A GySEV kölcsön dízel-nagyvasát már többször fotóztam-videóztam, de végre ki is akartam próbálni, milyen érzés, ha az ember vonatát is egy ilyen gép húzza. Néhány héttel ezelőttig a Ludmillák csak Csorna és Szombathely közt pörögtek az IC-kkel, de ahogy nőtt a számuk, a pécsi gyors egyik fordulójára is ilyen mozdony került, ez az útvonal pedig már érdekelt. Felszálltam hát a Keletiben a 6:10-es soproni/szombathelyi IC-re, és kevesebb mint három óra múlva már Szombathelyen voltam:
A "dupla" IC Csornán akad szét: az elejével a villanymozdony rohan tovább Sopronba, Szombathely felé azonban még nincs madzag, úgyhogy onnantól a hármas Lúddal mentünk tovább. Az idő annyira vacak volt, hogy inkább ki se szálltam a mozdonycserét végignézni, Vas-megye székhelyén viszont már ragyogó idő volt.
Ezt a két snittet még a nyári Ludmilla-túrán csináltam Répcelakon - így néz ki most a 16-os vonal, amit 2015-re villamosítani fognak. Itt egyébként régen a Celldömölk - Fertőszentmiklós vonal - a Fertővidéki HÉV déli része - is áthaladt, míg '79-ben meg nem szüntették.
A pécsi gyors Soprontól V43-as által vontatva jött, és kicsit késett is. Befutott, leakadt, és már jött is a négyes Ludmilla. Csatolás, fékpróba, indulás! Sajnos útközben sehol se bírtam "napsütésileg rendesen" fotózni, pedig két helyen - Zalaszentivánon és Nagykanizsán - is álltunk pár percet :-/
Mivel aznapra más terveim is voltak, Gyékényesnél leszálltam - onnantól Pécsig bár szép a vonal, de már utaztam rajta, a Ludmilláról pedig idáig is elég benyomást szereztem. Ezek a benyomások egyébként pozitívak voltak: a mozdony ugyan induláskor kicsit talán hangosabb, mint a múltkori angol jószág, de még mindig halkabb, mint egy Csörgő, és mindkettőnél kevésbé is füstöl (az angol egyébként SOKKAL jobban füstölt, gyakorlatilag folyamatosan dőlt belőle, amikor csak járt a motor). Jó lenne nagyobb terheléssel és/vagy nagy sebességen is látni egyszer!
Persze azért videózgattam; többször is megpróbáltam az induláskori hangot felvenni, meg egy kicsit a Murakeresztúr és Gyékényes közti robogásról. Murakeresztúr és Barcs közt húzódik az ország szerintem leghangulatosabb vasútvonala (azért az utána jövő rész se rossz, különösen a kicsit mesebeli hangulatú Középrigóc állomás), ebből a Gyékényesig tartó rész villamosítva van, és viszonylag normális pályasebességgel lehet rajta haladni. Ott lógtam végig az ablakban, aztán meg továbbálltam a Balaton felé. Kár, hogy ilyen drága a vonatozás (persze Svájchoz képest szinte ingyen van:), így ősszel különösen kellemes így utazgatni.
Ez megy most