HamPLÓ

A múltkori modern épületek után szükségét éreztem, hogy levezetésként pár régebbit is mutassak. Már úgy értem, azoknak, akiknek nem volt elég a Dóm, vagy a rengeteg római emlék ;)

Kezdjük egy olyan épülettel, melyben rendeztek német-római birodalmi gyűlést és G7/G8 tanácskozást, helyszíne volt számtalan karneváli bálnak és táncmulatságnak: ez a Gürzenich.

„Haus Gürzenich 1850“ von Poppel nach Lange - http://www.antiquariat-franziska-bierl.de/media/bild/4821BG.jpg. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A gótikus bálházat 1441-től '47-ig építették, majd 1850-ben kibővítették a környező házak rovására; ugyanekkor a nagytermet is átépítették. A második világháborúban jelentős sérüléseket szenvedett, ezért az ötvenes években a régi homlokzattal, de modern belsővel építették újjá.

Ezt a külső liftet már a kilencvenes években toldották a tömb oldalához, egy nagyobb felújítás során. Rendhagyó látvány, bár a rendezvényhelyszín használhatóságához biztos sokkal hozzájárul.

„Erdgeschossfoyer01“ von KölnKongress GmbH. Original uploader was KWege at de.wikipedia - Transferred from de.wikipedia; transferred to Commons by User:Ireas using CommonsHelper. (Original text : KölnKongress GmbH). Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Az 1850-es bővítésnek köszönhetően a tömb "körbefolyja" a Szent Albán templom korábban már bemutatott romjait: a fentebbi képen az apszis betüremkedését láthatjuk a lépcsőházba. Pontosabban igazából a templom falait építették körbe...

A Haus Neuerburgot az azonos nevű cigarettagyár igazgatóságaként építették az 1920-as években. Homlokzata az általam kedvelt téglaépítészetre emlékeztet, nyolcszögletű tornya pedig a kölni patríciusházak hasonló díszeire - akárcsak a korábban bemutatott Richmodisturm. Ma a városháza különböző hivatalai működnek benne, bár van valami megmagyarázhatatlan bohém kisugárzása, ami miatt mindig azt hittem rá, hogy sörház :)

Nem tudom, másban is annyira megragadt-e, mint bennem, hogy gyerekkorunkban a tudományos ismeretterjesztő dolgokat általában szintetizátor-zenékkel festették alá (kivéve valami barlangos sorozatot, mert abban állandóan a Time eleje ment a Pink Floydtól). Különösen a "Delta" maradt meg úgy, hogy a képen mondjuk mélytengeri szörnyetegeket kutatnak tengeralattjáróval, vagy épp azt részletezik, hogy milyen hideg, milyen üres, és milyen veszélyes a Naprendszer széle, ahová a Voyager űrszonda tart, közben meg fura hangszínek, repetatív motívumok szóltak, fura váltásokkal, sok visszhanggal és természetellenesnek tűnő csingilingivel... néha eléggé para volt az összhatás :O Most valami hasonlót próbáltam összehozni életem első nem modul számítógépes zenéjeként:

Nem tudom, hogy reggel hogy fog tetszeni, de most így az éjszaka közepén, egyedül a szobában, fejhallgatóval eléggé hozza azt a hangulatot, amit el akartam érni ;)

Ha pici koromban az 58-as villamos zugligeti maradványainak látványa volt az "elveszett sínes" kulcsélményem, akkor az 1-es villamos a másik véglet, az épülő, modern budapesti villamosvonal. Halványan emlékszem még a keskeny Árpád hídon az autók közt csoszogó öreg tujákra, majd a 33V-vel (V, mint villamospótló) történő utazások "mikor érünk már át végre?" hangulatára: a hidat 1981 és 84 közt kiszélesítették, felüljárókat építettek a Flórián téren, minden fel volt ásva a Vörösvári úton, szóval épült a szép új világ, és közben azt emlegették, hogy nem hogy villamos, de gyorsvillamos fog majd járni Budáról Pestre. Akkoriban jelentek meg az "Újtátrák", melyek gyorsabbnak, és mindenképpen korszerűbbnek tűntek az akkori felhozatalnál, úgyhogy logikusnak tűnt, hogy ezek lehetnek azok a "gyorsvillamosok", amik majd az 1-esen fognak járni - nagyon vártam!

Aztán kiderült, hogy a gyorsvillamos csak gyors villamos, aztán már gyors se volt, majd a végén villamos is alig. Tavaly végre felújították, de akkor én már csak a déli hosszabbítást vártam:

Ismét Budán: az 1-es délen is átment a Dunán!
I-II. rész: az előzmények, és az építkezés képei a Fehérvári úttól a Közvágóhídig

Láttunk már hétszázvalahány éven át épülő székesegyházat, római sportpálya helyén álló templomot, régi, vagy annak tűnő házakat - most pedig pár deklaráltan modern épületet szeretnék mutatni (természetesen nem művészettörténeti értelemben, mert azok a közízlés szerint már réginek számítanak:).

„MaxCologne-4772“ von Raimond Spekking - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Van olyan, hogy egy épületnek csak a homlokzata marad, a belseje kicserélődik, itt viszont ennek az ellenkezője történt: a Bayer AG-ből kivált Lanxess nevét másutt még nem nagyon hallottam, de a kölni Rajna-jobbpart látványának eléggé hangsúlyos része a vállalat, az igazgatósági épületnek köszönhetően. Ugyanez az épület néhány éve még így nézett ki:

„Former Lufthansa headquarters in Cologne, Germany PNr°0155“ von D-Kuru - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 at über Wikimedia Commons

Az 1970-ben elkészült másfél tornyot 2007-ig a Lufthansa használta, és szerintem az az kinézet jó volt - a gazdasági csodát produkáló NSZK egyik jellegzetes produktuma: egyszerű, de jó. Ez a mostani viszont csak egy szokásos üvegkalicka. Igaz, egy negyven éves épületre már ráfér a modernizálás, de elgondolkoztató, hogy ha a száz meg ezer éves látványokat védjük, akkor miért nem tesszük ugyanezt az újabbal is? Hisz ha az már negyven év után eltűnik, az ugyanoda vezet, mintha sok száz évesen tűnne el: hogy egy korszaknak nem marad nyoma. És ki az, aki meg tudja mondani, hogy ez a hetvenes évekbeli homlokzat nem lett volna egyszer ugyanolyan fontos emlék, mint egy lépcsős oromozatú középkori sörfőzde? :)

„Lanxess Arena Flight over Cologne“ von Neuwieser - Flickr: Flight over Cologne. Lizenziert unter CC BY-SA 2.0 über Wikimedia Commons

2008 óta szintén a Lanxess nevét viseli az addig Kölnarena néven ismert, a kilencvenes évek második felében épült sport- és rendezvénycsarnok. Érdekes, hogy egy ekkora - ráadásul meglehetősen jómódú - városnak is milyen sok időbe telt, mire tudott építtetni egy ilyet; és így is csak a körülötte működő irodaházkomplexummal együtt érte meg felhúzni (de lehet, hogy úgy se). A helyszín megközelíthetősége impozáns: a közel 2500 parkolóhely (ebből több mint 2000 mélygarázsként/parkolóházban) mellett több irányból hord rá a Stadtbahn, plusz ott van a deutzi vasútállomás is.

Kíváncsi vagyok, hogy nálunk mikor jönnek el azok az idők, amikor a tömegrendezvények helyszínéhez kötelezően hozzá fog tartozni az ilyesmi. Pontosabban amikor _megint_ hozzá fog tartozni, hiszen régen Pesten is természetes volt, hogy a lóversenypályához/vásárterülethez villamos visz. Igaz, az autók akkor is ott parkoltak, ahol tudtak, csak jóval kevesebb volt belőlük...

Az előbb dicsértem az 1969/70-ben épített Lufthansa-székházat, most bemutatnám a hetvenes éveknek azt az oldalát, ami kevésbé tetszik: a Ringturm '71 és 73 közt épült, és szerintem sokkal rosszabbul öregedett (bár a megfelelő helyen állva tulajdonképpen nem néz ki rosszul). 109 méteres magasságával Kölnben viszonylag magasnak számít, de igazából azért találom érdekesnek, mert nem sima "kockafelhőkarcoló": az alaprajza hétszög alapú. Hogy miért pont annyi, az nem tudom - pedig érdekelne!

„Herkulesbuilding“ von Superbass - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Ugyanennek a kornak a terméke a Herkules-torony. A hatvanas évektől kezdve az NSZK-ban igyekeztek mindent színes csempével borítani. A legnyilvánvalóbb példa a metró/Stadtbahn megállók burkolása, amit én csak medenceépítészetnek hívok; ennél a 31 emeletes lakóháznál is valami hasonló dizájnnal próbálkoztak :) Máig ez a legmagasabb lakóház, amiben jártam; nagyon tetszett, hogy a liftek fele csak a páros, fele pedig a páratlan emeleteken állt meg, azt pedig azóta is sajnálom, hogy a tetőszinten működő szaunát nem mutatták meg...

Újravágtam egy 2007-es partiumi kirándulás pár videós snittjét. Akkoriban még nem volt kamerám, úgyhogy a fényképezőgép képességei határ szabtak a dolgoknak (max. 30 másodperc felvétel, bélyegkép méretben, konzervdoboz hanggal), de azért jó végre egyben látni a snitteket! Gyakorlatilag minden rajta van, amit akkor látni lehetett: még volt Timis 2, de már volt egy esseni M8-as is, a kettő közt pedig minden DÜWAG-ból, GT4-ből és Tatrából állt. Utóbbiak vonali kontaktora jó nagyot csattant, csak úgy visszhangzottak tőlük az utcák! A Gáj városrészi útszéli száguldás se semmi...

A feliratok most angolok "lettek", pontosan én se értem, miért (azaz nem tudnám racionálisan megindokolni a döntésemet), de nekünk ugye van magyar leírás, a weboldal képében :)

Aki utazott a bécsi U2-es metró belvárosi szakaszán, valószínűleg észrevette, milyen közel vannak egymáshoz a megállók, az oldalperonok pedig néha el vannak tolva egymáshoz képest. Ez azért van így, mert ez az alagút eredetileg villamosok számára épült, a metrót csak belebarkácsolták.

Viszonylag rövid ideig élt az osztrák fővárosban a koncepció, miszerint a tujákat el kell dugni a föld alá; gyakorlatilag eleve nyögvenyelősre csinálták meg ezt a vonalat is, majd amikor rájöttek, hogy ez így nem jó, gyorsan átalakították. Majd amikor az se volt jó, tovább gyúrták. Ezt persze lehet úgy nézni, hogy "nem sajnálva a pénzt küzdenek a jóért", de úgy is, hogy "nagy jódolgukban azt se tudják, mire szórják a pénzt" :) Biztos lesz, aki a sztoriból azt olvassa ki, hogy "a négyes metrónkat úgy lehet megmenteni, ha elvisszük mindenhova, kerül, amibe kerül", de a budapesti párhuzam ott véget ér, amikor megpendítjük a finanszírozás kérdését. Egyszerűen nem egy ligában játszunk Béccsel :( Mindenesetre érdekes egy történet, és dr. Ludwig Ekl jóvoltából be is járhatjuk az Ezüstnyilak előtt főleg bumfordi piros villamosok által uralt útvonalat:

A bécsi 2-es földalatti villamos rövid története

Ez az oldal eredetileg 2004/5 fordulóján készült, és csak pár napja fedeztem fel magamnak újra. Mivel 11 év alatt sok minden változott - többek közt az említett metró is (jelentősen) meghosszabbodott -, úgy döntöttem, hogy nem csak a szövegformázást kellene frissítenem, de magát a szöveget is - és ha már erre jártam, néhány új képet, és néhány új linket is elhelyeztem benne.

Köln iránti leplezetlen lelkesedésem ellenére nem kell azt hinni, hogy minden tetszett, amit '89-ben láttam. Ott van például a keresztutca, amire a lakás ablakai nyíltak: kétszer három (néha több) sáv a belvároson át - ha nem is nyílegyenesen, de szemmel láthatóan tekintet nélkül a városszövetre.

Persze vannak látványos részei ennek a Nord-Süd-Fahrt névre hallgató útvonalnak: például, ahol a Nyugatnémet Rádió- és Televízió (WDR) tizenhárom emeletes, műkővel burkolt homlokzatú tömbje alatt, ...

„Nord-Sued-Fahrt Koeln“ von Superbass - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

... vagy ahol előbb egy kelet-nyugati főutca, majd annak római korból származó őse, a Schildergasse alatt bújik át. Ez utóbbi már csak azért is tetszett, mert logikusabbnak tűnt az autókat levinni a gyalogosok elől, mint fordítva - lásd a "régi" Ferenciek terét.

Legjobban talán pont a mi kis utcánkon látszik, hogy mennyire nem vették figyelembe a korábbi utcahálózatot az építésnél: elindul a régimódi utcácska, majd hirtelen jön egy gödör...

Közismert, hogy az embernél levő esernyő elriasztja az esőt (legalábbis mindig akkor esik, amikor otthon hagyjuk), körülbelül ilyen hatással lehet a BKV kilenc (ha jól számoltam) még üzemben levő hóseprő villamosa a hóra. Ennek ellenére egyszer azért sikerült ilyen gépet látnom a csillagászati tél során - nem is egyet, hanem rögtön nyolcat:

A tél miatt amúgy is üzemkész járgányokkal azt mérték le, hogy mind elférnek-e az 1-es villamos hosszabbításának emelt peronjai mellett - hiába néznek ugyanis egy kivételével egyformán ki, igazából az egyik ilyen, a másik olyan, lévén nem egy időben készült át- és új építésekről van szó. Kicsit a videón is látni, hogy egyiknek ilyen a teteje, a másiknak olyan, az egyiknek kicsik az ablakai, a másiknak nagyobbak - állítólag az alvázak építésekor is hasonló a.s. szabvány működött :)

Ma - tegnappal és tegnapelőttel ellentétben - nem is akarok mentegetőzni: egyszerűen jobb ötletnek tűnt videót szerkeszteni, mint komoly bejegyzésbe kezdeni :)

2015. március 20-án végre átadták az 1-es villamos hosszabbítását, a Közvágóhídtól a Fehérvári útig. Az utasforgalom csak délben indult; délelőtt a very fontos emberek méltatták egy kicsit magukat, aztán különjárattal átmentek - az első "rendes" szerelvények csak eztán jöttek. A Vörösvári úttól pár perccel 12 után ért a Közvágóhídhoz az első végigmenő tuja (a korábbiak, és pár utána jövő is még visszafordult ott, hogy ne maradjon üresen a vonal), azzal átmentem az Infoparkig, ahol megvártam a Fehérvári (ez a sok vár!) úttól 12:09 körül induló első szerelvényt, és visszamentem Pestre. "2015-ben ez van a vidámparki Kanyargó helyett", mondhatnánk cinikusan, de igazából én pont majd' minden nap használom a hosszabbítást azóta is :)

Mivel aznap még végig járt a hosszú (Népligetig elmenő, csuklós) 103-as, kicsit azt is megörökítettem - nagyon utáltam ezt a járatot, aligha fog hiányozni :-/ Sajnos a FUTÁR vacakolt, így a járművek és megállók kijelzői néha semmit, néha meg zöldségeket mutattak, emiatt a szélvédők mögött papírtáblák egyfajta analóg mellékízt adtak a tényleg jeles alkalomnak. Az este folyamán persze még kaotikusabb kiírások (és ki nem írások) voltak, aztán másnapra beállt a dolog.

Folyt.köv... remélhetőleg :)