Budapesten - már amennyire meg tudom ítélni -, erős negatív felhangja van a faszádizmusnak, azaz annak, amikor egy épületből csak a homlokzatot megtartva valami mást - modernebbet, jobban felhasználhatót, jobban eladhatót - csinálnak. Kölnben viszont - valószínűleg azért, mert a második világháború végére a város 90%-ban romokból állt - másképp viszonyulnak ehhez: mivel igazán eredeti állapotú épület kevés maradt, az már önmagában nagy dolog, ha egy homlokzat megmarad, a lényeg, hogy legyen gazdája és funkciója.

Persze amikor először jártam a képen látható Olivandenhofban, még nem ismertem a faszádizmus szót, csak borzasztóan tetszett, hogy amikor bementem egy klasszikus -  1913 körül épült - áruházba...

... belül valami teljesen más fogadott, mint amire számítottam. Igaz, akkor nem volt medence az alagsorban, de átlátszó burkolatban kék fénnyel megvilágított mechanikájú mozgólépcsők szelték át a belső udvart, ami egyfajta ingyenvidámpark volt számunkra tesómmal. Na meg üvegcsőben futó liftet is csak amerikai filmekben láttunk addig!

A szomszéd áruháztól elválasztó utca fölé épített tető miatt olyan, mintha az egész tömb egy épület lenne -  magyar szemmel kicsit furcsa is, ahogy egyik áruház összeér a másikkal, de itt a jelek szerint meg tudnak élni így is.

1880-ban épült az a neogótikus ház a Komödienstrasséban, amit a világháború után egyszerűsített formában kibővítve állítottak helyre, és aminek jobb széléből kicsit le is vágtak, amikor a keresztutcát kiépítették. 2006-ban az épület belsejét eltávolították, és egy magasabb, kicsit talán a harmincas évek stílusát idéző irodaházat építettek mögé. Az illúziót azzal növelték, hogy a maradvány oldalát is megcsinálták. Nem tudom megindokolni, miért, de tetszik az eredmény, ez a furcsa kettőség!

Még régebbi eredetű ez a töredék: az 1696-ban épült barokk lakóházat még az 1910-es években integrálták az új városháza (Stadthaus) épületébe - amit aztán a második világháború nagyrészt elsöpört. Tipikus háború utáni kockaházként építették újjá, de a régi homlokzatot az utcának ezen a részén megtartották. A 2000-es években aztán szállodakomplexumot építettek a tömb helyére, de a régi homlokzatot ezúttal is megtartották. Hanyadik élete lehet ez már ennek a háznak?

És a bejegyzést egy mondával fejezném be, mely a jobbra látható torony tetején kukucskáló két lófejhez kapcsolódik. A történet szerint az 1357-es pestisjárványnak annyi áldozata volt, hogy egy idő után ellenőrizetlenül temették el a holtakat. Egyiküket, egy Richmodis nevű úrihölgyet díszes jeggyűrűjével együtt helyeztek végső nyugalomba, amit a sírásó egy társával még aznap éjjel is el akart lopni - megdöbbenésükre azonban az asszony a koporsó feltörése után magához tért. Sírrablók balra el, az asszony pedig hazaindult - de a férje nem engedte be, mondván, hogy előbb költöznek fel a lovai a szénapadlásra, mint hogy ő kinyissa az ajtót. Amint kimondta, a lovai az istállóból kiszabadulva már rohantak is fel az emeletre, és onnan kukucskáltak ki az ablakon át. A férj ezt látva természetesen kinyitotta az ajtót, és boldogan éltek együtt, míg meg nem haltak. A történet számos helyen ismert, de ilyen látványos emléke valószínűleg csak Kölnben van!

Az épületet, amihez a torony eredetileg tartozott, a XVI. század elején építették, de valahogy úgy esett, hogy csak az amúgy funkció nélküli kiemelkedés maradt meg, az épületek (például ez, ez, ez, ez vagy ez) mindig "elkoptak". A mai torony sem az eredeti: a XX. században építették újra, miután az ott álló házzal együtt lebontották - a XVII. századi leírásokban már felbukkanó lófejszobrok utódait pedig 1958-ben helyezték oda. Mióta ismerem a várost, a mellette álló épületet egyszer már újraépítették, de szerencsére a torony védett, úgyhogy az megmaradt :)

Kölni sorozatom további részei:
A kölni Dóm építése
A Nagy Szent Márton-templom
A Cloaca Maxima
Mementó: a Szent Albán-templom romjai
Severin-híd
Két és fél Erzsébet híd
Hatvágányos vasúti híd a Dóm tövében
A kölni főpályaudvar története
Egy másik "testvérhíd"
A kölni városháza római kori "pincéje"
A "Dómtömés"
Köln utcáin sétálva: régi vagy régi formájú?
Római kori bevásárlóutcák, rejtett terek, eltűnt korok maradványai
Köln utcáin sétálva: az este