Előszó

A legtöbben nem gondolnak bele abba, hogy gondot jelenthet, ha két vasút keresztezi egymást, abba pedig pláne nem, hogy mi van, ha villamosított vasútvonal keresztez villamosvonalat. Sínen megy egyik, sínen megy a másik, madzag van az egyik fölött, madzag van a másik fölött, mi gond lehetne ezzel? Hát például az, hogy valahogy ki kell védeni azt, hogy a kettő egyszerre legyen ugyanott, mert egy mozdonynak nem nagyon ellenfél egy villamoskocsi. Vagy hogy Magyarországon a nagyvasút 25 kV váltakozó feszültséggel üzemel, a villamos pedig 600 V egyennel. Van tehát egy biztonsági (hogyan zárjuk ki a keresztező meneteket), egy mechanikai (a kerekek hogyan haladjanak át a keresztező síneken), és egy elektromos (nem egészséges, ha az áthaladó jármű nem azt az áramot kapja, amire szüksége van) problémánk. NZA barátom írt erről egy szösszenetet, át is adom neki a szót.

"Amikor két vasút (majdnem) merőlegesen keresztezi egymást...

... első ránézésre nincs semmi probléma, vágányátszelést kell beépíteni. Azonban a átszelések idővel elkopnak, ráadásul mindenképpen lassításra kényszerítik a vasúti járműveket, ezért például vasúti fővonalon ritkán építenek be majdnem merőleges kereszteződéseket. Ahol van mégis példa rá, ügyelnek arra, hogy a legjobban kopó részek gyorsan kiépíthetők és cserélhetők legyenek.

Kérdezhetnénk, hogy mi a jelentősége annak, hogy merőleges vagy nem merőleges egy átszelés. Nos, nem merőleges átszelésnél szerepet kap a vasúti járművek keréktalpa, ami mindig szélesebb, mint maga a sínfej. Így akkor is, ha a kereszteződésben nincsenek mozgó elemek, a kerék a hegyesszögű átszelésen történő áthaladásnál folymatosan alá van támasztva. Ez jól megfigyelhető abból, hogy a kereszteződési elemnél milyen széles sávban fényes a sín. Ez nem teljesül a (majdnem) merőleges átszeléseknél: ilyen geometriánál zökkenés tapasztalható, egy pillanatra beesik a kerék a résbe. Ez jókora ütéseket mér a pályaszerkezetre, emiatt ilyen helyeken jelentős sebességkorlátozással közlekedhetnek csak a vonatok.

A szegedi 3F villamos és a békéscsabai MÁV vonal kereszteződése

Amennyiben a két vasútvonal között nyilvánvaló rangbéli különbség van, akkor lehetséges egy másik megoldást alkalmazni, az ún. vágánymegszakítás nélküli kereszteződést. Ilyen kereszteződést alkalmaznak hazánkban a Kecskeméti kisvasút kiskőrösi végállomásán, a Lenti - Csömödér kisvasúton két helyen, valamint Szegeden a 3F-es villamosvonal békéscsabai vasúti kereszteződésénél:

Az ilyen átszelések hasonlóan működnek a villamosvasutakon alkalmazott felfutós kitérőkhöz és átszelésekhez: a villamos kereke a nyomkarimán fut. Az átszelés nem tökéletesen 90 fokos, emiatt a vasúti kerékpár az egyik oldalról mindig vezetve van. A nagyvasúti részen emiatt lényegében nincs megszakítása a sínnek, a békéscsabai vonalon ezen a helyszínen például 80 km/h sebességgel mehetnek át a vonatok. Hasonló megoldásra természetesen külföldön is akad példa.

Tőlünk nyugatra több városban van nagyvasút-villamos kereszteződés (pl. Brandenburgban, Halberstadtban, Dortmundban). Közös mindegyikben, hogy a villamost kvázi közútként kezelik, azaz sorompó/fénysorompó védi a vasutat. Ebben eltérnek a szegedi 3F jelzésű villamostól, ahol a vasútvonali biztosítóberendezésbe integrálták a villamosok közlekedését. Ennek kétségtelen előnye a magasabb biztonsági szint, ugyanakkor emiatt a villamos forgalma jóval hamarabb (4-5 perccel a vonat érkezése előtt) leállításra kerül a vele párhuzamos közúti forgalomhoz képest. 

Budapesten is volt hasonló kereszteződés: a Hungexpóhoz/Lóversenytérre menő 29-es villamos és a Királyvágány találkozását látjuk Michael J. Russell felvételén. Ez persze közel sem volt merőleges, viszont kétféle feszültség keresztezte egymást, ilyen ma már nincs a fővárosban. A rendszert a közeli Kőbánya-teher állomásról kezelték, a vonatok átengedése hosszabb szünetet okozott a villamos közlekedésében, mert a lezárás nem ment olyan gyorsan, mint a most bemutatandó példáknál.

A dortmundi átszelés érdekessége még a kétvágányos, 15 kV, 16,7 Hz váltakozó árammal (náluk az van a 25 kV, 50 Hz helyett) villamosított nagyvasúti vonal:

Feltűnő, hogy a villamos (Stadtbahn) egyetlen vágányon keresztezi a vasutat: a kereszteződés előtt és után aztán ismét két vágányon halad. Hasonló kialakítást láthatunk a lipcsei villamoshálózaton, Markkleebergben, itt a 9-es villamos keresztezi a nagyvasutat. A villamosvonal ugyan csak egyvágányú, de villamosított - és itt is átgurulós átszeléssel találkozhatunk:

A kiskerekű forgóvázak is gond nélkül átmennek a kereszteződésen

A vasútvonal villamosítását nem bonyolították túl: ha a vasút 80 km/h-s sebességgel megy, akkor a vonat lendületből át tud haladni, így aztán a kereszteződés területén kb. 30 m hosszban a 15 kV 16,7 Hz váltakozó áramot használó vasútnak ki van szigetelve a felsővezetéke. Látható szigetelés a villamos felsővezetékén is: a 600 V lekapcsolható a vonat áthaladásának idejére (ha a sorompó nyitva van, a felsővezeték-kereszteződésben mindig ez van, így a villamos át tud haladni).

Ez csak első ránézésre tűnik szokatlannak, a magyar vasúton is több helyen, ahol alacsony felüljáró vezet át a vasút felett, a 25 kV túlzott közelsége miatt ki van szigetelve a vasút felsővezetéke; a vonatok lendületből gurulnak át.

Balra fent a villamos, jobbra középen a vasút felsővezetékének egy-egy szakaszoló szigetelése látható

Felmerült többször, hogy a Szeged - Békéscsaba vonalat villamosítani kellene, ekkor mindig terítékre kerül a 3F-es villamos kereszteződésének ügye. Ugyancsak sokszor téma Budapesten a 42-es villamos meghosszabbítása a Havanna lakótelepre, ami a lajosmizsei vasút vonalát keresztezné. A fent bemutatott példák mutatják, hogy bár nyilván nem a legideálisabb megoldást jelenti a vasút és a villamos szintbeli keresztezése, azonban ha egy költséges és a környék teljes átépítését igénylő felüljáró/aluljáró építése az alternatíva, megfontolandók a bemutatott műszaki megoldások. Erre jó példa Olomouc, ahol a 2013 évi villamosvonal meghosszabbítás során újonnan épült be egy hasonló nagyvasút-villamos átszelés."

Szöveg és képek, amennyiben nincs másként jelölve: dr. Németh Zoltán Ádám
videók a youtube-ról (pontosabban a szegedit én csináltam)