Múlt héten fekete-fehérben HÉV-eztünk, most viszont visszatérnek a színek a képekre, és ismét villamosokat fogunk kergetni Karl Holzinger fotói segítségével.
1976 május elsejének (vegyük észre a lobogókat mindenütt!) egy pillanata a Frankel Leó és a Török utca elágazásában. Valami fennforgás lehetett, mert se az elöl álló 17-es Stukán nem látni vezetőt, se a mögötte jövő 11-esen; utóbbi mellett viszont a buszon a szélvédő mögé egy 11-es villamos oldaltábla van bedobva. Villamospótlás lenne? Klasszikus még a jobbról, az Üstökös utcából jövő Ikarus 180-as az általam sokszor elsiratott 84-es vonalon.
1980-ban már négy éve működött a Flórián áruház, de még járt a Pacsirtamező (akkor Korvin Ottó) utcában a 11-es villamos is. Először csak azt akartam megjegyezni, hogy milyen szép ez a nyitott peronos 2000-es ikerkocsi, aztán vettem észre, hogy ennek még lyuggatott henger alakú indításjelzője van az ajtó alsó vonalában, és nem "szappantartó alakú" parázslámpája az ablak alatt. Valószínűleg már nem kapott nagyobb javítást egy ideje, hiszen még ebben az évben selejtezték, de azért a fényezése hibátlan (a tető kivételével, amit az áramszedőről lehulló darabkák koszoltak össze).
Ugorjunk egyet a Használtcikk piachoz, ami már akkor is ugyanott működött, ahol ma. Eltűnt viszont azóta az 51-es villamos, mely 1980 márciusának végétől már nem ment be a Nagyvárad térig, hanem itt végződött, az utasoknak pedig át kellett szállniuk a város felé menő 13A-ra. Egyébként érdekes, hogy a piac a mai napig gyakran az "Ecseri" néven említődik, holott csak 1950 és 64 közt működött ténylegesen az Ecseri útnál.
A Pestszentimréig egyvágányosan kijáró 51-es 1983 júliusában szűnt meg, szóval még akár utazhattam is volna rajta, de sajnos nagymamámnak, akivel a legtöbbet tömegközlekedtem, nem volt errefelé dolga, én meg nem tudtam, hogy ilyen csuda dolgok léteznek errefelé :) Itt éppen egy jelzőbotcserét láthatunk: az egyvágányú szakaszról érkező villamos vezetője átadja a kitérőbe szemből érkező villamos vezetőjének a stafétát, mely engedélyt ad az egyvágányú szakaszra behaladásra. Mindegyik egyvágányos szakaszhoz tartozott egyetlen, meghatározott színű bot, és csak az mehetett oda be, akinél az adott bot volt - ha más nem megy be, akkor szembe se találkozhatnak senkivel. Néha ma is használják ezt az ősi megoldást, például a 41-esen, ha az egyik vágány elindul a patakmeder felé. Ami még érdekelne, az az, hogy ki vitte el a megállótáblát az oszlop tetején kókadozó üres keretből. Lehet, hogy egy gyűjtő volt, aki tudta, hogy nemsokára kicserélik azt a ma is használt KRESZ táblára?
1980 áprilisában már szó szerint csak egy-két hónapjuk volt hátra a 2900-as és 3000-es ikerkocsiknak, látszik is, hogy nem költöttek rájuk. Kopottak-koszosak voltak, lógtak mindenfelé. Ehhez képest jobbra az a Bengáli szinte világít, nem? Igaz, hogy eleve nem ugyanazt a sárga színt viselték a kocsik, de utóbbi láthatóan jobb bőrben van. A vicc viszont az, hogy ez a csuklós se bírta sokkal tovább: '82-ben selejtezték, és elbontották alig 18 év szolgálat után - a 2950-es legalább ledolgozott vagy 67 évet, mire selejtérett lett... Hiába, nem volt nagy siker a Bengáli Budapesten, hamarabb megszabadultak tőlük, mint az ezresektől! Érdekes lehet még, hogy a 13-as (és a 28A) csak a mai Szent László térig járt a kőbányai városközpont átépítése miatt.
És egy kép erejéig ugorjunk vissza 1976-ba, Pacsirtatelepre! Ekkor épp ide járt Dél-Pest bolygó hollandija, a 13-as villamos, a 31-esen pedig lőrinci ikrek jártak. A 13-as pótkocsijának nyitott ajtaja szinte hívogat, legszívesebben felszállnék rá, hogy csörömpöljek egyet az Örs vezér teréig és vissza :)
A fényképekért köszönetet szeretnék mondani Karl Holzingernek. A képek szerzői jogai őt illetik, újraközlésük csak az ő engedélyével lehetséges!
Ha tetszenek a képek, ajánld ezt a bejegyzést ismerőseidnek!
Ez megy most