Még decemberben/januárban írtam meg előre egy rakás kölni bejegyzést a blogba: úgy állítottam be, hogy minden kedden automatikusan kimenjen publikusra egy-egy belőlük. Csak most, utólag látom, hogy a mai napra szóló nem éppen vidám témáról szól, ami különösen rosszul veszi ki magát egy olyan napon, amikor lezuhant egy német utasszállító. Nem tudom, hogy ilyenkor mi a szokás, vegyem le? Napoljam el? Nem jó ez így, de semmi szántszándék nem volt benne :(

A múltkori, személyes emlékekről szóló bejegyzéshez némileg kapcsolódik, hogy az egyik első helyi utca, aminek megtanultam a nevét, a Severinstrasse volt. Ez ugyan még a belvároshoz tartozik, de már nem a turisztikailag értett óvároshoz: úgy tűnt, hogy amíg utóbbiban főleg a vendégek járnak-kelnek, ez az utca - pontosabban az egész környező negyed - a helyieké. És így kicsit a miénk is, például a kedvenc kínai éttermünk - ahol több év kihagyás után is emlékeztek ránk! - is itt volt. Kellemes kis utca, bár a második világháború óta sajnos csak mutatóba akadnak régi vagy réginek látszó (lásd itt balra) épületek benne - viszont a végén (igazából elején) egy középkori városkapu áll, azt mutatva, hogy itt nem tegnap óta van város.

A Severin-negyed a Szent Szeverin templomról kapta nevét, mely egyike a város tizenkét román stílusú bazilikájának. Ahogy a többi hasonló építmény esetében, ez se az első templom azon a helyen, és a mai épület története is több száz évre tekint vissza. Szent Szeverin egyébként kölni püspök volt a IV. században, akiről meglepően keveset sikerült megtudnom - mindenesetre nem azonos egy másik Szent Szeverinnel.

A második világháború után - mint egész Nyugat-Európában - a kölni várostervezést is a motorizált közúti forgalomnak rendelték alá. Ez többek közt azt jelentette, hogy az észak-déli kötöttpályás tengely megszűnt: a szűk utcákból már korábban eltűntek a villamosok, a rakparton futó köln-bonni gyorsvasút helyére pedig park került. A mi fogalmaink szerint egyfajta villamos-metró-HÉV keveréknek mondható Stadtbahn azóta jókora kerülővel, a Ringen, és alagutakon át éri el dél felől a főpályaudvart, ami nem bizonyult elégséges megoldásnak.

1910-ben még villamos járt a Severinstrasséban, mely meglehetősen más képet mutatott, mint manapság

A helyzet javítására találták ki a kilencvenes években, hogy a belváros alatt vezetik át a városi vasutat. Míg a legtöbb kölni Stadtbahn-alagút a kéreg alatt fut, ezúttal fúrt alagutakról volt szó, melyek építése viszonylag kevéssé érinti a felszínt - viszont bizonyos kiszolgáló létesítményeket ezesetben is a felszínről kell megépíteni. A Severinstrasse Waidmarkt nevű kiszélesedése ma nem annyira tér-szerű, mint régen volt - lásd a fentebbi képet -, de arra alkalmasnak tűnt, hogy a felszínről mélyítve (nagyjából úgy, mint a budapesti négyes metró állomásait) egy nagyobb föld alatti teret építsenek ki alatta, hogy vágánykapcsolat épülhessen a két vonali alagút közt. Ennek az lett volna a funkciója, hogy vissza lehessen fordítani a szerelvényeket, végállomásként használva a közeli Severinstrasse nevű állomást (ahol átszállási lehetőség van a kelet-nyugati irányú Stadtbahn felszíni vonalára). Ha már állandóan a budapesti négyes metrót emlegetem: ott a Szent Gellért térnél épült hasonló vágánykapcsolat, bányászati módszerekkel.

Így nézett ki a Waidmarkt 2014 augusztusában: érezhető, hogy valami hiányzik - nyugat-német belvárosokban nem szoktak ilyen üres telkek tátongani! És valóban - így nézett ki a terecske 2005-ben, az építkezés kezdete után:

„Köln Waidmarkt Vorbereitung Baustelle Nord-Süd-Stadtbahn, Eusebius Wirdeier“ von Eusebius Wirdeier, DGPh, Köln, www.eusebius-wirdeier.de - Eusebius Wirdeier   Beschreibung deutscher Fotograf und Bildhauer Geburtsdatum 1950 Geburtsort Dormagen Wirkungsstätte Köln Normdaten GND: 119069822 Wikipedia-Personensuche. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

A 2014-es kép jobb széléről tehát hiányzik egy furcsa, lőrés jellegű lyukakkal tagolt homlokzatú épület, plusz két lakóház (ezen felül, ha teljesen ugyanonnan készítettem volna a fotómat, látható lenne, hogy az itt középen a távolban látható egykori rendőrkapitányság sem áll, de ez történetünk szempontjából persze irreleváns).

„Schieferturm-koeln01“ von A.Savin. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

A földalatti építése 2004 januárjában kezdődött, és 2004 szeptemberében máris botrányba torkollott: a Severinstrasse mélyállomás építésekor megcsúszott a talaj, és föld alatti üreg keletkezett, ami miatt a Keresztelő Szent János templom tornya elvált a főhajótól, és 77 centit megdőlt. A helyiek azonnal el is nevezték "kölni ferdetoronynak". Bár a mérnökök kiszámolták, hogy így is állva maradna, 2005 októberében végül visszaegyenesítették.

A helybeliek egyébként sem rajongtak a metróépítésért: csak a gondokat, a lezárásokat, az apró repedéseket érzékelték. Ezt a plakátot 2006-ban fotóztam a Severinstrasse egyik üzlethelyiségének ablakában (nem pont a későbbi baleset helyén) - bár nagyon elcsépelt fordulat, de tényleg senki sem sejtette, hogy még rosszabb is történhet, mint addig...

„The destroyed sixstory cologne city archive“ von Frank Domahs, Köln weitere Infos unter: http://www.domahs.de - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

2009. március 3-án ugyanis a 222-228-as házszám alatt alatt megmozdult a talaj, és az összedőlő épület magával rántott két szomszédos lakóházat - ketten meg is haltak.

„14 Tage nach dem Einsturz“ von G. Friedrich - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY 3.0 über Wikimedia Commons

A 2005-ös (fekete-fehér) kép kapcsán írtam, hogy furcsán nézett ki a nagyobbik épület. Nem véletlenül: ez volt ugyanis a városi levéltár, melynek '71-ben elkészült épületét úgy tervezték, hogy minimális klimatizálással is ideális körülményeket biztosítson a több kilométernyi, sok száz, néha ezer éves iratok számára. 2009-ben tehát a közvetlen veszélyek elhárítása (több közeli házat le kellett bontani) mellett arra is oda kellett figyelni, hogy a romok alá temetett kultúrkincsek menthetőek maradjanak.

Mivel a jogi procedúra máig sincs lezárva - én pedig nem vagyok építőmérnök, ezért kiegészítést, korrekciót szívesen fogadok - talán indokolt a feltételes mód használata: a katasztrófa valószínűsíthető oka az, hogy a munkagödröt támasztó résfalat hiányosan építették meg, és azon talajvíz szivárgott át, ami magával mosta az épületek alatti földet - az ezáltal keletkezett üregbe omlott bele az utca keleti oldala. Tulajdonképpen a talajmechanikai rész biztosnak tűnik (a vízbetörést az építők észre is vették, ezért tudták időben evakuálni a levéltár személyzetét és számos lakót), a kérdés az, hogy hogyan fajulhatott odáig a helyzet. A használt technológia számos helyen bevált - Budapesten se voltak gondok vele. Az egyik feltevés szerint a "hiba" bűncselekmény volt: a felhasználandó fémanyag egy részét beépítés helyett ellopták. Egy másik szerint a kivitelezésnél akadályba ütköztek, amit nem dokumentáltak, inkább úgy tettek, mintha minden rendben lett volna, így a fal gyengébb lett az elvártnál. A levéltár anyagának mentését 2012-ben zárták le, 95% százalékos sikerrel, ezután a gödröt lezárták, és nekiláttak a balesetet okozó résfal vizsgálatát lehetővé tevő műtárgy megépítésének - talán annak köszönhetően nemsokára majd többet lehet tudni.

A Stadtbahn-vonal építése értelemszerűen csak akkor folytatódhat, ha a közel 40 méter mélyre lenyúló falat teljesen átvizsgálták. Eddig fejek hullottak (többek közt az akkori főpolgármester is lemondott az esedékes választáson való újraindulásról), nyomozások folynak, és a beruházást sem a kölni közlekedési vállalat, a KVB folytatja - a plusz kiadásokról ne is beszéljünk. Én igazából a mai napig nem értem, hogy hogyan történhetett ez az egész...

Források: német Wikipedia, koeln.de, ksta.de, nord-sued-stadtbahn.de

Kölni sorozatom további részei:
A kölni Dóm építése
A Nagy Szent Márton-templom
A Cloaca Maxima
Mementó: a Szent Albán-templom romjai
Severin-híd
Két és fél Erzsébet híd
Hatvágányos vasúti híd a Dóm tövében
A kölni főpályaudvar története
Egy másik "testvérhíd"
A kölni városháza római kori "pincéje"
A "Dómtömés"
Köln utcáin sétálva: régi vagy régi formájú?
Római kori bevásárlóutcák, rejtett terek, eltűnt korok maradványai
Köln utcáin sétálva: az este
Köln utcáin sétálva: faszádizmus