Sokszor felmerül érdekességként, hogy egykor hidroplán-repülőtér működött a Szabadság híd lábánál, de ennél nagyobbat is változott az a környék az idők folyamán:
Ezen az 1870-es évek közepén a Gellért-hegy tetejéről készült képen Ferencváros nagy része még nincs beépítve. Jobbra a háttérben épp csak épül az Összekötő vasúti híd első verziója, és a Duna hatalmas területet foglal el a budai oldalból ahhoz képest, ahogy ma ismerjük.
Ez a fotó néhány évvel későbbi, mert már készen van a vasúti híd, de az oda vezető töltés még mindig a vízen át vezet. Szintén készen áll az 1876-ra elkészült "Kopaszi párhuzammű", ami nagyjából a mai budai Duna-part vonalában választotta le a Lágymányosi-tónak elnevezett részt a folyóról. Ennek a gátnak a megépítésére azért volt szükség, mert a Duna hirtelen kiszélesedő részében fekvő két zátony hajlamos volt a zajló jeget feltorlasztani, ami miatt a folyó Ferencváros felé tört utat, árvizet okozva. Érdemes azt is megnézni, hogy milyen széles a Ráckevei-Duna! Ma egyértelműen a Budafok felőli a főág, de akkor ez nem volt nyilvánvaló. Az árvízveszély miatt az 1870-es években kezdték a soroksári-ráckevei ágat feltöltésekkel leszűkíteni, de csak az 1920-as évekre készült el a ma is látható zsiliprendszer. Azóta az az ág szinte állóvíz a főághoz képest...
A Szent Gellért tértől a vasúti hídig tartó mesterséges tavat a századforduló körül kezdték feltölteni, az így nyert területre épült a mai Műegyetem régi tömbje a Bertalan Lajos utca vonaláig. Ez a fotó 1926-ban készült, és már felismerhető rajta a mai városszövet egy része: a Gellért szálló, a bérházak által szegélyezett Bartók Béla - akkor még Fehérvári - út, a távolban pedig a Kvassay-zsilip az immár keskeny soroksári Duna-ággal. Az is látható, hogy az Összekötő vasúti híd más, mint az előző képeken: ezt a "változatot" 1909 és 13 közt építették - szerény véleményem szerint ez volt a legszebb az összes közül. Még mindig megvan viszont a Kopaszi-zátony a Lágymányosi-tó közepén.
A következő nagy változás az 1937-ben átadott Petőfi - akkor Horthy Miklós - híd építése volt. Ehhez a tó jelentős részét feltöltötték, nagyjából a túlparton fekvő Haller utca vonaláig. A feltöltés anyaga az akkoriban zajló építkezések közben kitermelt föld, illetve a bontások - állítólag például a Tabáné - törmeléke volt. Sínmániásként érdekes még számomra a szálloda bal sarka mögött sejthető hátsó íves vágány: ez a tétényi és törökbálinti HÉV végállomásához tartozott!
A második világháború harci cselekményei 1944-ben érték el véglegesen Budapestet: ezen a képen Ferencváros bombázását látjuk a Gellért-hegy oldalából. A város beépítettsége nem sokban különbözik az eggyel korábban látottól; az nem látszik, hogy az Összekötő vasúti híd esetleges megsemmisülése miatt az Andor utcai iparvágányokat összekötötték a mai nevén Irinyi József utcai villamosvágányokkal. Amennyiben használhatatlanná vált volna a vasúti híd, a tehervonatok ezen a kerülőn mehettek volna át Pestre. Az Összekötőt végül a visszavonuló németek robbantották fel '44 legvégén.
A bejegyzés utolsó Gellért-hegyi képe az ötvenes években készült: újra áll a Petőfi híd, és állnak a Műegyetem új, R, T és H jelzésű épületei (sőt, talán az ST is) az előző képeken még üresen álló területen. A háttérben jobbra nem igazán kivehető, de a néhány éve lecserélt "új" vasúti híd mellett szerintem még áll az ideiglenes K-szerkezet egy része. Az egykori tó Petőfi híd és vasúti összekötő közti részét ekkor a metró építésének szolgálatába állították: egyrészt az alagút fúrásakor kitermelt földet hozták ide a villamosvonalakon át, másrészt a beépítendő anyagokat tárolták itt. A metróépítés leállítása után a Ganz hídépítői költöztek a terület egy részére, másutt sportpályákat nyitottak. Végleges felhasználási célnak a Lágymányosi Vásárváros létrehozását tűzték ki. El is kezdték építeni, de az északi rész parkosítása után valamiért félbehagyták. Pikáns részlet, hogy a nyolcvanas évek második felében ismét felmerült a vásárváros ideépítése: ekkor az 1995-ös (később 1996-ra áttett) világkiállítást képzelték ide, illetve a túlpartra, az akkori Duna-parti teherpályaudvar területére.
A Lágymányosi-tó utolsó emléke egy vékony pocsolya volt körülbelül ott, ahová a kilencvenes években a Rákóczi-híd lehajtója épült. Megmaradt viszont a vasúti hídtól délre eső rész, amit a Kopaszi-gát választ el a Dunától. Amikor ott sétálunk mellette, képzeljük el, milyen lehetett, amikor ez a vízfelület még a Gellért térnél kezdődött :)
UI: Miután kigyűjtöttem, átméreteztem és feltöltöttem ide ezeket a képeket, és elkezdtem megírni a szöveget, vettem csak észre, hogy a Lágymányosi-öböl című wikipedia-bejegyzésben szerepel egy hasonló képsorozat. De ha már elkezdtem, akkor be is akartam fejezni ezt a blogbejegyzést - remélhetőleg sikerült valami pluszt hozzátennem a témához :)
Ez megy most