2008-ban Varsóban találkoztam először Közép-Európa szerintem legaranyosabb arcú motorvonatával, az EN57-essel. A típus ma már eltűnőben van, de azért Lengyelország-szerte még sok helyütt felbukkan, bár jobbára modernizálva.
A Gdynia, Sopot és Gdańsk alkotta "Hármasváros" (Trójmiasto) fő tömegközlekedési ütőere az SKM (Szybka Kolej Miejska) nevű gyorsvasút. A Varsó - Gdańsk - Stargard fővonallal párhuzamosan haladó, azzal technikailag kompatibilis, de attól mégis elkülönülő "törzsvonal" alapjait még az első világháború előtt rakták le a Német Birodalomban, de az építkezés félbemaradt, és csak az 1950-es években fejezték be, immár Lengyelországban. A berlini S-Bahnnal való hasonlóságot növelte, hogy a forgalmat eleinte a német fővárosból jóvátételként kapott S-Bahn szerelvényekkel - ET165, ET166 és ET167 sorozatok - bonyolították le:
Az addig 800 volttal villamosított vonalon 1976-ban 3000 voltra emelték az egyenfeszültséget, ekkor jelentek meg itt is a Pafawag által már 1962 óta gyártott EN57-esek. Bár egy részüket azóta modernizálták, illetve újabban néhány korszerű motorvonatot is vásároltak, a forgalom jelentős részét még ma is a gülüszemű öregek viszik:
Igazi régivágású gépek ezek: a modernizálatlan példányokban elektromechanikus (szervós-kontaktoros) vezérlés dolgozik. Induláskor a marokcsapágyas motorok mély búgása a budapesti HÉV-re emlékeztet, a megállítás légfékkel történik. A kettő közt pedig elég szépen futnak - a budapesti HÉV szerelvényeivel ellentétben :)
Amennyire láttuk, a belső terek elég változatosak, ez itt például egy régimódi, belülről famintás dekorlemezzel burkolt kocsi, melyen kellemes félhomályban lehetett utazni.
Az EN57-eshez automatikusan társítani szoktam a bordás oldallemezelést, pedig vannak sima oldalfalúak is, mint például ez az 1988-as gyártású példány.
Ilyen egy modernizált utasterű kocsi belülről. Bármilyen ülésük is van, nekem mindegyik kényelmesnek tűnt, legalábbis a 20-30 perces utazások során, amelyekhez ezeket a vonatokat tervezték.
És a bejegyzés végén - elrettentésként - lássunk egy felújított kocsit is: ha minden igaz, akkor ez egy 1976-os gyártású példány, ami 2016 körül került a plasztikai sebészhez. Pont ott van fotózva, ahol a bejegyzés második képén a berlini S-Bahn szerelvény áll. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem ez a homlokfal nagyon nem jön be, a vécédeszka jut eszembe róla...
Ez megy most