Azt már korábban is megállapítottam, hogy berlini fotóim 80%-a a volt keleti oldalon, de legalábbis az egykori szektorhatár közelében készül. Legutóbb megpróbáltam ezen változtatni, és tudatosan nyugatra menni, de ebből végül csak annyi lett, hogy végigsétáltam a leghíresebb sugárúton, a Kurfürstendammon.

A virtuális sétát a régi csúnya idők három szimbolikus épületével kezdem. Balra az 1957-ben elkészült Bikini-ház látható, ami arról kapta a nevét, hogy az alsó szintek és a felső rész közt egyemeletnyi szünet van - virtuóz képzettársítás volt a névadás, az már biztos! Jobb oldalt hátul a Mercedes-csillaggal díszített Europa-Center ismerhető fel (bár sikerült egy lámpa hátterébe pozicionálnom) - a 103 méter magas épület tetején forgó embléma tíz méter átmérőjű, és állítólag három tonnát nyom. A kép jobb szélébe belógó Vilmos császár-emléktemplomot - pontosabban annak romját - pedig talán nem is kell bemutatnom. Ezek voltak azok az épületek, amiket annyit láttam képeken és filmen gyerekkoromban, hogy Nyugat-Berlin jelképeiként égtek belém.

„Kaiser-Wilhelm-Gedaechtniskirche 05-13 view 08“ von A.Savin (userpage · contact) - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Charlottenburgnak ez a része az ötvenes évektől kezdve ellenpólusa volt a kelet-berlini "divatnak" - a '61-től konkrét falakkal körbevett "nyugati" város szíveként a modern törekvések és a jómód jelképe lett. És ami szerintem figyelemre méltó: a negyed egyik fő utcáját "Budapesti útnak" hívják!

Ez volt a neve a háború előtt, a háború után, Nyugat-Berlin elzárt éveiben, és most is. Eredetileg amúgy nem itt volt a magyar fővárosról elnevezett utca, hanem a Potsdamer Platz és a Brandenburgi-kapu közt, de azt 1925-ben a weimari köztársaság első miniszterelnökéről, Friedrich Ebertről nevezték el. A diplomáciai bonyodalmakat kerülendő ekkor fogtak egy másik központi útvonalat, a Kurfürstendammot, és az egyik végét átnevezték Budapester Strasse-ra. Érdekes, hogy budapesti pandantja, az 1914-ben így elnevezett Berlini tér Marx térből Nyugati térré változott a rendszerváltás után...

Ez a ház néhány éve még nem volt itt: a szemközti állatkert miatt Állatkertablaknak, Zoofensternek nevezett torony tavaly készült el, és hotelként működik. Fura egy épület; elsősorban a kőlapokból álló borítás szokatlan, bár ez talán a hely szelleme miatt kellett, a környék magasabb házai is hasonló homlokzatokkal készültek..

... például az 1955-ben átadott Allianz-ház, ami szerintem akár ennek a Könyves Kálmán körúti irodaháznak a tesója is lehetne. De van még extrémebben kővel burkolt épület is a közelben: ...

... az 1913-ban mozinak épült (ahogy az a képről sejthető, eredeti funkcióját már elveszítette) Márványház. A meglehetősen díszes létesítményt a magyar Pál Hugó tervezte.

És a múltból térjünk vissza a jelenbe - annál is inkább, mert itt már kezdett túl sötét lenni, és a fényképezőgépem nem bírt lépést tartani ezzel :) A képet uraló Új Ku'damm-sarok 2001 óta áll a '72-ben elkészült régi Ku'damm-sarok helyén - ez a város ugyanis még mindig változik: ha már történelmileg úgy alakult, hogy kevés régi dolog maradt meg belőle, akkor az újabb is könnyen átadhatja a helyét valami még újabbnak. Jobbra még egy kővel borított épület látható: a 2005-ben elkészült Sofitel. Állítólag csak a homlokzat felhúzása tízmillió euróba került a kőanyag és az ívelt felületek miatt. Persze nem tudom, hogy ez sok vagy kevés, csak olvastam, és gondoltam, leírom :)