Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Videók
Saját zene

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
  3. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  4. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  8. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  9. A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
  10. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...

Címkék

103 (7) 105Na (5) 1233 (11) 125év (7) 1522 (7) 1820 (13) 1969 (7) 1973 (6) 1976 (9) 1977 (6) 1978 (6) 1979 (10) 1980 (10) 2018 (11) 2019 (49) 2020 (31) 2624 (23) 2806 (12) 3720 (10) 41-es (10) 424 (22) 436 (6) 5884 (6) 611 (9) abba (6) abszurd (26) Ab van Donselaar (42) aeropark (6) agyhúgykő (61) airway (97) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (96) autók (87) bach (5) balaton (105) Balt Korthals Altes (14) bardotka (12) basel (7) bbc (8) bécs (46) belgium (11) bengáli (36) berlin (162) berlini fal (20) bkv (60) blog (28) blues (6) bp nosztalgia (10) brno (17) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (930) budapesti pillanatok (49) buék (9) busz (118) búvár (18) bytom (6) bzmot (7) c50 (13) c64 (18) caf (14) cégtörténet (6) city lights (72) classic remise (7) class 56 (7) combino (5) commodore (19) csak egy kép (53) csak egy videó (307) csehország (69) csehszlovák (41) csörgő (12) cukiság (35) debrecen (25) demó (10) design (7) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (11) doctor who (42) drezda (8) duna (40) életkép (22) életképek (38) életmód (6) elveszett (34) emlék (10) emlékek (39) énblog (509) énzene (21) építészet (67) építkezés (22) épület (18) érdekes (5) érdekesség (37) erfurt (8) Ernst Plefka (7) esti városkép (8) évforduló (12) ezerötszázas (7) ezres (16) fan fiction (12) faros (5) favázas (11) feldolgozások (13) felhők (26) felső-szilézia (30) felső szilézia villamos (27) fentrol (6) fényvillamos (21) ferihegy (39) film (13) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (22) fogyasztói (24) fonódó (11) fortepan (35) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (36) gdynia (5) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (70) gibson (10) gitár (39) gmap (20) gmunden (6) goldtimer (6) gondolatok (12) gőzmozdony (51) gyermekvasút (41) haditechnika (15) hajó (92) hajtóművek-motorok (6) hampage (412) hamster (5) hangok (5) hangszerek (13) hármashatárhegy (5) havazás (5) heavy metal (6) helikopter (12) helka ms (6) hév (46) híd (30) (34) hódmezővásárhely (7) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (8) humor (124) idegenforgalom (21) ikarus (64) il 14 (10) innsbruck (5) internet (6) ipari létesítmények (7) írás (15) it (9) játék (5) jegyek (6) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (11) karikatúra (5) Karl Holzinger (9) karosa (7) kassa (20) katamarán (7) katowice (7) kazetta (8) kecskemét 2010 (6) kelenföld (9) kelet-berlin (5) kép (6) képek (1018) képregény (95) kérdés (12) kirándulás (11) kisföldalatti (15) kiskörút (5) kisvasút (57) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (35) kölni dóm (5) konstal (8) körtér (8) közlekedés (401) kritika (72) kulfoldi szemmel (113) laminátka (6) lánchíd (8) lanovka (8) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (82) les paul (8) lhbs (25) linz (10) lipcse (12) li 2 (26) lkk (5) lodz (6) ludmilla (14) luzná u rakovníka (6) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (12) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (15) metró (45) miskolc (26) mittudoménmi (9) mk45 (6) mk48 (15) mk49 (5) MOD (7) morál (11) morgás (130) mozdonyok (27) mozi (10) mtp (7) muki (15) münchen (27) műrepülés (8) muv (10) múzeum (64) n19 (5) nagypolszki (6) naplemente (8) németország (323) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) Noah Caplin (6) nohab (66) nosztalgia (240) nosztalgiabusz (41) nosztalgiahajó (12) nosztalgiahév (6) nosztalgiatroli (5) nosztalgiavillamos (118) nosztalgiavonat (9) nürnberg (20) nyílt nap (6) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (22) nyugat-berlin (6) NZA (12) olaszország (26) oldtimer (119) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (8) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (9) pályahiba (6) pályaudvar (42) panoráma (109) paródia (7) pcc (6) pécs (13) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (30) popkultúra (136) pozitívum (12) pozsony (58) prága (27) programajánló (28) púpos (23) queen (19) r.i.p. (14) rádió (6) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (11) reklám (24) relax (12) rendez (13) repülés (135) repülőgép (46) repülőgépek (82) repülőnap (34) repülőtér (21) retró (55) rock (91) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (15) semmering (9) sg (5) sid (5) skanzen (5) skoda (11) sky channel (8) SNL (17) sorozatok (15) soundcloud (15) spotting (19) st.pölten (5) star wars (5) stuka (6) stuttgart (7) super channel (5) svájc (27) szabadság híd (15) szárnyashajó (7) szavazás (6) szczecin (7) szeged (39) szekacs (8) szergej (37) szilézia (6) szinti (5) szliács (5) szlovákia (135) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (237) tapolca (6) társadalom (5) tatra (37) taurus (7) tdt2020 (12) tdt2022 (6) technika (65) technikatörténet (70) tehervonatok (12) tél (15) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (16) Tomas Dvorak (10) tömegközlekedés (483) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (73) tram train (9) trolibusz (73) turizmus (20) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (94) überzenészek (17) utazás (397) utcakép (226) uv (56) vár (11) várnegyed (8) város (520) városkép (104) városliget (9) varsó (7) vasút (588) vasúti becenév (6) vélemény (25) vicinális (13) vidám park (5) videó (884) villamos (842) vitorlás (7) vízibusz (9) vlog (7) wachau (5) woltersdorf (5) wroclaw (6) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (48) youtube (343) zene (227) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Gary Moore, a rocker

2011.02.07. 00:58 :: Hamster

Ezt a bejegyzést még Gary halálának napján írtam - de nem akartam ezeket a gondolatokat a gyászolós bejegyzésbe betenni, mert zavarosabb lett volna tőle. A zene gimnazista korom óra fontosabb szerepet játszik az életemben, mint az átlagemberében, és Gary a legnagyobb bálvány volt számomra. Mint gitáros, és mint zenész is - pedig ezt a kettőt nem egyszerű összeegyeztetni. Ráadásul zseniális énekes is volt, bár a hangja csak a nyolcvanas évek közepére érte el azt a színvonalat, ami a dalokhoz dukált (mindig próbált is énekest találni maga mellé, de sose tartott sokáig a munkakapcsolat).

Viszonylag későn ismerkedtem meg a nevével, 15-16 éves koromban: Az első szám, amit már úgy szerettem meg, hogy tudtam, hogy egy Gary Moore nevű fickó játssza, ez volt:

Ez _már_ blues volt - Gary kezdetben is játszott ilyen zenét, de némi rock és fúziós zene után metálba hajló hard rockkal lett híres. Aztán 37-38 éves korában felrúgott mindent, és csinált egy blues lemezt, feldolgozásokkal és sztárvendégekkel. Ennek a lemeznek talán csak kitérőnek kellett volna lennie, de ő élvezte, a közönség is élvezte, így leragadt ennél. Pedig jó dolgokat játszott előtte is - most ezek közül válogatnék.

Csodagyerekként kezdte: tizenéves korától játszott egy Skid Row nevű bandában, melynek két lemeze is megjelent, és mely természetesen nem volt azonos Sebastian Bach későbbi zenekarával. Phil Lynott nevű haverja elhívta újonnan alapítandó együttesébe, de Gary nem bírt nyugton maradni, úgyhogy kimaradt belőle, pedig ez lett a Thin Lizzy. Sebaj, '74-ben azért kicsit beugrott oda, majd továbbment (olyan gyorsan, hogy még a szerzőlistára se került fel, pedig a Still in love with you című szám sokak szerint leginkább az övé volt). Helyette a Colosseum II nevű formációval progresszívkodott:

'78-ban aztán megint visszament a Lizzy-be, körülbelül egy évre. El lehet képzelni, Lynott hogy szerethette Gary-t, ha ezek után még mindig szóba állt vele... És szóba állt, hiszen később is zenéltek együtt! Valószínűleg a legjobb ír zenész-felállás voltak ők ketten, csak sajnos sose bírtak sokáig megmaradni együtt. Itt egy példa arra, hogy milyen volt, amikor Phil hozott egy zenei alapot, amit Gary meghangszerelt, és olyan szólót kerített hozzá, amit azóta is tanítanak:

A hetvenes évek végére Gary a világ egyik legjobb és leggyorsabb gitárosának számított (utóbbi ekkor nagyon fontos volt) - Malmsteen volt évekkel Malmsteen előtt. Hallgassuk csak ezt meg (felvéve 1981-ben, kiadva csak évekkel később):

Ezek bizony teljesen hasonló futamok, csak kipengetve ott, ahol Yngwie legátózott meg sweep pickelt volna :) De azért a tekerés szerencsére csak attrakció volt Garynél, nem a teljes program! Ez a bizonyos, 1981-ben felvett, de évekre bedobozolt album nekem hatalmas kedvencem. Nem szól olyan jól, mint szólhatna (a hangmérnök talán elaludt?), de igazi klasszikus a dallamos metál és a hard rock vékony határvonaláról:

Ráadásul a Garynél szinte kötelező feldolgozás is jópofán sikerült - egy Animals nóta:

Szerencsére a rákövetkező években nagyobb teret kapott Gary kreativitása, ki tudott törni a "kemény és gyors" c. kliséből. Ezeken a lemezeken a nyolcvanas évek popzenéjének hatását is fel lehet fedezni, de szerintem egyátalán nem gáz:

"Empty rooms, where we learn to live without love" - bevallom, ezer éve előfordult, hogy ennek a dalnak a szövegét írtam meg a lánynak, aki szakított velem... A gitárszólója pedig rövid és frappáns - pedig ekkoriban Gary még inkább gitárhősnek számított elsősorban. Az 1985-ös Run for Cover számomra a Gary Moore "rock szentháromságának" első darabja: szenzációs riffek, dallamok és vendégek. Úgy "gitárbuzis" a lemez, hogy nincsenek rajta többperces szólók! És Phil Lynottal megint bemutatták, mit tudnak együtt:

A másik közös szám nem lett ennyire híres, pedig az egy szívhez szólóbb darab volt - hasonló háborúellenes mondanivalóval:

Sajnos Phil Lynott tipikus ír életmódot folytatott, emiatt 1986 első napjaiban - 36 évesen - itthagyta ezt a világot. Gary rákövetkező lemeze (Wild Frontier) az élmény hatására befelé fordulóbb lett. A híressé vált feldolgozás, a The Loner is ezen szerepel, bár szerintem a "feldolgozás" szó nem illik rá, mert az igazi zsenialitás Gary játékával került a darabba:

Ez a fajta pengetést és nyújtást azóta is tanítják a gitáriskolákban, de ilyen szinten nagyon nehéz elsajátítani - a gitárt nem lehet csak technikával ilyen sírásra bírni! Az ír düh megmaradt a lemezen, de pluszban egyfajta kelta zenei hatás is megjelent. Ez egy élő verzió, tessék megvárni, míg beindul:

A "szentháromság" csúcsa szerintem az After the War volt. Persze lehet, hogy azért mondom ezt, mert ez volt az első teljes Gary Moore lemez, amit hallottam (csak ez volt csak meg az árusnak, akire rászabadultam, miután rájöttem, hogy nagyon tetszik a bejegyzés elején hallható Walking by myself). Letisztult heavy rock volt- szerintem Gary korábbi korszakaiból a legjobb dolgok fonódtak egybe:

Ezen a lemezen szerepelt egyik legnagyobb zenei poénja, amikor megkérte haverját, Ozzy Osbourne-t, énekeljen vele a Led clones című számban, mely a Led Zeppelint nyíltan nyúló bandákról szólt (szerintem elsősorban a Whitesnake-ről és a Kingdom Come-ról lehetett szó, bár elsőt én magam speciel szeretem, amikor nem akar túlságosan zeppes lenni). Ha Ozzy jelenléte nem lenne önmagában is különleges, a zenei utalgatások is jópofává teszik a számot:

A komolyabb hangvételű számok közül kedvencem a Blood of Emeralds, egy igazi ír rock-költemény, olyan gitárral, hogy a fejem leszakad tőle:

Vagy itt van a Running from the storm: egy dal olyan hangszereléssel, ami számomra mindig etalon lesz... a gitár állandóan variációkat játszik, még a ritmus-rész is változik, de van harmonizáló ikergitár és igazi tekerés is benne. Tizenhét évesen ilyen zenét akartam volna játszani - ha elég jó lettem volna hozzá :)

A Speak for yourself pedig olyan kemény, hogy egy metállemezre is bőven felférne:

Az album lezárása sejtelmesre sikerült: sírnak a húrok, aztán pedig dühöngenek, vádolnak:

Ezek voltak a legutolsó modern rock hangok tőle lemezen - bár később is kísérletezett mindenfélével, azok inkább kísérletek maradtak. Csak élete végefelé, 2010 körül tűnt úgy, hogy visszatér a keményebb dallamokhoz: egyre több koncerten játszotta "középrégi" számait, és néhány demót is hallottunk, ami nem igazán a blues-os irányba mutatott. Sajnálom, hogy már nem fogjuk megtudni, mit játszott volna! Persze mindezt úgy mondom, hogy a blues-lemezeit is szeretem. Nehéz is lenne nem szeretni, hiszen nála érzelmesebben senki sem tudta a hathúros hangszert megszólaltatni, csak hát önmagához képest mindig kicsit egyhelyben járásnak éreztem, hogy újra és újra blues-lemezeket adott ki. Ha abból ítélek, amit koncerten láttam, akkor persze világos, hogy imádta ezt játszani. Életem legjobb koncertje volt a 2008 júniusi alsóörsi fellépése, melyből rendes kamera híján csak pillanatokat tudtam megörökíteni, azt is olyan minőségben, amilyenben:

Végtelenül boldog vagyok, hogy sikerült ezt a zsenit élőben látnom-hallanom! Olyan élmény volt, amit nem lehet elmondani - pedig ki tudta akkor, hogy nem lesz alkalmam megismételni? (a budapesti koncertjére nem jutottam el, de azt gondoltam, hogy jön még ő ide...) Végülis mindegy, milyen zenét játszott éppen, milyen számokat nem játszott éppen, olyan szintű tisztelet jött le a zene iránt a színpadról, amit ritkán látni. Amikor színpadon volt, nem egy ember állt ott, hanem a megtestesült zene...

Az, hogy pár órán belül a második bejegyzést írom a témában, szerintem elárulja, hogy érzek a témával kapcsolatban, ezért most inkább abbahagyom. Nyugodj békében, Gary!

6 komment · 3 trackback

Címkék: énblog zene youtube rock gary moore überzenészek

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr472643296

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Beállás Gary Moore-ral 2017.08.02. 08:34:14

Természetesen koncert előtti beállásról, soundcheckről van szó - Gary-re a másik fajta nem is volt jellemző :) 2003-ban történt, hogy hősünk úgy döntött, a Montreaux-i Jazz Fesztivál helyett inkább a Whitesnake által fémjelzett Monsters of Rock turnéra...

Trackback: Gary Moore, a blues-os évek 2011.02.09. 02:46:15

A múltkori rockos-heavy összeállítás után essék néhány szó Gary 1990-nel kezdődő blues-os éveiről is - ismétlés nélkül, tehát a Walking by myself és a Still got the blues nem fog itt is szerepelni...Bevallom, az egyik első dolog, ami a blues-ról e...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez egy nagyon korrekt életpálya összefoglaló! Sziasztok, megyek zenélni!
Le kellett vennem a video felbontását, mert akadt.

Leállítottam már mindent, és mégis.

Cimborám mailezett, akinek 50Megás netje van, azt mondja ott se egyszerű most Gary Moore videót nézni.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Na igen, erre nem gondoltam, meg arra se, hogy 20 youtube player egy oldalon azért elég sok memóriát eszik (he elindítod, akkor vélhetően prociidőt is)...
@Hamster:
Az, hogy pár órán belül a második bejegyzést írom a témában, szerintem elárulja, hogy érzek a témával kapcsolatban, ezért most inkább abbahagyom. Nyugodj békében, Gary!

Az a baj, hogy meg kellett írnod. Sokkal jobb lenne, ha nem következett volna be, ami miatt írnod kellett.

Siettem hazafele, fél ötre itthon voltam, hogy tudjak zenélni, de most abba kellett hagynom, mert már kiabáltak velem :(, igaz ők nem értenek a zenéhez, csak hát főz-mos-takarít, úgyhogy ma már nem gyászolhatom tovább Gary-t.

Az tetszik ebben a kollekcióban, hogy nincs benne a Still got thre blues. Gary halála kapcsán az elmúlt két nap kb 15x hallottam azt a számot. Egyébként szeretem, de ha itt is benne lett volna, lehet nem ragadok le itt zenélni.

Köszönöm, hogy összegyüjtötted.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Akortam blues-os összeállítást is csinálni, de külön. Még nem biztos, hogy nem lesz, csak hát idő...
süti beállítások módosítása