Többen megpingettek a napokban, hogy új képek kerültek fel a Fortepanra a FŐMTERV gyűjteményéből. Domonkos Endre fotóira egyátalán nem túlzás a "fantasztikus kordokumentumok" jelzős szerkezetet használni, egyszerűen döbbenetes dolgokat láthatunk a sok száz "új" fotón! Most ezek közül mutatnék be párat, elhelyezve őket térben és időben, többek közt légifotókkal, linkekkel, és személyes emlékekkel körítve. A válogatásban NZA működött közre.
Egy igazi falusi utcarészletet láthatunk ezen az 1956-os képen - leszámítva a síneket. Albertfalván járunk, a Fehérvári úton. Szemben egy 47-es villamos, háttal nekünk pedig egy pótkocsis HÉV szerelvény áll; mindkettő az Építész utcai megállóban várakozik. Az utca keresztmetszete tulajdonképpen nem változott azóta, csak minden más körülötte: ma ezt láthatjuk ugyanitt. A villamos és a HÉV együttélése technikai szempontból érdekes volt, utóbbi ugyanis magasabb feszültséggel működött (550 versus 1000 V). Kompromisszumként a Fehérvári úton a zöld szerelvények a villamoshoz alkalmazkodtak, így ugyan lassabban tudtak haladni, cserébe viszont kevesebb helyen álltak meg.
Ez a fotó ugyancsak az Építész utca kereszteződésénél készült, csak már 1969-ben, amikor a HÉV helyett már villamosok jártak: a tétényi vonalon a 43-as, a Budaörsig visszavágott törökbálintin pedig a 41-es. A kereszteződésen túl jobbra a községházát láthatjuk, mely ma már nincs meg, létezik még viszont a mellette tátongó placc, melyen még gyerekkoromban is egy kis piac működött.
Albertfalva fentről 1963-ban. A link új ablakban nyílik meg
Így nézett ki mindez 1963-ban fentről. Bizonyos dolgok ma is megvannak, de a terület jellege eléggé megváltozott a panelházas lakótelep megépítésével. Érdekes egyébként, hogy a földszintes házak közt milyen természetességgel terült el néhány gyár, némileg megtörve a falusias látképet. A festék/lakkgyár telepe jó évtizede tűnt el, a cérnázó ma is megvan, és a jobb felső sarokban látható gyárcsarnokok egy része is áll. Utóbbiakban gyerekkoromban a Szellőző Művek működött, ahová általánosban egyszer elvittek bennünket gyárlátogatni. Mielőtt bementünk, ettünk egy lángost a kispiacon, azért emlékszem rá :)
A Fehérvári út imént látott része ma is elég keskeny, a nyolcvanas évek első felében rendesen kiszélesítették azonban az Árpád hidat, melyet itt az akkor még létező - és szerintem azóta is fájóan hiányzó - Margit-szigeti megállónál láthatunk, egy Bengális tanulójárattal. Érdemes megnézni, hogy milyen kevés hely van a villamosok mellett a megálló után!
Az Árpád híd fentről 1963-ban. A link új ablakban nyílik meg.
Érdekes építmény volt ez a dunai átkelő akkoriban: a negyvenes évek elején még szélesen kezdték építeni, a budai oldalon és a szigetnél meg is épült a teljes keresztmetszet, a háború után azonban csak minimális szélességben készültek el a fő áthidalások. Egyetlen hosszú útszükületnek tűnt az egész!
Alulról ma is látszik középen az eredeti hídszerkezet, a két oldalán a nyolcvanas években odarakott új részekkel.
Az iménti légifotó bal szélén kivehető a híd nagyjából mai méreteivel rendelkező lehajtó, melyen akkoriban alig jártak autók. Ezen az 1959-es képen a Flórián tér felé nézünk, mely finoman szólva kisvárosias hangulatot áraszt. Ez aztán az elkövetkező évizedekben teljesen megváltozott: gyakorlatilag csak a jobbra látható dohánygyári épület, illetve a távolban a Kísérleti Lakótelep magasházai ismerhetők fel.
Villamosmániás szívemnek fájóan hiányzik a Pacsirtamező (akkoriban Korvin Ottó) utcai villamos, melyet 1959-ben még teljes fényében láthatunk. Nem igazán fényes azonban a környező városszövet látványa: ezen a képen a Perc utca kereszteződése előtt állunk, a távolban látszik a Flórián tér sarkán a jellegzetes, szecessziós jellegű ház, ...
Ez megy most