Mostanában főleg Balaton. Meg hajók. Meg balatoni hajók.
Tudnivalók
Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.
Hamster:
@Hamster: Jövőre is lesznek utolsó járatok, meghallgathatod, izé, nézheted élőben is :) Bár ennek a hajónak esélyes, h... (2024.11.15. 17:09)Bokréta, kürtszó, helyben forgás és pogácsa
Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje
A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll:
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
Múlt héten azt írtam a szlovákiai vonatos oldalon, hogy a 2018-as tátrai kirándulásom külön oldalt érdemel, és most itt van az a bizonyos külön oldal! Gyerekkorom néhány legszebb emléke kötődik ehhez a hegységhez és ezekhez a drótkötélpályákhoz, úgyhogy az útibeszámoló egészen biztosan nem lesz objektív és szakmaiságra törekedő :)
Mit szólnátok egy kis hétközbeni (mostanában mindig hétfőn adtam közre az ilyeneket) "régiképes" bejegyzéshez? Amúgy is úgy látom, hogy több mint egy éve nem voltak Ab van Donselaartól származó fotók!
Kezdjük valahol a két Tétény (Buda és a "sima") határán, a Növény utcai aluljárónál, ahol egy 43-as villamost látunk kifelé tartani az egyvágányos szakaszon. A képen látható 1600-as acélvázas tuja nem volt jellemző erre a vonalra, a típus néhány példánya csak pályafutásának utolsó bő évére került a budafoki remizbe. Az aluljárót egybként a közelmúltban átépítették, de a Google Maps street view-ján ezen sorok írásakor még a régi látszik.
És ugorjunk gyorsan egy másik megszűnt egyvágányos vonalra, a külső Nagykőrösi útra, pontosabban a Vasút utcába, ahol a lajosmizsei vasútvonal mellett futott az 51-es villamos utolsó másfél kilométere! A pantográf szedős 1500-as épp a végállomásra érkezik az akkori Vörösfény utcához. Fura, hogy a villamosmegálló-tábla már a ma használatos, ettől kicsit olyan, mintha mostanában készült volna a fotó.
Ennek a képnek is van némi MÁV-os vonatkozása: az 50-es villamost a nem kimondottan szofisztikált nevű "Iparvasút" megállónál keresztezte a "Nagy Burma-vasút", ami a ceglédi és a kelebiai vasútvonalat kötötte össze a kertek alatt. Egy szerencsésebb világban talán pont egy erre a vonalra alapozott S-Bahn szolgáltatás tenné lehetővé Soroksár és Erzsébet még üres részeinek beépítését, plusz Lőrinc és Szentimre belső részeinek kötöttpályás ellátását, nálunk viszont épp mostanában szedik ki a vágánykeresztezést. Félreértés ne essék, ha nem jár rajta semmi, akkor ne legyen bent, ne lassítsa feleslegesen a villamost, csak fura érzés, amikor Budapesten vasúti síneket szednek fel.
Nemrég alkalmam nyílt meglátogatni a kassai repülőmúzeumot a Légiforgalmi Kulturális Központ munkatársaival. Sok szép dolgot láttam, szerintem lesz is belőle pár blogbejegyzés, de most csak egy masinát mutatnék be onnan, őt:
Ebből a szögből nem is látszik, miért tetszik nekem ez a masina - oldalról nézve viszont valahogy sokkal modernebbnek mutatja magát, mint ahogy azt a dupla szárnyak sejtetnék:
Az Avia B-534-es (másfajta jelöléssel B.534-es) a harmincas évek első felének tipikus átmeneti technológiájú vadászrepülőgépe volt - és igen, ez az Avia ugyanaz az Avia, amelyik annak idején a jellegzetes, Renault-licensz teherautókkal kékítette a kelet-európai utcaképet. A gép a B-34-es utódja volt, melyből csak kevés épült, mert továbbfejlesztett változata, a spanyol V12-es motorral ellátott 534-es ígéretesebb volt.
Az először 1933-ban felszálló prototípus még nyitott kabinnal épült, és ez is a típus átmenetiségét mutatja: ekkor ugyanis még nem csak az nem dőlt el, hogy a jövő a behúzható futóműves, gyors monoplánoké és nem a fordulékony, de lassú kétfedelűeké, de még a pilóták egy része is jobb szerette közvetlenül érezni a levegőt.
Ha nem is annyiszor, mint az előző évben, de 2018-ban is jártam párszor Szlovákiában, sose távolodva el túlságosan a sínektől: volt, amikor nosztalgiavillamosozni és -buszozni mentem Pozsonyba, máskor lanovkázni a Magas-Tátrába, néha pedig kimondottan vonatozni. Ezen az oldalon vegyesen mutatnék pár képet és videót ezekről az utakról, az elején egy kis gyorstalpalóval északi szomszédunk vasútföldrajzáról, hátha úgy érthetőbb lesz az, amikor mindenféle egyenáramról meg felső körről írok :)
1980-ban járunk, a 12-es és 14-es villamosok vágányainak felújítása miatt tűnt fel ez a HÉV-mozdony a Béke utcában. A faburkolatú L III-as típus nem volt különösebben szép, de nem csak a HÉV 1000 voltja, hanem a villamosvasút 550/600-a alatt is működött, úgyhogy néha lehetett a városban is látni.
A 43-as villamos eredetileg HÉV-nek épült, csak 1963-ban sárgult be. A vicinális jelleg emlékét - többek közt - néhány állomásépületecske őrizte a végsőkig, például a budafoki József Attila utcánál. Hangulatos ez a fotó, bár a kopott vakolat és a hullámos sínek egyértelműen a leépülés jelei. Ez a kép '81 augusztusi, '83-ban meg is szüntették a vonalat, pontosabban felfüggesztették a közlekedést rajta. Pedig milyen jól jönne, ha legalább a Camponáig meglenne!
Tavaly bemutattam a brnói főpályaudvart, az idei nyári kiruccanás során azonban nem oda érkeztünk, és nem onnan indultunk vissza Pestre, hanem a helyi Kelenföldről, Brno-Židenice állomásról:
Mivel a főpályaudvar középső részén éppen építkeztek, a városon átmenő vonatok (lásd "dálkové linky" feliratú vonal) egy déli kerülő útvonalat jártak be, itt és Brünn-Alsón (dolní nádraží) megállva:
Ez a vonatukhoz túl hamar kiérő vasútbarátok számára azt jelentette, hogy várakozás közben a személyeket a főpályaudvart normál esetben elkerülő tehervonatokkal keveredve lehetett fotózni. Pontosabban inkább csak videózni, mert az erősen lefelé tartó nap miatt a fényviszonyok már nem voltak az igaziak.
Volt itt minden, mint a bazárban: dízel és villamos motorvonatok, Plehácsok, Kocúrok, Búvár..! Az indexképen látható motorvonatot kiemelném a kínálatból: bár ránézésre olyan, mint az, amit Kassán mutattam korábban, azzal ellentétben ez váltóáramról üzemel. Bővebben a videó szokásos feliratain olvasható, hogy épp mit látunk.
Ami nem látszik a filmecskén: a vonatunk jóelőre ki volt írva a monitorokon és kijelzőkön, aztán kiírták, hogy tíz percet késik... aztán pár perccel az eleve kései érkezés előtt hirtelen eltűnt a kiírás, és megjelent helyette egy helyi személyvonat. A biztonság kedvéért lementünk az aluljáróba, ahol a monitoron nem csak az éppen aktuális indulások látszottak, de ott se írták, hogy hova érkezik a miénk, vagy hogy mi a helyzet a nagyvilágban. Aztán a személyvonat elment, mi pedig visszakaptuk a kiírásunkat ugyanoda - a vonat végül húsz perc késéssel futott be...
Az első pillantásra világos, hogy ez egy Fityó, de mik ezek a gülü szemek? Nos, ha minden igaz, ez a Fiat 500-as amerikai verziója. Hozzászoktam, hogy a Egyesült Államokban mindig átvariálják a fényszórókat (lásd VW Rabbit, Mercedes W123), de itt a kocsi teljes karakterébe belenyúltak ezáltal. Mondjuk biztos aranyos, ha valaki szereti a békákat :)
Hívogató látvány, nem? Elég sok kiállított autón volt rendszám - lehet, hogy ezek működőképesek és minden papírjuk is megvan? El kell csípnem egyszer azt, amikor kint vannak az utcán!
A Pragát itthon leginkább a V3S szippantósok kapcsán ismerjük, holott az 1907-ben alapított gyár 1945-ig számos szép személygépkocsit is gyártott, például a Picollót. A típust 1924-tól 41-ig építették, ez a konkrét példány '32-es.
Nyáron két hétvégén is nagyon kitett magáért a MÁV, térdig gázoltunk a régi mozdonyokban! Nagyon visszafogottan fogalmazok, ha azt írom, hogy ezért igazán megérte hajnali háromkor kelni :)
A történelmi Csehország fővárosa után következzék Morvaországé, vas- helyett pedig gumikerék, de még mindig elektromos hajtással! Amikor ugyanis augusztus utolsó napján Brnóban jártam, nem csak villamosokat és autókat láttam, hanem régi trolikat is a második világháború utáni Csehszlovákiából.
A 6Tr-ből nem készült nagy sorozat: 1949-ben 15 példány épült Brnónak, 1 pedig Plzeňnek. A képen látható az utóbbié volt, jelenleg a brnói Technikai Múzeum tömegközlekedési gyűjteményéhez tartozik. A plzeňi Škoda Művek a harmincas évek elejétől gyártott trolibuszokat: az első három körben (1Tr,2Tr, 3Tr) háromtengelyeseket, aztán jött ez, már csak két tengellyel. 4Tr és 5Tr nem volt, azokat a projekteket elsöpörte a világháború.
A következő sorozatot, a 7Tr-t az ötvenes évek első felében építette az akkor éppen Vlagyimir Iljics Lenin Művek (Závody V.I. Lenina) néven működő plzeňi gyár, az előző típus finomításaként. Összesen 173 példány készült belőle, melyekből Csehszlovákián kívül Lengyelországba is került néhány. Ahogy a képen látható, a járműparádé útvonalának kiválasztásakor nem igazán gondoltak a fotósokra, ugyanis a járművek eleje totál árnyékban volt, az oldaluk viszont teljesen be volt világítva - a háttérrel együtt, amit nem lehetett nem túlexponálni, ha látni akartuk a kocsi elejét. Lehet, hogy inkább csak nézelődnöm kellett volna :)
Ez megy most