várom ám a tippeket a kommentek közt!), ezért jártunk a nevezett étteremláncba. Hát most már ez is elmúlt.

Az elmúlt 15 évben az összes vendéglő, amit megszerettem, vagy becsukott, vagy tulajdonoscsere után átment ratyiba. Egyetlen törzshelyem se létezik már, de tényleg egyetlen se! Ha külföldi/vidéki vendégem van, sosincs ötletem, hova vigyem őt, és ha mégis elviszem valahova, az tiszta lutri, mert lehet, hogy előző alkalommal, amikor a kiválasztott helyen jártam, jó volt az étel, de ettől még most lehet teljesen ehetetlen is.

Nem véletlenül vagyunk ilyen fancsaliak, mi budapestiek: ebben a városban maximum véletlenül lehet egy jót enni, és akkor is csak egyszer. Ugyan vannak marha előkelő - és általában még marhábban drága helyek - ahol fúziós-mittudoménmilyen konyha van, és a mittudoménmilyen pincészet borai közül válogathatsz, de olyan _vendéglő_, hogy bemész, a pincér jófej, de nem bratyizik, hanem igyekszik segíteni a választásban, eszel egy jót, fizetaz, hazamész, és amikor legközelebb odamész, ugyanezt meg tudod tenni, na olyan nincs.

18 komment

Címkék: budapest turizmus kaja város vendéglátás morgás céklalaves

Mit kellene jobban megbecsülni Budapest(b)en?

2009.06.28. 17:38 :: Hamster

Néhány napja azon töprengtem, miért akarjuk újra feltalálni Budapestet, amikor már eleve itt van. Most - könnyű vasárnapi témaként - egy kicsit azon rágódnék, hogy mi az, ami szerintem megérdemelne egy kis fejlesztést a meglevő látnivalók, érdekességek közül. Persze majd azzal is szeretnék foglalkozni, hogy mi az, ami nagyon nincs jól, de a pozitívista hozzáállás jegyében azt későbbre halasztom. Akinek mégis erre lenne szüksége így hétvégén, ugorjon fejest az archívumba, szerintem épp elég agyforraló dolgot talál ott morgolódásaim közt :)

Budapest, a nagy találkozás

Budapestet szerintem egy nagy találkozás definiálja: a hegyek találkoznak a síksággal. Még gondolkoznak rajta, hogy ők tulajdonképpen barátok-e (mint ahogy a pesti és budai ember is általában gondosan számon tartja, hogy ő pesti vagy budai; főleg a budaiak szokták kikérni maguknak, amikor vidéken megkérdezik tőlük: "pesti vagy?"), ezért nem érnek közvetlenül egymáshoz - ott húzódik köztük a Duna. Eredetileg azt akartam ideírni, hogy "a Duna próbálja összebékíteni őket", de a békítés szó nem feltétlenül a legszerencsésebb egy olyan természeti jelenségre, mely ebben a pillanatban is a medréből kilépésen dolgozik.

Persze önmagában a hegyek síkba átmenetele, de még a mindezt kettéválasztó folyó sem ritkaság, de ekkora település kellős közepén  legalábbis érdekes hátteret ad a további találkozásokhoz: a nemzetekéhez, történelmekéhez. Budapest ugyanis akkor vált multikulti (de utálom ezt a szót!) hellyé, amikor ezt a szót még ki sem találták. Hiszen Pest például javarészt német város volt, jelentős szláv közösséggel (milyen vicces, hogy egészen pontosan nem tudjuk, mi a város nevének eredete; de valószínűsíthető, hogy a "Pest" a szláv "barlang, üreg" szóból jött, és bizony olyan is akad, aki szerint a "Buda" a szintén nem-japán "voda" szóból jött, melyet még a rómaiaktól (vö. Aquincum) örököltek a helyiek). A forgatag itt alapértelmezés volt: nem tisztán vallási vagy királyi fővárosról beszélhetünk, hanem kereskedővárosokról, melyek aztán történelmi egymásra utaltságukat felismerve azért egyesültek, hogy együtt könnyebben lenyomják a birodalmi fővárost, Bécset. Az egykori forgatag emlékét már szinte csak nevek őrzik: Haris utca, Rácfürdő, Szerb utca

A fenti definícióhoz képest igazából csak egyetlen viszonylag mai nagy találkozás jut eszembe: a Sziget - ami persze minden egyes évben a megszünés közelébe kerül a környék lakói miatt. Persze önmagában a Sziget ötlete (=sok fiatalt összezárunk egymással és sokféle programmal) nem túl bonyolult, mégis szinte progresszívnak hat az ún. hagyományos fesztiválokhoz képest, úgymint: színházi előadások, hangversenyek, balett, kirakodóvásár. Meg kortárs művészetek, brr. Kellenek ezek is, de ettől még nem leszünk pezsgő élettel rendelkező hely! Ezek kötelező körök, katalógusból leszállítja őket valami erre szakosodott közhasznú társaság - és pont olyan is az eredmény. Ezen felül vannak még felvonulások, illetve franchise rendszerben megrendezett parádék a fénymásolt eredetiség rajongói számára. Nem vagyok az a kimondott extrém típus, de valami évenkénti össznépi ereszdelahajam jót tenne nekünk - csak ne írjanak ki nemzetközi pályázatot a kitalálására, mert az is olyan lesz.

51 komment

Címkék: budapest turizmus város képek gondolatok hangulat panoráma városkép idegenforgalom budai vár pozitívum világváros citadella

Miért akarjuk mindig újra kitalálni Budapestet?

2009.06.26. 01:57 :: Hamster

Az Urbanistán olvastam, hogy Budapest valami listán (a lebecsülő felhangú "valami" jelző direkt került oda, némi éllel: viccesnek találom, hogy vannak emberek, akik valami értelmeset próbálnak csinálni az életben, mások viszont abból élnek, hogy melózás helyett listákat állítanak össze az értelmeset csinálókról, a listán elfoglalt helytől függően kudarcra, győzelemre vagy stagnálásra predesztinálva őket) a "legkevésbé ismert világvárosok" közé került. Ami teljesen korrekt eredmény, ráadásul szerintem találó is.

Persze el lehet ütni a témát azzal, hogy megpróbáljuk úgy definiálni a világváros fogalmát, hogy Budapest ne feleljen meg neki, de szerintem nem érdemes ezzel fárasztani magunkat. Az európai értékrend (amibe tapasztalataim szerint az ausztrál és az észak-amerikai is bőven beletartozik) alapján a "k.u.k. birodalom" (mint letűnt nagyhatalom) fővárosai (Prágát is beleértve) már százvalahány éve világvárosok, mondat vége, pont. Világvárosok egyrészt a XIX. század végén (újból) ébredező saját kultúrájuk, másrészt a Béccsel való versengés eredményei okán (értsd: Bécs Európa egyik legmenőbb városa volt, Budapest pedig Bécsnél akart menőbb lenni - ugye ismerjük a viccet a város, az ország, a világ, és az utca legjobb borbélyáról?). Még ha a világgazdasági vagy politikai fontosság (itt jegyzem meg: nekünk ezekből sose jutott) változott is azóta, a "metropolisz" jelző nem kopik le csak úgy - még a leromlani hagyott városkép, a füstölgő buszok füstölgő utasai, és a rossz önkormányzati rendszer sem elegendőek eme státusz semmissé tételéhez!

Elég sok külföldi ismerősöm van: többnyire Budapestnél szerencsésebb sorsú helyek lakói, akik mentesek attól a fajta kisebbségi komplexustól, ami arra serkenti a benne szenvedőket, hogy mindenki mást - ilyen vagy olyan szempontok alapján - maguknál értéktelenebbnek próbáljanak besorolni. Ők nagyon jól tudják, hogy vannak szebb kastélyok, mint a budai vár, vannak tisztább utcák, mint a Váci utca, vannak vendégváróbb szállodák és éttermek, mint az itteniek; ennek ellenére azt mondják, hogy Budapest nem kevesebb, mint a szebb kastélyokkal, tisztább utcákkal, normális vendéglátóiparral rendelkező helyek. Még ha nem is automatikusan több azoknál, egy biztos: másabb.

43 komment

Címkék: budapest turizmus város képek hangulat panoráma városkép idegenforgalom világváros

Sziklakórház

2009.06.14. 20:36 :: Hamster

Ma eggyel megkurtítottam ama helyek - amúgy igen hosszú - listáját, melyek zártak és/vagy titokzatosak, és melyekre éppen ugyanezért be akarok jutni. Igaz, ez a mai elem kapcsán nem olyan nagy szám, hiszen a budai Várnegyed alatti Sziklakórház bárki számára nyitva áll - csak ezt valamiért sajnálatosan kevesen tudják; nekem is csak a héten mondták (abban a hiszemben voltam, hogy csak Múzeumok Éjszakáján, és hasonló alkalmakkor lehet látogatni). Nos, nem: a jelek szerint hétfő kivételével minden nap nyitva áll, óránként induló túrákkal a Várhegy belsejébe.

A nyolcvanas években, amikor először láttam a hely bejáratát, még nem sok minden volt kiírva rá, pláne nem volt nyitva. Apu mondta, hogy itt van az a titkos kórház, amit még a második világháborúban építettek. A "titkos" szó magyar jelentését ekkor ismertem meg, ugyanis a suliban mások is hallottak már a létesítményről szüleiktől, némileg csökkentve örömömet, hogy micsoda szuper dolgot tudtam meg :) Aztán a nyolcvanas évek végén a Reform című újságban már fényképek is voltak róla, és időnként egy-egy ismeretterjesztő tévéműsorban is regéltek a helyről. Legutóbb talán két éve akartunk volna egy Múzeumok Éjszakáján bejutni ide, de a Lovas utcának már a közelébe se lehetett menni a sok érdeklődőtől, úgyhogy inkább valami mást néztünk meg.

Most meg csak úgy be lehet sétálni, jegyet váltani, és már utazunk is vissza az időben. Vannak itt második világháborús jelenetek, teljes berendezett kórterem, műtő, van 1956-os terem, és közben mindenütt azok a nagy ládák, melyek évtizedek óta kötszerek kilométereit őrzik. Jópofa kiegészítőként ezeréves rádiók és mindenféle múzeumi gyűjteményekből kapott berendezések egészítik ki a hangulatot. Kis kedvencem a telefonközpont volt, melyből több sornyi ki van állítva - nem lepődnék meg, ha fennmaradásuk egyik oka az lett volna, hogy tíz évvel ezelőtt még aktívan használatban voltak. De orvosi berendezéseknek is szép történelmi sorát láthatjuk, gondolom, aki ilyesmik iránt érdeklődik, azoknak az orvosi fogók, csipeszek és egyéb szerszámok is sokat mondanak, nekem csak az jutott eszembe, hogy némelyik tál-tartóval, kisszékkel és infúzió-lógatóval még én is találkoztam polgári kórházakban. Szerencsére a koponyafúróval nem :) De van itt szenes, gőzös és elektromos sterilizáló, autokláv, tábori altatógép, és egyéb érdekességek (melyek sora a bejáratnál kezdődik egy szép állapotban levő Nysa mentőautóval). A gépészeti résznél döbbenetesnek találtam, hogy szellőztetésre most is az "atombunker" szellőzőrendszerét használják, vagy hogy az áramfejlesztő Ganz-aggregátok szépen kenve voltak - szag alapján bármikor el lehetne indítani őket. Hejj, ha ezt olvassa illetékes: szívesen megnéznék egy beindítást! A tábori röntgengép esetleges bekapcsolásakor viszont, azt hiszem, minél messzebb szeretnék lenni, mert nagyon durva masinának tűnt :)

A hadtörténet iránt érdeklődők is megkapják a hiányzó adag "militáris romantikát", vegyvédelmi felszerelések, gázálarcok, atomtámadásról szóló poszterek formájában. De kimondottan poénszámba megy belenézni a használt doziméterbe, vagy megtekerni a kézi szirénát. Gyűjtőknek kihagyhatatlan ugyanilyen szempontból a pénztárral egybekötött szuvenírbolt, ahol genuine szimatszatyor, heritage csajka és original kanálgép is kapható. A készleten maradt, most eladásra kerülő, amúgy a hatvanas évek eleje óta nem gyártott szappan, körömkefe, orvosi fecskendő (természetesen tű nélkül), illetve a mellékelt képen látható ragtapasz mind megvásárolható ott. Rianna például egy egyenzöld viharlámpát vett, már ki is próbáltunk, nagyon ott van! Visszatérve a múzeumra, nekem nagyon tetszett, hogy kimondottan nagy területet mutattak be, nem csak két folyosót, illetve hogy ahol jártunk, minden be volt rendezve, és minden olyan volt, mintha még működne. Ez persze lehet, hogy nem véletlen: egy esetleges háborúban nyilván működnie is kellene az egésznek, csak a viaszbábuk helyére kerülnének valódi sérültek - reméljük, erre sosem kerül sor! Addig is, mindenkinek irány a Lovas utca 4/c, csak száz méterre a Szentháromság utca végiben induló várfal-lépcsőtől!

Az egész hely kapcsán csak egy dolgot fájlaltam: hogy nem fotózhattam. Bár sokfajta képeslapot lehet venni a pénztárnál (párat be is gyűjtöttem), azért el tudnék kattintgatni pár gigányi SD-t itt! Ha meg a gépészeti részeket működés közben meg tudnám nézni, fú, az igazi gyereknap lenne :)

15 komment

Címkék: budapest turizmus vár sziklakórház pozitívum hadtörténet otthoni turista

Turizmorgás

2009.05.16. 22:42 :: Hamster

Újabban igyekszünk itthon turistáskodni, hiszen annyi helyen nem jártunk még. Én például korábban nem jártam a magyar turizmus talán legismertebb látványosságnál, a hortobágyi kilenclyukú hídnál. Most megvolt, és elkeseredtem. Hogy nézhet így ki egy ország egyik jelképe? A pußta közepe, a tscikósch-guláschkapitalizmus köldökcsakrája?!

Igen, erről a hídról biza omladozik le a vakolat. Közelről gáz, de így távolról is látványos. Nyilván nincs rá pénz, de nem baj, hiszen úgyse látja senki...

Ez a másik kép a Nyíregyházi Állatparkban készült. Asszem nem kell kommentár ahhoz, hogy milyen barom egy fajta az ember :(

16 komment

Címkék: turizmus képek állatkert morgás hotobágy

Budapest, a (szétrohadó) fürdők városa

2009.04.08. 21:30 :: Hamster

-Mit is mondtál?-torpant meg a Kis Ufó a Gellért-hegy tövében-Budapest a fürdők városa?
-Persze, ezzel hirdetjük magunkat világszerte!-bólintott az Idegenvezető, de már sejtette, mire akar kilyukadni a másik-A budapesti fürdők turizmusunk zászlóshajói, zócuzágen.
-És ez a fürdő mivel húzta ki a gyufát, hogy kimaradt a zászlóshajóknak kijáró figyelemből?-mutatott az kistermetű idegen a Rudas épületére.
-Hagyományőrzésből meghagyták ilyennek, hogy a romkocsmák mellett legyen romfürdőnk is. Azért van ennyire látványosan szem előtt, hogy mindenki lássa, ne kelljen sokáig keresgélni a sok felújított fürdő közt annak, aki erre vágyik.
-És ott fent a tetőtérben ki lakik, hogy annak az elejét azért szépen kifestették?-nyújtogatta nyakát a Kis Ufó.
-Az lehet a penthouse. Végülis aki oda feljutott, annak már nem fog a fejére esni a homlokzat, úgyhogy a legbiztonságosabb hely az épületben.
-Sokfele jártam már a galaxisban, úgyhogy tudom, hogy vannak látványos romok, vannak nyomasztóan expresszionista romok, -filozofált az űrlény- de ez csak simán igénytelen.
-Ez biztosítja az összhangot: a belváros minden kiemelkedése elé kell egy épületroncs. A Vár előtt ott a Várbazár, a Rózsadomb elé hatalmas fejlesztéssel visszabontották a SZOT-szállót, itt meg ez biztosítja az igazi, hamisítatlan budapesti exteriőrt.-tippelt az Idegenvezető.
-És ez a húzóágazat...-mormogta maga elé a Kis Ufó.-Persze még mindig jobban néz ki óriásplakáton, mint egy villamoson alvó hajléktalan...

20 komment

Címkék: budapest turizmus kritika város abszurd utcakép fürdő morgás igénytelenség gyógyfürdő a kis ufó rudas

Budapest önmaga ellensége?

2007.11.07. 02:31 :: Hamster

Budapest már tizenvalahány éve azon dolgozik, hogy teljesen lakhatatlan hellyé váljon, és néha úgy tűnik, ez az ország egyetlen jól haladó projektje a rendszerváltás óta. Főleg azért, mert ezen az ügyön együtt dolgozik politikus és egyszerű állampolgár. Kezdődött úgy, hogy mindenki el akart menni innen, mert nem bírta a tolongást meg a büdöset. Ennek a mindenkinek egy része  (amelyiknek futotta rá) el is ment; no nem messze, csak a szomszéd domb túloldalára. Ott kint alszik, ott fizet adókat, de hagyománytiszteletből naponta kétszer hozzájárul az otthagyott város tolongás- és büdösségadagjának fenntartásához: reggel, amikor a domb mögül bejön Pestre, és este, amikor hazamegy. Közben persze dühöng, hogy miért nincsenek olyan utak, amelyek megakadályozzák annak a dugónak a kialakulását, amit hetven százalékban az ő napi két útja okoz. De persze ha körgyűrűt vagy új utat akarnak valahol építeni, akkor az ellen tiltakozik, mert ő nem akar tolongást és bűzt ott, ahol lakik. Mert azon ugye nem fogunk összeveszni, hogy tolongást és bűzt csinálni sokkal szórakoztatóbb, mint elviselni.

Eddigi blogbejegyzéseimnek nagyjából a fele arról szólt, hogy milyen dinamikusan nem lett megjavítva az, ami elromlott, és milyen európai módon lett lerohasztva, ami még működött, szóval ezt most nem is akarom túlságosan részletezni. Legyen annyi elég, hogy német ismerőseim rendszerint azt hiszik, hogy ők értenek valamit félre, amikor azt magyarázom, hogy miért nem épül új híd, hogy miért nem megy át a Lágymányosi hídon Budára az 1-es villamos, miközben ott a helye a síneknek, vagy hogy miért akarják újra meg újra megcsonkítani, és ezzel egy időben meg is drágítani a tömegközlekedést. Tudniillik pénzhiányra hivatkozva - miközben új metróvonalat építünk, ami a létező legdrágább városi közlekedési beruházás. Ilyenkor mindig megkérdezik, hogy akkor most tulajdonképpen van pénzünk vagy nincs pénzünk. Csórikáim ugyanis nem ismerik azt a fajta pénzt, ami csak metróépítés finanszírozására alkalmas, megállótakarításra, busz sűrítésére és villamos hosszabbítására nem.

Szintén nem kell magyarázni azt sem, hogy mennyire nem igaz, hogy Budapesten csak látványberuházásokat indítanak. Ha ugyanis itt bárkit is érdekelne a látvány, akkor a világörökségi panorámát nem csak a rózsadombi szállodaépítések zavarnák, hanem a lassan a rakpartra porladó Várbazár is. És akkor talán tovább juthattunk volna annál, hogy 2007-ben még mindig csak gondolkodunk a Várnegyed egyik turisztikai bejáratánál, a Dísz téren álló egykori Honvéd Főparancsnokság felújításán.

Eddig azt hittem, ez valami véletlen dolog, de most már kezdem érteni, hogy az ország fő kórságának tartott vízfej (miszerint Budapest) leépítését szolgáló intézkedéssorozatról van szó. Mert ugye eddig az volt a fő gond, hogy az országban csak Budapestet lehetett rendesen megközelíteni. Hát most már vannak autópályák, amik máshova is elvezetnek. Viszont komolynak mondható nemzetközi repülőtér továbbra is csak egy van: Ferihegy. Nos, ez változni fog! Nem, nem a kunmadarasi egykori szovjet bázisból lesz Európa új tranzitreptere, és nem is Debrecen lesz új légiforgalmi fővárosunk, egyszerűen csak teszünk róla, hogy Ferihegynek se lehessen forgalma. Mert zavar bennünket a zaj. Felettünk csak ne repkedjenek azok a huncut légitársaságok! Mert igaz, hogy a mai repülőgépek ötszor halkabbak, mint a húsz évvel ezelőttiek, de mi még így se halljuk tőlük a tuningolt kipufogójú alsó középkategóriás kisautókat, az éjszaka is nyomuló versenymotorosokat, és a faluvégi kurta kocsmából kiszűrődő tucctuccot.

Ja, hogy ki akar majd pénzt hozni egy olyan városba, ahová nem lehet repülővel értelmesen eljutni? Hogy nem jönnek majd a turisták? Na mondd már! Persze a fapados légitársaság azért évente egyszer legyen itt Budapesten, hogy elvigyen Korfura, mert különben sírni fogunk, hogy miért csak Bécsből, esetleg Kassáról indul járat!

Persze turista amúgy se akarjon idejönni. Minek is? A látványosságainkkal, érdekességeinkkel mostohán bánunk,  mert csak kivenni szeretjük a pénzt, befektetni nem. Ami meg csak úgy van magától, az mi a francér' van? A sok hülye barlang például. Ritkaságszámba menő kristálybarlang? Dugjuk el, még valakit érdekelne! A világ leghosszabb, víz alatt levő hévizes barlangja? Szállodát rá, mert még esetleg valaki ide akarna jönni, megnézni! És ha már így lendületben vagyunk, a már feltárt és látogatható lyukakat, mint a Szemlőhegyi-barlang, is tegyük gyorsan tönkre! Különben is, mi a fenének van lyuk a földben, ha nem jár benne metró? Tömjük be az összeset!

Na, és ha már az összes érdekes épület összedőlt, az összes természeti csoda tönkrement, akkor mi maradt még? Mi az az egy budapesti dolog, aminek van még híre a világban, még ha csak a fiatalok közt is? Megvan: a Sziget! Nosza, azt is lehetetlenítsük el! Kultúrából nekünk úgyis elég, ha valami lejárt szavatosságú tévéműsorba évente egyszer-kétszer meghívunk egy-két lejárt szavatosságú sztárt. Minden hatalmat Al Banónak! Romina POWER!

Mire ennek a programnak végére érünk, lesz egy baromi unalmas városunk, több száz kilométernyi folyamatos forgalmi dugóval, és pár tucat turistával, akik eredetileg Bukarestbe akartak menni, csak induláskor a reptéren félreolvasták az információs táblát. És lesz ám az vidéknek felemelkedése is, én mondom tinéktek, mert mindenki, aki ambíciózusabb egy mocsári zsurlónál, el fog innen menekülni! Jó, nem mondom, hogy magyar vidékre fognak menekülni, mert lehet, hogy cseh, szlovák vagy horvát vidékre, de Budapest nem lesz többé vízfej, és mind a kétszáz megmaradt lakója végre nyugodtan alhat!

33 komment

Címkék: budapest turizmus kritika repülés szórakozás gondolatok természetvédelem látnivaló morgás