Láttunk már hétszázvalahány éven át épülő székesegyházat, római sportpálya helyén álló templomot, régi, vagy annak tűnő házakat - most pedig pár deklaráltan modern épületet szeretnék mutatni (természetesen nem művészettörténeti értelemben, mert azok a közízlés szerint már réginek számítanak:).

„MaxCologne-4772“ von Raimond Spekking - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Van olyan, hogy egy épületnek csak a homlokzata marad, a belseje kicserélődik, itt viszont ennek az ellenkezője történt: a Bayer AG-ből kivált Lanxess nevét másutt még nem nagyon hallottam, de a kölni Rajna-jobbpart látványának eléggé hangsúlyos része a vállalat, az igazgatósági épületnek köszönhetően. Ugyanez az épület néhány éve még így nézett ki:

„Former Lufthansa headquarters in Cologne, Germany PNr°0155“ von D-Kuru - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 at über Wikimedia Commons

Az 1970-ben elkészült másfél tornyot 2007-ig a Lufthansa használta, és szerintem az az kinézet jó volt - a gazdasági csodát produkáló NSZK egyik jellegzetes produktuma: egyszerű, de jó. Ez a mostani viszont csak egy szokásos üvegkalicka. Igaz, egy negyven éves épületre már ráfér a modernizálás, de elgondolkoztató, hogy ha a száz meg ezer éves látványokat védjük, akkor miért nem tesszük ugyanezt az újabbal is? Hisz ha az már negyven év után eltűnik, az ugyanoda vezet, mintha sok száz évesen tűnne el: hogy egy korszaknak nem marad nyoma. És ki az, aki meg tudja mondani, hogy ez a hetvenes évekbeli homlokzat nem lett volna egyszer ugyanolyan fontos emlék, mint egy lépcsős oromozatú középkori sörfőzde? :)

„Lanxess Arena Flight over Cologne“ von Neuwieser - Flickr: Flight over Cologne. Lizenziert unter CC BY-SA 2.0 über Wikimedia Commons

2008 óta szintén a Lanxess nevét viseli az addig Kölnarena néven ismert, a kilencvenes évek második felében épült sport- és rendezvénycsarnok. Érdekes, hogy egy ekkora - ráadásul meglehetősen jómódú - városnak is milyen sok időbe telt, mire tudott építtetni egy ilyet; és így is csak a körülötte működő irodaházkomplexummal együtt érte meg felhúzni (de lehet, hogy úgy se). A helyszín megközelíthetősége impozáns: a közel 2500 parkolóhely (ebből több mint 2000 mélygarázsként/parkolóházban) mellett több irányból hord rá a Stadtbahn, plusz ott van a deutzi vasútállomás is.

Kíváncsi vagyok, hogy nálunk mikor jönnek el azok az idők, amikor a tömegrendezvények helyszínéhez kötelezően hozzá fog tartozni az ilyesmi. Pontosabban amikor _megint_ hozzá fog tartozni, hiszen régen Pesten is természetes volt, hogy a lóversenypályához/vásárterülethez villamos visz. Igaz, az autók akkor is ott parkoltak, ahol tudtak, csak jóval kevesebb volt belőlük...

Az előbb dicsértem az 1969/70-ben épített Lufthansa-székházat, most bemutatnám a hetvenes éveknek azt az oldalát, ami kevésbé tetszik: a Ringturm '71 és 73 közt épült, és szerintem sokkal rosszabbul öregedett (bár a megfelelő helyen állva tulajdonképpen nem néz ki rosszul). 109 méteres magasságával Kölnben viszonylag magasnak számít, de igazából azért találom érdekesnek, mert nem sima "kockafelhőkarcoló": az alaprajza hétszög alapú. Hogy miért pont annyi, az nem tudom - pedig érdekelne!

„Herkulesbuilding“ von Superbass - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Ugyanennek a kornak a terméke a Herkules-torony. A hatvanas évektől kezdve az NSZK-ban igyekeztek mindent színes csempével borítani. A legnyilvánvalóbb példa a metró/Stadtbahn megállók burkolása, amit én csak medenceépítészetnek hívok; ennél a 31 emeletes lakóháznál is valami hasonló dizájnnal próbálkoztak :) Máig ez a legmagasabb lakóház, amiben jártam; nagyon tetszett, hogy a liftek fele csak a páros, fele pedig a páratlan emeleteken állt meg, azt pedig azóta is sajnálom, hogy a tetőszinten működő szaunát nem mutatták meg...

És egy másik épület, amihez emlékek fűznek: annak idején a német posta kölni távközlési központjának (Fernmeldeamt - még hogy a németek mindenre hosszú szavakat használnak!) tornya uralta a kisszoba kilátását. Ilyen stílusú épületek a keleti blokkban is épültek, csak a felhasznált anyagok minősége - meg a karbantartás - különbözött: Magyarországon egy '61-ben elkészült posta kicsit viseltesebben szokott kinézni...

Szintén a korábban bemutatott Nord-Süd-Fahrt mentén, csak kicsit északabbra található a Nyugatnémet Rádió- és Televízió (WDR) '96-ban átadott új épülete, az Arkaden. Első látásra kicsit talán öncélúan vagánykodó, mégis vidám, a környezetéből semmiképp sem negatív értelemben kiugró látvány.

Nem merném ugyanezt mondani a kölni érsekség művészeti múzeumának, a Kolumbának 2007-ben átadott tömbjére - meglepő, hogy pont egy egyházi intézmény építtetett valami ennyire rendhagyó kinézetűt! A belseje biztos szuper, de a látványa kimondottan nem tetszik, pedig - azt hittem - nyitottabb vagyok az ilyesmire az átlagnál. Hirtelen berégimódisodtam volna?

Logikusnak tűnne, ha a bejegyzést a város legmagasabb modern tornyával (a Dóm még mindig magasabb!), a háttérben a bal szélen sejthető, 148 méter magas (+antenna) Kölnturmmal fejezném be, de nekem jobban tetszik ez a fura látkép, amit az Erzsébet híd "eredetijének" járdájáról készítettem. Igen: az ott tényleg egy legelésző nyáj a városi parkban! A háttérben ezen kívül a Colonia-ház is látszik, Németország legmagasabb (főleg) lakóépülete. 147 méteres, 45 emeletes - a kilátás biztos klassz onnan, de asszem, én nem szívesen laknék benne. Igaz, én tériszonyos vagyok. Hát ti? :)

Kölni sorozatom további részei:
A kölni Dóm építése
A Nagy Szent Márton-templom
A Cloaca Maxima
Mementó: a Szent Albán-templom romjai
Severin-híd
Két és fél Erzsébet híd
Hatvágányos vasúti híd a Dóm tövében
A kölni főpályaudvar története
Egy másik "testvérhíd"
A kölni városháza római kori "pincéje"
A "Dómtömés"
Köln utcáin sétálva: régi vagy régi formájú?
Római kori bevásárlóutcák, rejtett terek, eltűnt korok maradványai
Köln utcáin sétálva: az este
Köln utcáin sétálva: faszádizmus
Amikor a levéltár eltűnt a föld felszínéről
Kikötő romjaiból menő negyed
Nord-Süd-Fahrt, avagy a túl nagy városrendezés se mindig jó ötlet