Bolyongjunk megint egyet Budapesten a Fortepan képei segítségével, különösebb apropó nélkül!

Ezzel az 1971-es képpel indítok, egyrészt mert szeretem a Karolina úti vasúti felüljárót, a XI. kerület egyik leglátványosabb közlekedési objektumát, másrészt a balra látható Fiat 500-ast is. Villamosmánok ezen felül örülhetnek a visszafogó váltónak a fotó közepén. Ennek régen fontos szerepe volt, mögüle ágazott ki ugyanis a kelenföldi - akkor Fürst Sándor nevét viselő - buszgarázs felé egy iparvágány:

Villamosvágányok a buszgarázsban, forrás: Fejes Balázs zseniális oldala

Az iparvágányon jellemzően gázolajat szállítottak a buszoknak, de van egy számomra rejtélyes előtörténete is: a második világháború alatt leállították a garázs építését, és a budai - később Füzesi - főműhely funkcióinak egy részét akartak ide áthelyezni. Buszos források leírják, hogy a telepen tolópaddal ellátott műhelycsarnokot alakítottak ki, ami beszkártos áttekintő vágányrajzokon szerepel is, de sehol nem találtam róla több infót, se képet, se semmit. A fentebbi rajzon vicces, hogy bár a dátum 1946-os, a Bartók Béla út még Horthy Miklós út néven szerepel rajta. Megkérdeztem néhány nálam okosabb embert, de senki sem tudta biztosra, hogy tényleg létezett-e ez a tolópados műhely, vagy csak tervezték...

De bárhogy is volt, maga a garázsba vezető vágány valóban létezett, és a hatvanas évekig használták, amikor a gázolaj szállítását közútra terelték. 1971-ben (lásd fentebb) már nem sok nyoma volt a Hamzsabégi úton, bár a telepre kanyarodó sínpár helyét még a kétezres évek közepén is fel lehetett ismerni.

Ugyanebben az évben készült ez a kép a Bogdánfy útról, ami azért kedves nekem, mert a kép közepén a távolban egy kicsit sejthető iskolába jártam '81 és '89 közt, a jobbra látható valamilyen telep helyén pedig a MAFC uszodája állt (és feltételezem, hogy áll ma is), ahol megtanultam úszni. A fotó valószínűleg a vasúti töltésen állva készült, a Lágymányosi híd lehajtója (a.k.a. Szerémi út) ekkor ugyanis még legalább két évtizedig nem létezett.

Most pedig ugorjunk egy nagyot térben és időben: 1960-ban vagyunk az Üllői út külső végén - innentől kezdve ugyanis Vörös Hadsereg útjának hívták a patinás bevezető utat. Ez bizony a mai Határ úti metróállomás környéke: jobbra a Száva kocsiszínből kikanyarodó vágányokat láthatjuk, balra pedig a Kőér utcába, illetve a ferihegyi gyorsforgalmi útra lehet rákanyarodni. Az idáig az út két szélén haladó vágányok itt két ágra váltak: egyenesen Pestszentlőrinc felé mentek, az 50-es villamos vonalán, jobbra pedig a 42-es kanyarodott.

A ferihegyi gyorsforgalmi még ma is egy ilyen aluljárón halad át a Felsőcsatári útnál, de Ferihegy 2 megépüléséig volt két másik ilyen is, ott, ahol ma felüljárók állnak: a"Kőhíd" néven is emlegetett Csévéző utcai kereszteződésnél, illetve az Igló utcánál. A fentebbi képen utóbbit látjuk: jobbra Szemeretelep vasútállomás sejthető, a távolban pedig Ferihegy terminálépülete, illetve az akkor nagynak mondott hangár tömbje.

A "nagyot" azért írtam így az előbb, mert az építményen erősen látszott, hogy a második világháború repülőgépeihez méretezték: a hatvanas évektől érkező, nagyobb utasszállítók már nem fértek be rendesen. Gyerekkorom kedvenc látványai közé tartozott, ahogy a Tu-154-esek farka kilógott, lásd a fentebbi képen :) Hidegben be is lehetett húzni a hangár ajtaját, amin ki volt hagyva egy lyuk a gépek hátsó részének! Sajnos erről a kialakításról nem találtam rendes fotókat a neten, pedig biztos készültek...