A városháza kapcsán már írtam arról, hogy Kölnben a második világháború végére csak nagyon kevés kő/tégla maradt a helyén, és azt is láttuk, hogy bizonyos sebeket csak egészen a közelmúltban gyógyítottak be. Azt hiszem, ez a kép elég jól bemutatja a pusztítás mértékét, hogy helyenként egész háztömbök tűntek el:
"Koeln 1945" by U.S. Department of Defense. Department of the Army. Office of the Chief Signal Officer. [2] - http://www.archives.gov/research/arc/ ARC Identifier: 531287; U.S. Defense Visual Information Center photo HD-SN-99-02996 [1]. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons
Amit fentebb látunk, az nem ipari, esetleg katonai, hanem lakóterület volt, és persze a bombák a műemlékeket se kímélték; például az óváros központjából, az Alter Markt (Régi piac) környékéből se sok maradt. Persze aki jobban megnézi ezt a képet, az felfedezhet rajta egy teljesen valószínűtlenül megmaradt saroképületet...
... konkrétan ezt a reneszánsz jellegű szépséget. A régi fotón a tőle balra álló házaknak már a maradványait is elhordták, a mellette induló utcácska túloldalán állóknak is többnyire csak a falai maradtak, ez a jellegzetes, dupla oromzatú épület viszont - bár a hátsó fertálya szintén összedőlt - 1955 óta ismét régi fényében tündököl. A "Perechez" címzett házat már a XIII. században is említik, "megduplázása" 1580 körül történt. És van még két hihetetlen dolog az imént látottakkal kapcsolatban: az egyik a régi képeken látszik, miszerint az épület előtt dupla villamosvágány húzódott - ez ma a teraszok miatt (is) lehetetlen lenne; a másik az új kép jobb felső sarkában a modern ház homlokzatának tetején gubbasztó figura. A téma kutatói sem biztosak abban, hogy spontán poénról, vagy a városi és/vagy egyházi hatalmasságokkal szembeni kiállásról volt szó, esetleg egy lusta tetőfedő emlékezetéről, de már a középkorban is ismert volt ez a dolgát mások fejére végző groteszk alak. Ez a konkrét szobor persze egy modernkori verzió - és szerintem aki nem tudja, hogy ott van, észre se veszi...
Ez a kocsma 1234-ig vezeti vissza saját történetét. Igaz, egy olyan történetről beszélünk, mely szerint a névadó - Kunibert, a visszataszító - 123 éves korában döntött az alapításról, mivel 1111. november 11-én született :) Ezen a képen bal szélen láthatjuk a nevét - Kunibert der Fiese - belógni, mellette egy tripla földszinti ablakos másik épületet is megfigyelhetünk. Ez alapján a másik irányból nézve is beazonosíthatjuk a tömböt egy kicsit későbbi képen - a műintézmény teljes neve ekkor Kunibert der Fiese im Hessenland volt - valószínűleg nem volt kedvük leszedni a homlokzatról az előző tulaj által adott nevet, az Im Hessenlandot:
„Bundesarchiv Bild 183-R95679, Köln, Kirche Groß St. Martin“ von Bundesarchiv, Bild 183-R95679 / CC-BY-SA. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons
És most lássuk, mennyi maradt meg ebből a komplexumból a második világháború utánra: hát, nem sok! Ebben az utcában annyira kevés dolog maradt épen, hogy nem volt mihez alkalmazkodni - inkább csak jelzés értékkel próbálták megidézni a régi idők Rajna-partjának ábrázolásain egymás mellett sorakozó csúcsos tetőket.
Rheingarten, azaz Rajna-kert. A régies körvonalú házakon túl még egy dologra fel kell hívnom a figyelmet: hogy itt épp egy kétszer három sávos városi főutat látunk. Pontosabban nem látunk, mert 1979 és 84 közt a föld alá helyezték át, a felszíni útvonal helyét pedig bezöldítették (ezen túl a köln-bonni gyorsvasutat is elterelték, ami annyira viszont nem volt nyerő, mostanában pótolják, szintén a föld alatt).
Remélem, a képen látjató "borzalmakat" látva büszkék magukra az ún. környezetvédők, akik megakadályozták a budai alsó rakpart szélesítését és/vagy befedését, meg úgy általában bármilyen Duna-parti közúti kapacitásbővítést. Igen, néhány évente le kell zárni az árvíz miatt ezt a folyóparti alagutat is, de egyébként lehet közlekedni, a felszínen pedig folyamatosan zajlik a piknik, miközben mi az UNESCO-látkép és a Duna szélességének megvédésnek tudatában büszkén egyhelyben pögöfünk a dugókban... Na mindegy.
Köln bevásárlóutcáiról szerintem még fogok írni, addig legyen elég annyi, hogy pár kategóriával magyar megfelelőik felett vannak, viszont nem sok régi épületet találni bennük. A Schildergasse 44 szám alatti, 1894-ben épült Schierenberg-ház a kevés kivétel egyike - felújítása óta különösen látványosan kiugrik az 5-10 évente megváltozó utcaképből. A mellette látható sikátor pedig szintén olyan, mintha egy másik országból tévedt volna ide :)
„Hansaring Koeln001“ von Eigenes Werk - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC0 über Wikimedia Commons
Eredetileg rövidebbre terveztem ezt a bejegyzést, de most már hozzácsapom a témához a Köln belvárosát körbeölelő 7,5 kilométeres gyűrűt, a Ringet is. Manapság gyakorlatilag az egész a tipikus NSZK-s utcaképet mutatja: jól megépített, jól használható épületek, karban- és tisztán tartva, de nem sok karakterrel, minimális szerethetőséggel.
„Hansaring 1890“ von Unbekannt - http://www.bilderbuch-koeln.de/. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons
Ha viszont megnézünk pár régi képet, akkor láthatjuk, hogy itt egy teljes korszak szinte nyom nélkül eltűnt :( A mai Ebertsplatz 1900-ban például így nézett ki:
„Der Deutsche Ring, Cologne 1900“ von Unbekannt - Original image: Photochrom print (color photo lithograph) Reproduction number: LC-DIG-ppmsca-00817 from Library of Congress, Prints and Photographs Division, Photochrom Prints Collection Dieses Bild ist unter der digitalen ID ppmsca.00817 in der Abteilung für Drucke und Fotografien der US-amerikanischen Library of Congress abrufbar. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons
Mára ez lett belőle - kéreg alatti villamoscsomóponttal, buszsávokkal, díszkúttal, no meg rengeteg zölddel - de akkor is összehasonlíthatatlanul más hangulattal:
„Köln Ebertplatz Hansaring“ von HOWI - Horsch, Willy - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY 3.0 über Wikimedia Commons
Az eredeti városképet nem ismerve nem vagyok teljesen biztos abban, hogy a régi és az új fotó a térnek ugyanazt a végét mutatja, de egyrészt gyanús, hogy igen, másrészt így is elég jól demonstrálja, hogy gyakorlatilag eltűnt a régi város. Pontosabban maradtak régi házak, de az már ritkaságnak számít, ha rögtön hármat is találunk egymás mellett...
Kölni sorozatom további részei:
A kölni Dóm építése
A Nagy Szent Márton-templom
A Cloaca Maxima
Mementó: a Szent Albán-templom romjai
Severin-híd
Két és fél Erzsébet híd
Hatvágányos vasúti híd a Dóm tövében
A kölni főpályaudvar története
Egy másik "testvérhíd"
A kölni városháza római kori "pincéje"
A "Dómtömés"
Ez megy most