A Severin híd után egy másik klasszikust szeretnék bemutatni, a kedvenc székesegyházam mögött álló Hohenzollerbrückét:

"Hohenzollernbrücke Köln" by Thomas Wolf (Der Wolf im Wald) - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

A Hohenzollern-házról elnevezett átkelő 1907 és 11 közt épült, a forgalmat már nem bíró Dóm-híd helyén. Eredetileg is három párhuzamos hídtestből állt, de nem a maival azonos geometriával: a parton épített, erődszerű hídfők közt feszülő háromszor három ív közül a délit közúti és villamosforgalom használta, csak a másik kettőn jártak vonatok.

„Bundesarchiv B 145 Bild-P008041, Köln, Hohenzollernbrücke nach Bombenangriff“ von Unbekannt - Lizenziert unter CC-BY-SA-3.0-de über Wikimedia Commons

1945 márciusában a visszavonuló német hadsereg a Rajnába robbantotta az átkelőhelyet, és bár a helyreállítás viszonylag hamar elkészült (eleinte provizórikus középső résszel), a déli harmadot nem építették vissza, tehát a híd innentől csak kétszer három ívből állt. A partokhoz közelebbi elemeken a mai napig látszik, hogy régebbi megoldásúak (több szegecs, finomabb andráskeresztek), a középsők pedig kevésbé díszesek. Ugyancsak elmaradtak a pillérek neoromán stílusú díszei.

„Hohenzollernbrücke Köln von oben - rechtes Rheinufer“ von Raymond - Raimond Spekking - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

A nyolcvanas években nekiláttak kialakítani a Köln környéki S-Bahn hálózatot, ennek forgalmát azonban nem lehetett volna a kétszer két vágányos hídra ráereszteni, így '85-től hozzáépítettek egy harmadik hidat - de nem a régi, közúti rész helyére, hanem a meglevő hidaktól északra! A fenti képen látható, hogy ezt hogyan kell érteni: az egykori közúti híd rámpáján még ma is láthatóak a villamossínek maradványai! Észrevehető az is, hogy ez a harmadik, új híd - bár távlati képében hasonló - valójában modernebb szerkezetű (hegesztett), mint a két régi.

Ha már Kölnben voltam, kicsit erre a hídra is ránéztem, bár az átgyaloglást a gyalázatos időjárás miatt kihagytam. Viszont vonattal többször áthaladtam rajta, ebből kettőt végig is videóztam. Tessék megfigyelni, hogy micsoda forgalom van: míg átérünk, a szomszéd vágányon kielőzünk egy ICE-t és egy Talentet is! Naponta 1200 vonat használja a Hohenzollernbrückét, ami elég kemény - a kétvágányos budapesti Déli Összekötőn 176 ez a szám. Tulajdonképpen két pályaudvar, a Hauptbahnhof és Köln-Deutz közti nyílt pályának mondhatjuk, ahol a gyakori megállások és a sok jelző miatt 60 km/h a maximális sebesség a déli és a középső hídon, illetve 80 km/h az északin. A valóságban persze a két előbbin ritkán lehet így rohanni, de tapasztalatom szerint ezek a csoszogások bele vannak számolva a menetrendbe.

„Liebesschlösser Köln 1“ von Superbass - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Számomra még új a "szerelemlakatok" felbukkanása. Állítólag negyvenezerre becsülik számukat, emiatt a Deutsche Bahn neki is állt kiszámolni, hogy nem árt-e hídnak az ottlétük; mégiscsak több tonnányi súlyról beszélünk. Most ott tartanak, hogy nem gázos, így egyelőre maradhatnak. Amit még érdemes megnézni a képen, az a széles járda. Ami pedig a videón látszott: a hídfők kő részei megfelelő engedéllyel, saját felelősségre mászásra használhatók.

„Karl-Lehr-Brücke“ von Doc Feelgood - Eigenes Werk. Lizenziert unter Public domain über Wikimedia Commons

Ahogy említettem, a háború után a déli hídharmadot nem építették újra, de mivel akkoriban minden vasdarabot meg kellett becsülni, újra felhasználták, ami felhasználó maradt. Ebben az esetben egy szélső ív volt az, ami máig használatban van Duisburgban a Ruhr fölött. Még villamos is jár rajta!

Végezetül még egy videó, ezúttal az ellenkező irányba menet, megállások nélkül - vasárnap kora délelőtt ilyen is van :) Azért így is látni némi ellenirányú forgalmat, illetve ezen a filmen jobban meg lehet figyelni az egyes hídrészek eltérő szerkezetét is. Azt kell mondjam, Kölnbe vonattal kell érkezni, és vonattal érdemes elhagyni :)