HamPLÓ

Pár éve volt egy korszakom, amikor "point'n'click turista" jelleggel fotózgattam Budapesten, olyan dolgokat megörökítve, amik mellett máskor teljes lendülettel elgyalogoltam. Tavaly édesanyámmal sétálgatva felelevenítettem ezt a dolgot, többek közt a Váci utcában, ahol rá kellett jönnöm, hogy egy csomó olyan épület áll ott, aminek a homlokzatát még sose láttam a maga teljességében:

Az is igaz, hogy a Váci utcát gyerekkorom óta nem csípem, felnőtt korom óta pedig kifejezetten kerülöm, mert a harsány, ízléstelen gagyi olyan töménységben volt itt jelen, hogy azt csak komoly mennyiségű allergia elleni gyógyszerrel lehet kibírni, de talán most kicsit kibírhatóbb a földszinti portálok sora, mert egy csomó üzlet bezárt. Ami persze nem épp egészséges állapot egy fővárosi sétálóutcában, de hátha lesz ez még jobb!

A művészettörténet órát most is kihagynám, mert nem az a lényeg, hogy mikor épületek ezek a házak, hanem az, hogy nem a Budapestre tömegesen jellemző stílusokat képviselik, mégse szoktuk nézegetni őket. Nem mondom, az első képen látható Thonet-ház az én ízlésemnek már kicsit csiricsáré...

... ezt itt pedig elég bumburnyák módon rá- és körbeépítették, mégis megérdemelnek pár pillantást. Ha legközelebb arra jártok, nézzetek fel, nézzegessétek az épületeket, fedezzétek fel turistaként a sokszor látott, megunt utcát! És fotózzátok az itt balra látható, szerintem nem túl jól sikerült (a '80-as évekre jellemzően modorosan modernkedő, egyben a környezetből teljesen kiugró) Fontana áruházat is, mert állítólag lebontják, és én ilyenkor sose merek abban bízni, hogy nem valami még csúnyább épül a helyére...

Ezt a házat igazából a mellette levő kettővel együtt kellene nézni: érdekes stílustorlódást képeznek az emberek feje fölött :) Persze nem ezek az utca legfeltűnőbb házai, de pontosan ezért választottam őket ide ki.

Az aznapi kedvenc ez volt, a Váci utca déli részén. Nem mondom, hogy egetrengető, de üdítően más, mint a legtöbb ház errefelé. Mintha eredetileg nem is ide szánták volna :)

A Nagypolszki - rendes nevén Polski Fiat 125p - gyerekkorom rejtélyes "prémium kategóriás" autója volt. '75-ös évjáratú gyerekként még láttam belőlük eleget, de azért az ezerötös és ezerhatos Lada akkoriban már dögösebbnek számított. Aztán a nyolcvanas évek második harmadában mintha elvágták volna: az orosz csodák maradtak, a Nagypolszkik viszont egyszerűen eltűntek. Az elmúlt tíz évben többet láttam belőlük, mint akkoriban, amit sokáig nem is értettem, míg ki nem derült, hogy a típust '91-ig gyártották - szóval lehet, hogy a mai fogások már "csak" FSO 125p-k, nem gyerekkorom Polszkijai.

Ab van Donselaar '76 után készült képein a villamosok körül azonban még meglehetősen gyakori látvány a "Nagypók", néhány ilyet válogattam össze. Igazából a villamosok a főszereplők rajtuk, de azért... ;)

Újpest Városközpont, az Árpád úton kelet felé nézve, még mielőtt megépült a vakondvasút. Az itt bal szélen látható házak már rég nincsenek meg, de ami azt illeti, a kép készültekor már nem sok lehetett hátra nekik, mert ez már a nyolcvanas évek: még létezik a 10A betétjárat, tehát '84 augusztus vége előtt vagyunk, de hátul már egy Tatrát is látunk, tehát legalább '81-et írunk (ezt emlékezetből írtam - aki pontosabban tudja, esetleg kéznél vannak neki a kocsiszíni naplók, attól érdeklődve várom a pontosítást!). Oldalt pedig - az elmaradhatatlan IFA előtt - egy már műanyag hűtőrácsos Nagypolák halad a Duna felé.

A tipikus Váci úti viszonylatnak mondható 3-as halad a Lehel utcában a Marx tér/Kádár utca felé, ami önmagában behatárolja az időpontot: a metróépítés miatt a hetvenes-nyolcvanas évek fordulója körül tettek ilyen kerülőt a villamosok. A kép bal szélét érdemes nézni: az úttesten egy ezerötös Lada parkol, de a járdán rögtön két 125p is áll. Lehetséges, hogy valami szerviz volt itt?

Ez a kép ugyanakkor készülhetett, mint a bejegyzés első fotója. Teljes a KGST hangulat: Robur, Zsiguli, Barkas... és persze Nagypolák. Aki nem ismeri a helyszínt: a rákospalotai Bácska utcában vagyunk. És most kicsit eltérek a tárgytól, de hátha valaki tud válaszolni: mi ez a "BÁR" balra, sréhen szemben a tanácsházával? :)

Most pedig egy olyan fotó, melynél korántsem mernék megesküdni, hogy nem egy eredeti FIAT 125-öst látunk. Kinagyítgatva ugyan úgy sejthető, mintha csak az árnyékok miatt tűnnének kerek helyett szögletesnek a fényszórók, és mintha a logó is kétszínű lenne, ugyanakkor... szóval a fene tudja. Vagy esetleg az olvasó? ;) Akit eme rejtély hidegen hagy, gyönyörködjön a 30-ason járó favázas ikerkocsiban, vagy a kicsit hátrébb látható Csepel kukásautóban - nem is tudtam, hogy ilyen is volt! Ez a teherjármű nekem csak "Bulldog" vagy "Kázmér", aki jobban ért hozzá, elmondhatná, hogy 705-ös, vagy hétszázhanyas. Mögötte egy ZiL is látszik, de az azért jóval gyakoribb jószág volt.

Az alábbi link mögötti képek elég szemcsések, tele vannak kis fehér képhibákkal. Hogyishíjják őket... megvan: hópelyhek! Hómukit ugyan most se sikerült munkában látnom, de azért sok más képet készítettem:

2012/13 tele Budapesten, I-II.

Úgy sejtem, a május elsejei repnapon a közönség nagy része elsősorban a Lánchíd alatt átrepülést értékelte, illetve a Redbull régi gépeit, pedig egy műrepülő-bemutató szerintem önmagában is mindig érdekes - hát még négy! Szomorú, hogy nem értékeljük, mennyi klassz pilóta van itthon - mert mondjuk a jó focistákkal és edzőkkel ellentétben jó műrepülőket bizony nem kell külföldről importálnunk!

Jó, Besenyei Pétert talán értékeljük. Sort of. Fogalmazzunk úgy, hogy néha szerepel az RTL Klubon, a RedBull Air Race miatt kapott egy kis reflektorfényt... de hogy pilótaként mit tud, azt szerintem kevesen nézik.

Pontosabban néznék, csak ugye mit is kellene látni..? A Forma-1-nél az a király, aki elsőnek ér be a célba, annál már csak az nagyobb ember, aki néha első, sokszor meg nem, mert "valahogy mindig történik valami". Haladóbbak persze az előzéseknél, gumicserék időzítésénél látják, hogy ki az, aki tényleg tud, de a műrepülés esetén a nagyközönség elsősorban onnan tudja, hogy valaki "nagy ember", ha a felkonfban bemondják, hogy "világbajnok". Hogy ez mit jelent; mi van mögötte, milyen világbajnok, melyik kategóriában, melyik programban,  az lényegtelen. Ha világbajnok, odafigyelünk rá, ha nem, akkor nem. Pedig hát itt összesítésben tizenhatodiknak lenni is hatalmas eredmény, főleg a nem létező hazai háttér mellett!

Persze nem mondanám, hogy értek a műrepüléshez, hiszen a műrepülőversenyek pontozásos alapon mennek, az meg mindig kicsit rejtélyes dolog, de azt azért általában látom, hogy ki repül szépen, ki repül precízen, és még azt is, hogy milyen különbségek vannak a pilóták közt, amikor elengedik magukat, és saját kedvükre repülnek. Pontosan nem tudom leírni, de érzésre Besenyei mindig precízen repül, néha hihetetlen dolgokat mutat, de közben sokszor hosszú egyeneseket rajzol az égre, mielőtt elkezd helyben előrebukfencezés után szárnyvéggel előre repülni, míg Veres Zoli valahogy bohémabban adja elő magát, mindig pörög-forog, tetszés szerint teret betöltve. Annak idején, amikor néha azonos, vagy hasonló géppel repültek, apuval néha megtippeltük, hogy éppen ki repül a fejünk fölött, és általában elég jól eltaláltuk.

Most elsején valahogy úgy jött ki, hogy Zoli repüléséből vettem fel több részletet, ezt megmutatom, hátha mást is érdekel, mit szeretek az ilyen bemutatókban. Például az olyan dolgokat, mint 0:15 környékén, ahol nem tudom, mit csinál pontosan, aztán jön egy lapos dugó, amit többé-kevésbé érteni vélek, ez 0:25-nél megszakad, de nem unatkozunk, mert a gép átmegy egyre nagyobb állásszögű haladásba, míg a végén már csak a légcsavaron lóg. De 0:49-nél se tudom, milyen plusz kormányszervet használ, hogy helyben előrebukfencezzen, aztán meg farokkal előre zuhanjon lefelé :)

Volt mostanában pár lipcsei témájú bejegyzésem: belvárosi nosztalgiáról, kedvenc zeneszerzőm egykori melóhelyéről, jelkép értékű DDR felhőkarcolóról, szétbombázott és szétépítészkedett térről, marcipán városházáról, az idők változásáról, pályaudvarról és villamosokról, most itt az ideje egy (egyelőre) utolsónak, teljesen vegyes képekkel, különösebb mondanivaló nélkül.

Kezdjük mondjuk ezzel a korai herripotter stílusú épülettel a belvárosi körútról, hogy a modern építészettől irtózókat ne riasszuk el :)

Az ilyen épületeknél mindig elgondolkozom, hogy vajon hol lehet domború falhoz való bútorokat, radiátorokat, csöveket kapni :)

Azt hiszem, ez az egyik leghangulatosabb (direkt ezt a szót használtam, és nem a szépet, hiszen bontást-rövidítést-szétszedést, ideiglenes állapotot ábrázol egy nem kifejezetten turistamágnes helyszínen) esti villamosos kép, amit valaha láttam: Ab van Donselaar 1976. október 18-án fotózta le az aluljáróépítés miatt már csak az Üllői út/Kálvin tér torkolatáig járó 42-es villamost, a 3222+5917+3223 pályaszámú hármas UV szerelvénnyel. Ekkor már nem volt sok hátra ennek a vonalrésznek, érezni is rajta a kapuzárás hangulatát:

Klassz, ahogy az út túloldalán levő neonfelirat kékben fürdeti a vele szemközti bérházat, és az is, hogy a hátsó kocsi piros zárfényének tükörképe pont látszik az ideiglenes aszfaltperon megsüllyedt szélén levő tócsán. Valamikor jómúltkorjában beszélgettünk arról, hogy régen neoncsöveket használtak a közvilágításban, mint Bécsben még ma is, itt látható ez is. Érdekes a Fehér Páva Fogadón, a környék legöregebb épületén a stílszerű (bár talán egy kicsit bicebóca) tipográfiájú "gépírószolgálat" felirat is. És vajon hova megy, vagy honnan jött a kobakot (védősisakot) viselő alak az első ajtó előtt? A villamosmániások pedig elmagyarázhatják a nem villamosmániásoknak, hogy miért égnek az utastéri fények a két motorkocsin, és miért sötét a középső pótkocsi :) Bónusz: ha rákattintasz a képre, nagyban is megnézheted!

Nagyon megváltozott a magyar vasút a gyerekkorom óta! Mifelénk mondjuk már akkor se volt gőzös, volt viszont sok Nohab és Szergej. Aztán a Nohabokat 2000-ben kivonták a forgalomból, a Szergejek pedig a villamosítások miatt szorultak vissza, ezért aztán ha ma kimegyek gyerekkorom legközelebb pályaudvarára, akkor teljesen más látvány tárul a szemem elé, mint régen...

... mert a Szergejek ma már nem feltétlenül piros-sárgák. Hiába, nagy dolog a haladás :) A képen látható Szergej egyébként egyúttal a gőzösök korszakát is megidézte, mert amikor elindult, mindent beterített a füstje:

Hiába, kék Szergejnek kék a füstje! Fontos elmondani, hogy a mozdony a jobb oldalt álló tehervonattól jobbra tolt meg valami pályakapirgáló gépet, de a füst még a bal szélen is ott van. Rohadt büdös volt, nem tudom, a személyzetet, vagy a pályaudvar személyzetét nem zavarta?

Kicsit fura volt nekem ez az előrehozott augusztus huszadika, de soha rosszabb ne történjen egy repülésmániással!

"Under the Bridge" feldolgozás Veres Zolitól. Mellette a másik csík Besenyei Péterhez gépéhez tartozott; sajnos nem sikerült egy képre fotóznom őket.

Ez már itt Peti gépe. Egyébként milyen furcsa, mindketten egy s-sel írják a nevüket, az emberek mégis dupláznak, így Veress és Bessenyei lesz belőlük. Mondjuk az előkelősködő/angoloskodó celebeken nevelkedő tömegek mellett örülhetnek, hogy nem lett belőlük RB Pety meg Veresh Zolee...

Voltak Redbull madarak is, ez itt a Lightning és a Corsair. Gyönyörű hangon dübörögtek, de az is szép volt, ahogy együtt bukfencezgettek-fordulózgattak!