Ha a körülmények miatt a valóságban nem lehet, akkor vonatozzunk most virtuálisan egy kicsit, és ismerkedjünk meg egy-két újabb vasúti jármű becenévvel a "Bardotka" és a "Búvár" után!

A Csehszlovák Államvasutak M 262-es sorozatú motorkocsijai 1949 és 1960 közt épültek: az első 52 példány a brnói Královopolskánál, a maradék Studénkában. A típus érdekessége, hogy a dízelmotor egy dinamót hajt meg, melynek árama az egyik forgóvázban található vonatómotorokat táplálja; a nálunk használt motorkocsikban ezzel ellentétben legtöbbször dízel-mechanikus vagy dízel-hidraulikus erőátvitelt használtak. A V12-es motor jellegzetes hangja miatt az NDK-ba is átjáró sorozat a németeknél a "Varrógép" becenevet kapta - otthon Csotrogánynak és Kredencnek is hívták.

A jármű belső tere a gyártás időszakának esztétikáját tükrözi: elég puritán, de még a fa, illetve fa jellegű felületek dominálnak benne a később elterjedt műanyag és alumínium helyett. A világítás természetesen izzólámpás, az ablak pedig tekerős.

A tavaly októberi utazás helyszíne a "prágai Semmering" volt, mely egy kanyargós, viaduktokkal tűzdelt, egy helyütt egy látványos sziklafal tövében elhaladó vonal a város délnyugati csücskében. Kicsit olyan funkciót tölt be, mint nálunk a Gyermekvasút; bár van rajta "rendes" utasszállítás, a Bardotkás különvonat kapcsán már említett KŽC Doprava hétvégéken egy ilyen öreg motorkocsit közlekedtet rajta a főpályaudvar és Zličín közt. A szűk félórás utazásra érvényesek a prágai tömegközlekedési jegyek és bérletek, tehát adta magát, hogy menjünk egyet vele. A hegyi szakaszon nem videóztam, inkább csak nézelődtem, úgyhogy aki "prágai semmeringes" látványra vágyik, az ne kattintson a lejátszásra - a többiek viszont kapcsolják be a feliratokat a "CC" gombra kattintva :)

A KŽC Doprava nosztalgiaflottájának nagyságát jól szemlélteti, hogy előző nap egy másik hasonló motorkocsi közlekedett ugyanezen a viszonylaton. A fentebbi példány két dologban is különbözik az eddig látottól: egyrészt a későbbi, gömbölyített kocsiszekrénnyel gyártották, másrészt pedig a remotorizált M 262.1-es (későbbi számán 831-es) sorozatba tartozik. A kasztni alakja és a motor típusa nem függ össze: az első 140 kocsi után váltottak karosszériát, a motor cseréje pedig egy későbbi történet volt.

Kicsit rácuppantam mostanában a motorindítós videókra, úgyhogy ezúttal is tudok egy filmecskét mutatni arról, hogy hogyan kell egy ilyen motorkocsit beindítani. Látszik, hogy nem egy túlbonyolított masina, emiatt nagyon megbízható volt: az utolsó példányokat a 2010-es évek elején vonták ki a normál napi forgalomból!