HamPLÓ

Rég voltak már jártamban-keltemben gumikerekűek, nem? Nem? Nem baj, most akkor is ilyenek jönnek - de néhány méternél nem megyünk messzebb a sínektől:

Még régebben mutattam egy szegedi Nagypolszkis képet - ez a fotó itt fent pár perccel később készült, a világ valószínűleg legvagányabb Egérkamionjáról, egy pimpelt Zastaváról.

Pár perccel korábban láttam ezt az Ikarus EAG (Egyedi Autóbusz Gyár - nem azonos a "nagy" Ikarus-szal!) E13-ast is, szintén a szegedi Kálvária sugárúton. Kicsit olyan, mintha egy midi és egy luxus turistabusz nászából született volna - bár osztálykirándulni vélhetően kényelmesebb lehet egy ilyen, mint a téeszes/céges munkásszállító 211-esek :)

Ez a Gräf&Stift ÜH 352 M12, amit a bádeni HÉV külső végállomásánál fotóztam sok éve, a legfantáziátlanabb formatervű buszok egyike, amit valaha is láttam. Persze biztos jó, de kinézetre körülbelül a Karosa tesója.

Ez az öreg, VÖV I autósiskola (amúgy egy '84-es gyártású MAN SL 200) mennyivel aranyosabb, nem? Jó kérdés, hogy vajon még megvan-e az innsbruckiaknak.

Ez a típus valószínűleg ismerősebb mindenkinek, bár ilyen ablakozással nem lehet nagy öröm az utasának lenni: Ikarus 280-as Aradról.

Néha rácsodálkozom, mi minden van a weboldalaimon - attól félek, az internet mai kínálatában más se nagyon talál rájuk. Hogy változtassak a helyzeten, azt találtam ki, hogy néha régi oldalak ajánlóját is be fogom tenni a blogba. Nem azért, mert lusta vagyok - mert előtte kicsit ráncbaszedem az érintett oldalakat, javítom a tévedéseket, lecserélem az esetlegesen már nem működő linkeket, új infókat (és elütéseket:) is beleírok, tehát van vele munka -, hanem mert szerintem ezek is érdekesek.

Rövidre szabott látogatás volt ez az egyik "legújabbkori" brit villamosüzemben, nem akartam Mariannomat túlságosan leterhelni vele - így is rettentő türelmes volt velem ezen az angliai úton :) Inkább csak rövid doku az oldal, hiszen azóta fejlődött ez az üzem, ha új vonalak nem is épültek:

A Croydon Tramlink 2002 nyarán
London első - és eddig egyetlen - új villamosa

A kilencvenes évek második felében kezdtem Zuglóban dolgozni, amikor a 44-es és 67-es villamosok már nem jártak, de a Thököly úti vágányok üzemi összeköttetésként még járhatók voltak. Akkoriban nem voltak villamosmán ismerőseim, akik előre szóltak volna egy-egy érdekes menetről, de egyszer ebédidőben véletlenül sikerült elcsípnem egy tanulókocsit, amint lassan a Keleti felé próbál haladni. Alig mozgott, mert a koszos, rozsdás, kulimászos síneken alig volt visszavezetés. Aki számára esetleg nem lenne világos: a villamosokat tápláló áramkör egyik pólusa a felsővezeték, a másik a sín. Ha ez a kör nem tud rendesen záródni, az áram ívet húzva üti át a szigetelő koszréteget, rozsdát, ami látványos, de persze rossz a hatásfoka, és az áramingadozás nem is tesz jót a berendezéseknek. Ez a tanulókocsi pedig úgy szórta a szikrákat, hogy azt hittem, valami kísérleti síncsiszolót látok :)

Éveken át bánkódtam, hogy nem volt nálam fényképezőgép, annyira látványos volt a jelenség - állandó forgalom alatt álló pályán nem lehet ilyet látni. Aztán 2007 júliusában olyan hőség volt, hogy a Bartók Béla úti sínek mellett megolvadt a szurok (vagy bármi is az ott), a vágányokat használó buszok pedig gyorsan szétterítették a trutymót, ami egyszerre akadályozta a visszavezetést és csúszott. Volt Ganz csuklós, ami szabályszerűen nem tudott felmászni a Gellért téri megállóból a Szabadság hídig...

Ennél is látványosabb effekt volt azonban az említett rossz visszavezetés miatti szikrázás. Olyan "amperszag" volt, hogy ihaj! Hasonló jelenség volt ez, mint amit a Thökölyn láttam, csak állandósulva: a rozsdás, koszos sín előbb-utóbb megtisztul a villamosok kerekeitől, itt viszont a szikrázás csak tovább olvasztotta és "karamellizálta" a trutyit, még rosszabb állapotokat létrehozva. A fekete valamit a Kálvin térig szétkenték a tuják, nem is tudom, hogy tudták másnapra levakarni. Érdekes volt, hogy a kipörgő kerekekkel visító villamosok vezetői nem erőlködtek a problémamegoldással, hanem egyre feljebb és feljebb kapcsoltak, még több szikrázást okozva. Az egyik snitten folyamatosan tapadásnövelő homokot is szór a vezér, ami felhőként száll mögötte - kicsit olyan volt a feeling, mintha rock koncerten lenne az ember :)

És még mindig vannak karácsonyi szünetben felvett esti városos videóim, illetve ifjúkori Amigás zenéim. Ezt a mostanit konkrétan a 19. születésnapom hajnalán csináltam, ami durván régen volt, majdnem húsz éve. Csak az vigasztal, hogy a snitteken látható villamosok már akkor is megvoltak, és már akkor se voltak újak :) A zenében a dob kicsit túl monotonra sikerült (néha olyan, mint egy kezdő speedmetál együttesben: tuccTUFFtuccTUFFtucTUFFtuccTUFF a végtelenségig, mert azt nehéz eltéveszteni), de az 1:17 és 1:31 közti rész ma is tetszik. A képek meg szerintem szépek; azok, akik nem szeretik a számítógépes pöntyögést, halkítsák le, szerintem élvezhető úgy is a videó.

A modul vége a legjobb: valamiért volt ott egy teljesen érthetetlen taktus, gyakorlatilag egy dalon kívüli puffanás - sikerült hozzá egy olyan snittet találni, amikor éppen felrúgtam az állványt. Jól passzolnak egymáshoz ;)

Sokszor úgy változik az utcakép, hogy észre se vesszük. Máskor észrevesszük, és bár nem sírjuk vissza a korábbi állapotot, azért nosztalgiázunk egy sort, ha a kezünkbe kerül egy-egy régebbi fotó...

A Március 15. téren és környékén annyi dolog változott mostanában, hogy senkinek sem volt ideje a neonreklámokat gyászolni. A 2000-es években még ott levő Videoton felirat ráadásul már csak halvány árnyéka volt az egykor itt működő, több részes, őrülten villogó kompozíciónak. Igaz, mintha Tildy Tibor régi képén nem az látszana, ami gyerekkoromban volt: nekem legalábbis úgy rémlik, hogy a Videoton felirat körül kis négyszögek keretet alkotva úgy villogtak, mintha mozogtak volna. Ugyanakkor ott volt a "VT / TV" mellette, tehát az én képem és az ő képe közt valahol félúton volt az az állapot. Már ha tényleg volt ilyen. Valaki meg tudja erősíteni, hogy volt?

Ez a Kálvin téri monstrum is egy korszak egyik utolsó hírmondója lehetett: azé, amikor a szerdai vagy csütörtöki újság (melyikben is közölték mindig a mozik műsorát?) mellett még az utcaképben is reklámozták a filmeket. Igaz, ezzel a konkrét táblával kapcsolatban nincs élményem, így nem tudom, hogyan működött. Fényreklám volt, vagy minden héten kirakták rajta pontokból a címeket belülről?

Néha nem csak felfelé, hanem az orrunk elé is érdemes volt nézni: az erzsébetvárosi Bethlen Gábor utcában '56-ig jártak villamosok, majd '68-ig egyetlen vágány megmaradt a Damjanich utcai egykori kocsiszín, későbbi troligarázs felé - a kockakő azonban még a kétezres évek második felében is őrizte a sínek nyomát.

A múltkori hajós képeken látszott néhány daru, és szerintem senkit nem fog itt meglepődni, ha bevallom, hogy azokra is rákattintottam egyet-egyet:

A legszebb ez a kalapácsdaru: örülnék, ha valaki tudna róla mesélni, mikori jószág, mit tud, miért ilyen! Ránézésre akkora gépterei (?) vannak, hogy egy kisebb család is kényelmesen beleköltözhetne. Nagyon remélem, hogy műemléki védettség alatt áll, mert kiskorom óta a környék látványához tartozónak tekintem :)

Ez egy későbbi darab lehet - vagy csak funkciója miatt hasonlít jobban a megszokott kikötői darukra? Mindenesetre ezen is ott figyel a Ganz embléma, tehát vélhetően itt gyártották az angyalföldi oldalon. Vagy a darukat nem itt építették? Gyerekkoromban a Váci út Meder utcától kifele eső nyugati oldala "Ganz Hajó- és Darugyár" néven futott, de nem jelölték, hogy mindkettővel egyszerre foglalkoznak-e...

Nemrég a német egység-tolócsuklósok kapcsán említettem az Ikarus 284-est, akkor jöttem rá, hogy a weboldalaimon elszórva van csak pár kép a típusról, úgyhogy most egy helyre pakolom őket, hogy legközelebb könnyen linkelhető legyen :)

Már ránézésre is látható, hogy ez a gép más, mint a sima 280-asok - bár az Etele tér látványához szokott ember könnyen azt hihetné, hogy csak a légrugók eresztettek le :)

Alapvetően a 280-as és 435-ös közti átmenetről van szó: hosszabb, mint előbbi, padlója pedig alacsonyabb. Utóbbi azért volt lehetséges, mert a motor már nem az első rész közepén, hanem a hátsó részben kapott helyett. Mára ez az elterjedtebb megoldás, de a nyolcvanas években meg kellett oldani számos ezzel kapcsolatos problémát, például hogy a hátulról tolás miatt ne bicskázzon be a busz.

A hajtás miatt a hátsó rész hosszabb, de szűkebb is - vélhetően a túlterhelés elkerülése végett pakolták tele székekkel (ha nem lenne ennyi szék, az azonos területen álló utasok nagyobb súlyt jelentenének).

Ilyen kocsi a BKV-nál csak prototípusként jár a nyolcvanas években (BX 55-11), de a kétezres évek közepén egy alvállalkozó révén ismét felbukkant: a Pécsi Tömegközlekedési Társaság egykori BPV-140-ese eleinte Csepel környékén tűnt fel, még eredeti színeiben.

Néha én is rácsodálkozom, mi minden van a weboldalaimon, és attól félek, az internet mai kínálatában más se nagyon talál rájuk. Hogy változtassak a helyzeten, azt találtam ki, hogy néha régi oldalak ajánlóját is be fogom tenni a blogba. Nem azért, mert lusta vagyok - mert előtte kicsit ráncbaszedem az érintett oldalakat, javítom a tévedéseket, lecserélem az esetlegesen már nem működő linkeket, új infókat (és elütéseket:) is beleírok, tehát van vele munka -, hanem mert szerintem ezek is érdekesek. Hátha olyan is rájuk talál így, aki eddig lemaradt róluk! Mivel már régen volt Berlinről szó, a sorozatot Schönefelddel kezdem:

A legtöbb repülőnapra eljutni szervezést igényel, itt viszont még le se szálltunk a menetrend szerinti járatról, máris Junkers 52-esek, DC-3-asok és egyéb érdekességek vettek körül bennünket. Ráadásul közlekedésbarátként is volt mit nézni, arról nem is beszélve, amikor a hobbik összekeveredtek, és egy pótkocsis IFA oldtimer busszal mutatták meg nekünk a reptér eldugott sarkait. Nem tudok szebben fogalmazni: marha jó volt! :)

Berliner Flughafen-Fest
Schönefeld, 2005. május 21.

Múltkor ugyan gyakorlatilag alig érdekeltek valakit a hajós képek, de nem baj, én szeretem őket, úgyhogy most megint jön egy adagnyi belőlük. Ezúttal szárnyashajókat mutogatnék, tíz évvel ezelőttről, amikor a Sopron vontatóval egy szállítás keretében meglátogattuk a Népszigeti-öblöt.

Tél vége volt, sok hajó pihent még itt - köztük a szárnyasok is, szárazon. Ezen a képen két Vöcsköt és két Bíbicet láthatunk; utóbbiakból elől a III-as látszik, a másik nevét nem tudtam leolvasni. Ezek a legkorszerűbb szárnyashajók az országban, egész újak is, de valahogy csúnyácskák, hiányzik belőlük az az áramvonalas elegancia, ami a régebbi típusokban megvolt. Na meg az orrban és a tatban levő szalon: menet közben az utasok csak oldalra látnak ki - igaz, még így is izgalmas velük utazni :) Amit sajnálok, hogy teljesen eltűnt, az az ötvenes évek végén gyártani kezdett Sirály (alias Raketa) osztály. Volt valami - már 1980 körül is - retrónak tűnő bennük, bár hajós ismerős mondta, hogy nautikailag nem voltak különösebben jók.

Vöcsök IV, avagy egy Voszhod 2 típusú szárnyas '87-ből. Jól látszanak a hordszárnyak, meg a különleges tartószerkezet is, amin áll. Ezt a kb. 70 utast szállító típust egyetlen 1000 lóerős V12-es motor hajtja.

A mögötte álló Vöcsök I. ekkor már selejtezve volt, kicsivel később láttam is Neszmélyen, a hajómúzeumban kiállítva.

Még nagyobb vasak a méltóságteljesen régimódi kinézetű Ganz daru alatt: két Meteor osztályú hajó - nálunk Sólyom néven futnak. Mindig azt gondoltam, hogy a Vöcskök ennek a típusnak a kicsinyített változatai, de most jobban megnézve azért látszik, hogy egyrészt régebbiek (a Sólyom I még '71 körül érkezett Magyarországra, szüleim ifjúkori budapesti fényképein is már látni), másrészt még szebbek. Kicsit olyanok, mint a fecskefarkas országúti cirkálók, nem? Itt jobbra a Sólyom II látszik, balra pedig...

...a Prins Willem-Alexander, amit Hollandiából vásároltak, és ami kicsivel később már Sólyom III-ként közlekedett. Piszok nagy jószágok, két olyan motor kell beléjük, mint amiből a Vöcsökben egy van. Jugoszláviában, és asszem Görögországban is láttam ilyen típusú hajót - pontosabban azok valószínűleg a tengerre tervezett Kometa osztályhoz tartoztak. A Szovjetunióban nagyon komolyan nyomták a témát, csináltak gázturbinás és emeletes szárnyashajókat is, sokfelé találkozni a termékeikkel. A világ leggyorsabb utasszállító hajóinak egyike pedig talán még ma is itt porosodik valahol a környéken...