Aktuálisabb téma hiányában folytatnám kis képes-videós német mozdonyhatározómat: a gyors és erős villanymozdony után egy közel-sem-annyira-gyors, és nem-is-annyira-erős modell következik, a perpillanat a német vasúton utasforgalomban még mindig leggyakrabban látható dízelmozdony:

Bejegyzésünk témája a budapesti Déli pályaudvaron, a korábban bemutatott emeletes kocsik magyarországi próbája során

A 218-as az 1960-ban útjára indított V160-as család kései tagja. Az előd első példányai jellegzetes kinézetű masinák voltak, a "mellmagasságban" erőteljes homlokfal kapcsán a "Lollo" (vö: Gina Lollobrigidáról) becenevet kapták. A kevésbé kacér alapsorozat és utódai (210-es, 215-ös, 216-os, 217-es) után a 218-ast 140 km/h-s sebességre, vegyes (személy és teher) használatra tervezték, erősebb MTU és KHD/Pielstick motorokkal,  és villamos fűtéssel.

A találó "Nyuszifül" becenevet a nyolcvanas években felszerelt új kipufogók miatt kapták a gépek: ezek feladata a hangtompítás mellett a füst felsővezeték mellé terelése volt, hogy a korom ne rakódjon le azon; a tizenkét hengeres motorral ellátott mozdonyokon egymás mellett van a két "fül", a tizenhat hengereseken kicsit elcsúsztatva. Érdekes egyébként, hogy nem dízel-villamos gépekről van szó, az erőátvitel hidraulikus. Mindemellett nem is rettentően acélos a teljesítmény: 2500-2700 lóerő. Ez persze annyira nem kevés (hiszen több, mint a Szergejé, a Csörgőé, vagy a Nohabé), de a keleti oldal által körülbelül azonos időben beszerzett Ludmillákhoz, illetve a hegyes-dombos vidékeken vezető vonalak okozta terheléshez képest nem is sok.

A DB ugyanis úgy gondolta, hogy nagyméretű olajpazarló erőművek (melyek képességeit csak ritkán használják ki teljesen) helyett inkább legyenek megbízható kisebb mozdonyok, melyeket - ha dinamikus gyorsításra vagy nagy teherbírásra van szükség - össze lehet csatolni. És a mai napig így használják, ennél erősebb dízelmozdonyt nem is szereztek be - bár a később az NDK államvasútjától átvett Ludmillákat azért nem dobták ki azonnal :)

Épp volt negyedórám indulás előtt Münchenben, hát odaálltam egy ígéretesen várakozó Nyuszifüllel átellenbe' a starnbergi "szárnypályaudvaron". A motorindítást sikerült is elcsípnem, de aztán csak nem akart elindulni. Mivel mobilnetem nem volt, utastájékoztató táblára meg nem láttam rá, egy idő után elindultam visszafelé... ebben a pillanatban el is indult a vonat, ahogy kell. Tipikus :)

Dupla 218-as - tessék megnézni, hogy nem egyformán ágaskodnak a nyuszifülek!

Ez a csatolt üzem nagyon tetszik; bár tudom, hogy Bobók egy időben nálunk is közlekedtek így, manapság inkább csak lerobbanás után látni hasonlót - bár azzal ellentétben itt értelemszerűen mindkét mozdony dolgozik. A Nyuszifülek egyébként eltűnőben vannak: a legtöbb helyről motorvonatok, motorkocsik szorították ki őket, konkrétan Münchenben pedig már megjelent a váltótípus, a dízel TRAXX is.