Mostanában főleg Balaton, meg hajók. Meg balatoni hajók.
Tudnivalók
Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.
gigabursch:
Akkor útkilométer mutató alapján a leghatékonyabb a Helka volt.
Ahol együtt utaztunk és egy ajándék időjárású nap volt. (2024.11.09. 09:11)2024 totál lényegtelen statisztikái
Hamster:
@Carada: Fú, ez az egyik kedvenc válaszom a "miért kellene feloszlatni a helyesírási csúcsszerveket" kérdésre :) Sajno... (2024.11.08. 21:56)A névadójánál jóval mozgékonyabb Margitsziget
Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje
A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll:
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
Utoljára majdnem két éve készítettem tömegközlekedési életképes weboldalt, akkor is 2019-es fotókból. Közben volt egy járvány, lezárással, meg rá is untam a villamosfotózásra, szóval másfél évre kiestem a műfajból. Mivel egy ideig azt hittem, hogy ez már így is marad, aztán mégse úgy lett, az oldal enyhe önéletrajzi felütéssel indul, de senki ne ijedjen meg ettől, ezután villamosok tömkelege következik :) És ez most még csak az első kettő az öt oldalból, amire szétszortíroztam a kétszázhuszonvalahány fotót!
Utazzunk megint vissza az időben a FŐMTERV Fortepanra feltöltött képei, még pontosabban Domonkos Endre fotói segítségével!
Ez a kellemes kisvárosi utca a templommal ma hat vagy hét sávon lát forgalmat: a Kerepesi úton járunk, hátunk mögött a Hungária körúttal. A dupla vágány jobboldalt az akkor még a Keleti pályaudvarig bejáró gödöllői (és rákosszentmihályi) HÉV-hez tartozott, balra pedig iparvágány kanyarodott a Százados utcába. Jobbra a kupolás építmény a Népstadion metróállomás első inkarnációja volt, amit félbehagytak, majd lebontottak, és felhúzták helyette a ma is meglevő épületet.
Bár a manapság már elégtelen kapacitású Hungária körgyűrűt elég korán megtervezték, viszonylag későn építették ki úgy, ahogy ma használjuk: a nyolcvanas évekig legtöbb helyen úgy nézett ki, mint ma a Nagy Lajos király útja, a Salgótarjáni utca és a Népliget közti szakasza pedig egészen 2000-ig teljesen alkalmatlan volt feladatának ellátására. A fentebbi, 1963-as képen a "dohánygyári átjáró" néven is ismert sikátort láthatjuk, ahol a körút a vasút alá bukik a Kőbányai út és a Salgótarjáni utca közt, az előtérben egy pótkocsis trolival. Erről a helyről gyerekkoromban állandóan azt hallottam a rádióban, hogy beszorult valami teherautó a híd alá, és emiatt dugó van - és mit ad isten, amikor egyszer az unokatesómmal erre vetődtem a nyolcvanas évek második felében, a Csufi néven emlegetett barkácsvillamos üldözése közben, pont szemtanúja lettem, ahogy a tűzoltók egy ilyen beszorulás (és az azt követően leborult áruk) eltakarítását végezték. Az északra tartó irány egyébként ma is ebben a veremben megy, és a "plafon" még mindig elég alacsonyan van, ezért a trolibusz felsővezetékét a bicikliút fölött vezetik.
A dohánygyári átjáró fentről 1996-ban (!). A link új ablakban nyílik meg.
Ezen a '96-os képen ezt a szűkületet látjuk fentről. A kilencvenes évek végén a körúttól nyugatra eső házakat lebontották, és a vasút alatt egy új, mélyebb átjárót építve átrakták oda a délre tartó forgalmat. Sejthető, hogy a kép alsó szélén kicsit kiszélesedik az út, de ekkor még bőven nem érte el mai keresztmetszetét (és az 1-es villamos se volt még itt). Mennyit álltam itt dugóban a kilencvenes években!
Ezen az 1972-es fotón a Könyves Kálmán körút és a Vajda Péter utca kereszteződését látjuk a Ganz-MÁVAG irodaházából nézve. A Népliget felől a 23-as villamos kanyarodott a belváros felé - no meg itt a képen egy Muki. Döbbenetes, hogy még a hetvenes évek elején is mennyire kicsi volt a közúti forgalom, nem? Ekkor még tényleg elhitték az illetékesek, hogy a 2x2 vagy akár 2x3 sávra kiszélesítendő utak soha nem fognak megtelni - aztán látjuk, hogy mégis megtették...
Ezen az 1975-ös képen a romkert miatt valószínűleg mindenki felismeri, hogy a Szentendrei utat látjuk Aquincumnál. Ez se ilyen keskeny ma már!
Többen megpingettek a napokban, hogy új képek kerültek fel a Fortepanra a FŐMTERV gyűjteményéből. Domonkos Endre fotóira egyátalán nem túlzás a "fantasztikus kordokumentumok" jelzős szerkezetet használni, egyszerűen döbbenetes dolgokat láthatunk a sok száz "új" fotón! Most ezek közül mutatnék be párat, elhelyezve őket térben és időben, többek közt légifotókkal, linkekkel, és személyes emlékekkel körítve. A válogatásban NZA működött közre.
Egy igazi falusi utcarészletet láthatunk ezen az 1956-os képen - leszámítva a síneket. Albertfalván járunk, a Fehérvári úton. Szemben egy 47-es villamos, háttal nekünk pedig egy pótkocsis HÉV szerelvény áll; mindkettő az Építész utcai megállóban várakozik. Az utca keresztmetszete tulajdonképpen nem változott azóta, csak minden más körülötte: ma ezt láthatjuk ugyanitt. A villamos és a HÉV együttélése technikai szempontból érdekes volt, utóbbi ugyanis magasabb feszültséggel működött (550 versus 1000 V). Kompromisszumként a Fehérvári úton a zöld szerelvények a villamoshoz alkalmazkodtak, így ugyan lassabban tudtak haladni, cserébe viszont kevesebb helyen álltak meg.
Ez a fotó ugyancsak az Építész utca kereszteződésénél készült, csak már 1969-ben, amikor a HÉV helyett már villamosok jártak: a tétényi vonalon a 43-as, a Budaörsig visszavágott törökbálintin pedig a 41-es. A kereszteződésen túl jobbra a községházát láthatjuk, mely ma már nincs meg, létezik még viszont a mellette tátongó placc, melyen még gyerekkoromban is egy kis piac működött.
Albertfalva fentről 1963-ban. A link új ablakban nyílik meg
Így nézett ki mindez 1963-ban fentről. Bizonyos dolgok ma is megvannak, de a terület jellege eléggé megváltozott a panelházas lakótelep megépítésével. Érdekes egyébként, hogy a földszintes házak közt milyen természetességgel terült el néhány gyár, némileg megtörve a falusias látképet. A festék/lakkgyár telepe jó évtizede tűnt el, a cérnázó ma is megvan, és a jobb felső sarokban látható gyárcsarnokok egy része is áll. Utóbbiakban gyerekkoromban a Szellőző Művek működött, ahová általánosban egyszer elvittek bennünket gyárlátogatni. Mielőtt bementünk, ettünk egy lángost a kispiacon, azért emlékszem rá :)
A Fehérvári út imént látott része ma is elég keskeny, a nyolcvanas évek első felében rendesen kiszélesítették azonban az Árpád hidat, melyet itt az akkor még létező - és szerintem azóta is fájóan hiányzó - Margit-szigeti megállónál láthatunk, egy Bengális tanulójárattal. Érdemes megnézni, hogy milyen kevés hely van a villamosok mellett a megálló után!
Az Árpád híd fentről 1963-ban. A link új ablakban nyílik meg.
Az iménti légifotó bal szélén kivehető a híd nagyjából mai méreteivel rendelkező lehajtó, melyen akkoriban alig jártak autók. Ezen az 1959-es képen a Flórián tér felé nézünk, mely finoman szólva kisvárosias hangulatot áraszt. Ez aztán az elkövetkező évizedekben teljesen megváltozott: gyakorlatilag csak a jobbra látható dohánygyári épület, illetve a távolban a Kísérleti Lakótelep magasházai ismerhetők fel.
Villamosmániás szívemnek fájóan hiányzik a Pacsirtamező (akkoriban Korvin Ottó) utcai villamos, melyet 1959-ben még teljes fényében láthatunk. Nem igazán fényes azonban a környező városszövet látványa: ezen a képen a Perc utca kereszteződése előtt állunk, a távolban látszik a Flórián tér sarkán a jellegzetes, szecessziós jellegű ház, ...
Bevallom, nem nagyon van kedvem blogot írni, inkább csak idetennék valamit, hogy látszódjon, még megvagyok. Normál esetben egy ehhez hasonló bejegyzésben írnék magyarázatot is a videókhoz, leírnám, mit lehet tudni a jelenetekről és szereplőkről, de most inkább csak berakom a videókat, és ennyi. Nézés közben tessék drukkolni, hogy visszajöjjön a bloggolós kedvem, mert tudom, hogy kontentnek ez így elég karcsú :)
A Saturday Night Live humora az épp aktuális író- és szereplőgárdának megfelelően elég változó. Vannak okos jelenetek, buta jelenetek, elgondolkoztató jelenetek, "olyan rossz, hogy az már jó" jelenetek - ahogy épp sikerül. A folyamatos kavargás ellenére viszonylag ritkán vannak sötét, gonosz pillanatok, ahol egy kicsit szégyelled magad, hogy röhögsz - de azért vannak. Persze nem South Park-i szinten, csak saját magukhoz képest :)
Kezdjük szelíden! Szerintem az írók nem voltak biztosak abban, hogy ebből az ötletből ki tudnak egy egész jelenetet hozni, de valahogy mégis sikerült.
Ez viszont konkrét társadalomkritika is lehetne, de szerencsére nem ezt a vonalat erőltetik.
Ez a sketch örök kedvencem: Meet your second wife!
Barátaim, rómaiak, földieim, figyeljetek rám! Temetni jöttem kedvenc rockrádiómat, nem dicsérni... Illetve dehogynem, igenis dicsérni jöttem! Történt ugyanis, hogy a koronával kezdődött (gyíkká változtatott, de már elmúlt, nem kell aggódni) évet azzal folytattam, hogy felfedeztem, nem az internet-szolgáltatómat tiltották le a szlovák Rádio Anténa Rock live streamjéről, csak szeptember végén egyszerűen megszűnt a rádió. Mióta 2017-ben egy fotós túrán meg lett mutatva nekem ez az adó, teljesen rászoktam, pláne, amikor kiderült, hogy az interneten is lehet hallgatni. Akkor már évtizedek óta próbáltam valami jó magyar rádiót találni, de csak olyan volt, amin egy-egy kellemes rock dal után sokszor hörgősmetál jött, aztán meg két maréknyi Tankcsapda-utánérzés. Nem csíptem azt az adót - és asszem más se, mert azóta az sincs meg, ha jól tévedek. Természetesen a szlovák rádióban is voltak nem annyira bejövős zenék, illetve pár hónap után körülbelül az összes számot ismerted már, de az ott játszott "nem-nyugati" zenék mind az újdonság erejével hatottak rám. Mindig volt mit felfedezni, aztán ha tetszett, az interneten még jobban megismerni.
A legtöbbet hallható dal viszont ez volt, a jó öreg Iggytől. Ennél alapvetően keményebb volt az adó, de ez is bőven belefért. Emlékszem, hogy zavaró volt, ha már órák óta Szlovákiában autóztunk, és még nem adták le :) Valamiért az egyik alkalom különösen megmaradt, a Besztercebánya és a Túróci-medence közti 14-es úton kanyargás közben.
A cseh Kabát is sokszor szerepelt - a nevük pont azt jelenti csehül, mint magyarul. A banda érdekessége, hogy a refrénjeik sokszor mélyebb fekvésben vannak, mint a verzék, gyanúm szerint azért, hogy könnyebben énekelhessék őket az énekelni nem annyira tudó emberek. Vagy mert az énekes nem az a kimondott Freddie Mercury :)
Red Hot Chili Peppers is sokszor volt, főleg a "Snow", a "Californication", a "By the Way" és a "Can't stop". Utóbbit annyira utálom, hogy inkább egy paródiát teszek be róla.
Erről a dalról azt hittem hangzás alapján, hogy valami amerikai banda játssza. Hát nem! 2017/18-ban rengetegszer leadták a Kristína Sabo & Leisure kombó eme slágerét.
A szlovák Szabad Európa (Slobodná Európa) elég gyakran fel-felbukkant a műsorban. Jópofa számaik vannak, de az énekhang mintha valami gimnáziumi amatőr bandából jött volna :)
A Blink-182-t sose szerettem, de ez a számuk most már örökké a szlovákiai folyóvölgyekben kanyargó ikermozdonyokat fogja az eszembe juttatni. Hüpp.
És most következzék egy kis Tublatanka 1988-ból. A verze a "Since you been gone" verzéjét juttatja az eszembe a Rainbowtól, de nem baj, szeretem azt a számot! Ráadásul ők is valami régi jó kabátról énekelnek - miért olyan fontos téma a kabát a csehszlovák rockzenében? :)
A Foo Fighters "Learn to Fly" című száma a komolytalankodó klip ellenére erős darab, ezt is sokszor hallottam az Anténán.
Vegyünk búcsút ettől a nem túl fényes évtől kivilágított villamosokkal! Nem volt időm mindet levadászni, de legalább egy részük meglett:
A 2-esen egy KCSV-t díszítettek fel LED-sorokkal. A szokásos "teljes felületen millió pontszerű fényforrás" megoldást idén is csak az UV kapta meg, a többiek (egy ICS, egy KCSV, egy TW6000, egy Combino, és egy hármas Tatra) egyszerűbb fényeket kaptak.
Nekem ezekről a neonszerűen izzó vonalakról az eredeti Tron jutott eszembe. Ezek a tuják szerintem valahogy jobban néznek ki szürkületben, mint töksötétben.
Persze az UV is lencse elé került. A fotózást nehezítette, hogy használhatatlanná vált az állványom; maradt az, hogy odanyomtam a fényképezőgépet valami stabilabb dologhoz, hogy ne mozduljon be. Ehhez képest szerintem egész jól sikerültek a képek!
Bár személyesen nem tudtam ott lenni, NZA küldött képeket a Hódmezővásárhely - Szeged tram-train első napjáról:
Ez itt a 005-ös Stadler CityLink Vásárhely központjában, az Andrássy úton, ahol a kitérő is található - a városi szakasz ugyanis egyvágányos. Három helyen tudják kikerülni egymást a szembejövő villamosok: Hódmezővásárhelyi Népkert vasútállomáson, itt, és végül a végállomáson, a nagyállomásnál.
Újra a kitérő, csak most az utca másik oldaláról. Ahogy látható, ezek a járgányok combosabbak a sima villamosoknál, hiszen nagyvasúti szilárdsági követelményeknek is meg kell felelniük. Ráadásul nem csak hosszúak (37 méter), hanem szélesek is (2,65 méter), hogy legyen bennük hely. Utóbbi kellett is, mert az első meneten teltház volt, akadt, aki inkább nem is szállt fel.
És ez már Szeged, az 1-es villamos Anna-kúti megállóhelyénél. A két város közti szakasz kb. 21 perc, a teljes utat 51 perc alatt teszik meg a járművek (itt a menetrend).
Tudom, pár hete már mutogattam ezt a nosztalgiakocsit, de olyan szépen sütött a nap október utolsó napján, hogy megint kimentem megnézni.
Mivel a nap körülbelül egy helyen sütötte jól az észak felé tartó járatot, a Közraktárak sarkához pozicionáltam magam. Amúgy emlékszünk még arra, hogy a képen balra hátul látható épület homlokzatán egy ideig fényjáték működött?
Azon a hétvégén a menetrend szerinti nosztalgiajárat mellett még egy öreg szerelvény járta a várost: a 2806-os motorkocsiból és az 5884-es pótkocsiból álló tanulójárat. Sajnos erről senki se tudott, ezért előző nap csak így sikerült elkapnom a Kossuth téren, másnap pedig még ennyire se.
Talán a No doubt about it hozza leginkább a hetvenes évek közepi vidám lendületet (<- szerintem ezt az élő videót érdemes megnézni annak, aki azt hiszi, hogy csak playbackelni tudtak); az a verze és refrén közti rész (nevezzük mondjuk bridge-nek, de akkor kétfajta is van belőle a dalban) pedig zseniálisan más, mint a szám többi része. Én biztosan ezt tettem volna be második számnak, nem egy ír mű-népdalt :) Utóbbi kapcsán egyébként a javukra legyen mondva, hogy régen is csináltak folk beütésű nótákat (vagy egyenesen feldolgozásokat), hiszen abból az irányból jöttek, csak nem azokkal lettek híresek.
Ami pedig nagyon tetszik, az a Keep an Eye on Dan. Annak idején sokszor énekeltek szívszakadásról, elválásról, kibékíthetetlen ellentétekről, a másik hiányáról, hát, most itt egy dal arról, ahogy az elvált anya otthagyja a gyereket az apánál, és megszakadt szívvel kéri, hogy vigyázzon rá nagyon jövő vasárnapig. Nem egy tipikus popzenei téma :O Igaz, itt meg azt tartom furcsának, hogy nevet adtak a kisgyereknek, hiszen legtöbbször nem szokták nevesíteni a szereplőket, és igazából meg is van ennek a maga logikája. Az pedig zseniális, ahogy a végén hallunk pár hangot az S.O.S.-ből.
Szóval elsőre azt mondanám, hogy nem egy Super Trouper a lemez, de azért még párszor meg kell hallgatni.
Ez megy most