Annyi kölni témájú bejegyzés után talán belefér néhány olyan kép is, ami esetleg csak saját magam számára érdekes - úgyis túl sokat használtam mostanában olyan szavakat, hogy faszádizmus meg groma - ideje egy kis kikapcsolódásnak :)
1989 egy nyári napján a képen látható ház harmadik emeletén láttam meg a napvilágot... az előző esti naplemente után, merthogy ugye már 14 éves voltam*. Fárasztó volt az út, ráadásul Bécstől kezdve minden egyes centije új élmény volt. Amint megérkeztünk, ittam két pohár vizet a csapból, majd rám lett szólva, hogy az itt nem elég tiszta, tessék inkább ásványvizet inni. A család többi tagja azt ivott - majd napokon keresztül különféle bélbántalmakban szenvedett, miközben én teljesen jól voltam. A vezetékes víz valószínűleg immunizált - ez az egyik legelső emlékem Kölnről ;) Azért szerencsére ennél sokkal jobb emlékem is maradt erről a házról, ahol viszonylag sok időt töltöttem, édesanyám ugyanis másfél-két évig itt lakott.
* Aki viszont tényleg ebben az utcában született, az Jacques Offenbach, a franciaként elhíresült komponista, többek közt a "Hoffmann meséi" (részlet) és "a" Kán-kán szerzője - utóbbi egyébként az "Orfeusz az alvilágban" című vígopera része. Ezt csak azért írtam le, mert én se tudtam :)
Gyerekként majdnem minden érdekes volt, amit láttam (például, hogy a zebrák sokszor nem zebrák voltak, hanem az átkelőhelyet két oldalról közrefogó csíkok, vagy hogy útelválasztó felfestések helyett sok helyütt fém valamik voltak az aszfaltba leverve), de a legfurább az az épület volt, amit a konyhából lehetett látni. Körbe is jártuk, hogy mi lehet, de nem igazán jutott eszünkbe, hogy víztorony, hisz egyátalán nem volt olyan kinézete. Pedig az volt: 1868 és 72 közt építették, a tulajdonképpeni tárolómedence 25 és 25 méter közt helyezkedett el. '89-ben még csak dolgoztak szállodává alakításán, egy évvel később át is adták - a hotel maga öt-, a tetőétterme pedig két (Michelin-)csillagos volt.
A torony körbejárásakor fedeztük fel, hogy az azt körbevevő zöldterület tele van nyulakkal - később aztán láttuk, hogy minden nagyobb zöld folton ott figyelnek! Kicsit rejtélyesnek is találtuk, hogy mivel táplálkoznak, de a jelek szerint megoldották. Állítólag ma is ugyanez a helyzet, bár nekem 2014 nyarán két nap alatt egy tapsifülessel se sikerült összefutnom...
Ami viszont ugyanott van, mint akkor: a Lindenberg modellbolt - itt adták ingyen azokat a jó kis Hasegawa katalógusokat, amelyekről nemrég írtam :)
Akkoriban inkább repülőmániás voltam; manapság valószínűleg H0-s mozdonyokra bírnék vagyonokat elkölteni ugyanitt - be se mertem menni!
Írtam már arról, hogy hogyan láttam először a Dómot, de nem említettem, hogy az előtte álló tér önmagában is élmény volt. Leginkább a krétával a kőre rajzoló művészek nyűgöztek le: ki tudja hány órán át dolgoztak komoly méretű és kivitelű műveiken, aztán ha nem volt szerencséjük, az eső másnapra elmosta az egészet!
„Köln 01 Klagemauer 1994“ von Ziko-C - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons
A másik érdekesség a "siratófal" volt: a Dóm délnyugati sarkánál a nyolcvanas évektől kezdve akaszthatott ki bárki kis papírdarabokat az üzenetével. Háború- és atomfegyver-ellenesség, a szegénység elleni küzdelemre felhívás, ezek voltak a fő témák.
És a bejegyzés végén egy kép a város legfurcsább díszkútjáról, a Schildergasse keleti végéből. Igaz, ezen a képen nem nagyon látni, de ha ide kattintotok, szerintem érthetővé válik, hogy a helyi magyarok a hivatalos elnevezés (Bierbrunnen - "Sör-kút") helyett miért csak "Fütyi-szobornak" hívták. De komolyan, mi köze van ennek az oszlopnak a sörhöz? :)
Kölni sorozatom további részei:
A kölni Dóm építése
A Nagy Szent Márton-templom
A Cloaca Maxima
Mementó: a Szent Albán-templom romjai
Severin-híd
Két és fél Erzsébet híd
Hatvágányos vasúti híd a Dóm tövében
A kölni főpályaudvar története
Egy másik "testvérhíd"
A kölni városháza római kori "pincéje"
A "Dómtömés"
Köln utcáin sétálva: régi vagy régi formájú?
Római kori bevásárlóutcák, rejtett terek, eltűnt korok maradványai
Köln utcáin sétálva: az este
Köln utcáin sétálva: faszádizmus
Ez megy most